Szombat előfizetés 2017

Rav Ovadja Joszef – Egy botrányt keltő kijelentés, és aki mögötte van

Írta: Archívum - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

A rabbi, akit izraeliek százezrei szeret­nek, míg más százezrek gyűlölnek, össze­tett személyiség. A Gaon ha-Dornak, azaz a kor kiemelkedő rabbinikus személyisé­gének nevezett rabbi nyolcvan évvel ezelőtt született Bagdadban. Négyéves ko­rától Jeruzsálemben élt, ahol húszévesen szmichát, azaz a rabbinikus tevékenység­re jogosító végzést kapott Rav Ovadját már kora gyermekkorától kezdve ilujnak, azaz zseninek nevezték (főleg szefárdi) hí­vei, ami a vallásos világban azt jelenti, hogy az illető maximális pontossággal ké­pes felidézni a zsidó tradicionális szövege­ket, főleg a Talmudot Huszonöt éves ko­rában a jeruzsálemi szefárd bet din (rabbi­nikus bíróság) bírója (dajan) lett Két évvel később Kairóba küldték, hogy a város bet dinjét vezesse és Egyiptom megbízott főrabbija legyen. Amikor 1948-ban létre­jött a zsidó állam, különféle jeruzsálemi és Petach Tikva-i rabbinikus bíróságokon dolgozott, valamint a Legfelsőbb Rabbini­kus Bíróságon is működött, amelynek 1968-ban elnöke lett. A rabbit a ma élő legnagyobb poszkimok, azaz rabbinikus döntvényhozók között tartják számon.

Óriási rabbinikus tudása miatt 1970-ben Izrael Díjat kapott, és 1973-ban sze­fárd országos főrabbivá nevezték ki. Gyak­ran összekülönbözött askenázi társával, Rav Slomó Gorennel, aki mind halachikus kérdésekben, mind az Izrael által el­foglalt területeket illetően sokkal jobbol­dalibb álláspontot képviselt Mai szemmel furcsának tűnik, de Rav Joszef egy időben nagyon népszerű volt az izraeli baloldal köreiben, hiszen halachikus szempontból megengedhetőnek tartotta a „területet bé­kéért” elvét, azaz izraeli területek feladá­sát az ország arab szomszédaival kötendő béke érdekében. Az országos politikában akkortól vett részt, amikor a 80-as évek elején elhagyta az országos rabbinátust Már ekkortól az Izraelben élő szefárdok vélt és valós sérelmeire helyezte a hang­súlyt, és jogaik érvényesítéséért küzdött. Ő állt a Sasz párt mögött is. A párt neve kettős értelmű rövidítés: jelenti egyrészt a Sisa Szidré Misnát (a Misna hat rendje) és a „Somre Tora Szfaradim”, azaz a „Tóra szefárd megtartóit”. A párt jelmondata a Babilóniai Talmudból (Joma trakt. 69b) származik, ebben az ókori nagy gyüleke­zet (Szanhedrin) férfiaira vonatkoztatva mondják: „visszaállítani a régi dicsősé­get’. A párt a szefárd zsidóság szellemi és anyagi kárpótlását, jogainak biztosítását, valamint az izraeli élet egyfajta rejudaizálását tűzte ki célul, és ebbe beleértik a ha­cham (talmudi bölcs) tekintélyének visszaállítását is. A Sasz tulajdonképpen nem modem politikai alakzat, hanem Rav Joszef karizmája által működtetett spiritu­ális-szellemi mozgalom. A párt kezdetben az askenázi, ultraortodox Agudat Jiszrael párt kéttagú szefárd „tagozatát” alkotta, és a litván irányzatú askenáz Rav Schach inspirációjára jött létre. A hajdani kis frak­ció mára – főleg a Likudtól elhódított sze­fárd szavazatokkal – az 1999-es parla­menti választáson tizenhét mandátumot szerzett, és ezzel Izrael harmadik legna­gyobb pártja lett

Rav Joszef, aki pártja (nagyrészt illegá­lis) tévé- és rádióállomásain keresztül óri­ási befolyással rendelkezik, augusztus­ban, a Tisa be-Av (Av hó 9.) előtti szom­bati beszédében mondta inkriminált sza­vait a holocaustról. Ezt a kijelentését nemcsak a szekuláris izraeliek, hanem még a vallásosak közül is sokan éles kri­tikával és felháborodással fogadták. A kabbalisztikus gyökerű holocaustteológia aktuálpolitikai alkalmazásával Rav Joszef emberek millióinak az érzelmeibe gázolt bele, ami még akkor is nehezen bocsát­ható meg, ha tudjuk, hogy milyen szövegösszefüggésből és környezetből származ­nak a rabbi szavai: a hagyománynak a mai kor embere számára nehezen ért­hető világából. Mindenesetre az izraeli fő­ügyész, Eljakim Rubinstein nemrégiben írott levelében arra szólította fel Ovadja Joszef rabbit, hogy a közeljövőben le­gyen óvatosabb nyilvános szereplésein, mert a holocaust a legérzékenyebb „té­ma”, amit csak érinteni lehet. Ahogy írta: „A rabbinak figyelembe kellett volna ven­nie azt, hogy hogyan, milyen csatornákon keresztül jutnak el szavai a holocaust áldozataihoz és családjaikhoz, és hogy ezek az emberek milyen következtetése­ket vonhatnak le a szavaiból… Mindeze­ket előre lehetett volna látni.” A Sasz szó­vivői rögtön vallásellenességgel vádolták meg a főügyészt, aki pedig maga is ha­gyományőrző zsidó.

Címkék:2000-10

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

A posztcionizmus ellen

A poszt­cionizmus ellen Új, a Likud párthoz közel álló szellemi-értelmiségi műhely jött létre Izraelben. A Shalem Központ jobbközép beállítottságú intézet,...

Az izraeli szefárd főrabbi konfliktusa a harédi rabbikkal

Az izraeli szefárd főrabbi konfliktusa a harédi rabbikkal Elijahu Bakshi-Doron, izraeli szefárd főrabbi nemrégiben súlyos vádakkal és fenye­getésekkel nézett szembe....

Close