Szombat előfizetés 2017

Diaszpóra és művészet – a Budapesti Zsidó Múzeum és a Szombat konferenciája

Írta: Szombat - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Diaszpóra(és)muvészet
A Budapesti Zsidó Múzeum és a Szombat konferenciája

Május 6-án és 7-én a Közép- és Kelet-Európai Környezetfejlesztési Intézetben, az egykori Wahrmann-palotában került sor a rendezvényre. A nagy szakmai érdeklodéssel kísért szimpózium szellemében folytatása a tavaly megrendezett A magyar-zsidó irodalom létformái címu, s a hasonló tárgyú zenei konferenciának. Az alábbiakban megkíséreljük összefoglalni a vetített képekkel és videóbejátszásokkal illusztrált eloadásokat.

Radnóti Sándor: Bevezeto

R.S. Spinozát és Heinét idézte, akik szerint is az Írás tartotta össze és tartotta életben a zsidókat, míg számtalan közel-keleti náció eltunt a történelemben. „ Az emlékezés-kultúra megelevenedését tapasztaljuk manapság, amely nem feltétlenül jelent tradicionalizmust, vagy fundamentalizmust” – mondta. A történelmi materialista téziseket író Walter Benjámint idézte, aki szerint „ a múltnak nyomait talán titokban magunkban hordjuk, mint a múlt egy követelését, mint egy gyenge messiási erot” . Ez a gyenge messiási ero a boldogság reményével kecsegtet, szemben a szolgasággal, kielégületlenséggel, idozavarral, szenvedéssel és halállal. Radnóti szerint így mondhatjuk, hogy mindannyian a diaszpórához tartozunk, még ha ennek materiális látható jegyeit nem is tapasztaljuk.

Wehner Tibor: A személyiség eltunése

A „ Diaszpóra (és) Muvészet” kiállítást nem csupán alkalmi gyujteménynek látja, hanem egy koncepciót plasztikusan tükrözo kompozíciónak. Kérdései, kételyei vannak a személyiséggel kapcsolatban, s minthogy a kiállítás a személyiség szerepére szervezodött, megpróbálja bizonyítani annak átalakulását a kiállítás kapcsán. Nem lát ugyan lehetoséget annak megfogalmazására, hogy mit is jelent egy kép, de mint a muvész tulajdonságainak speciális összerendezodését megpróbálta vizsgálni.

A kiállítás elso felében látható képeknél nyilvánvalóak a zsidó jelek, témák, melyek egy „ létállapot-tükröt” mutatnak. A zsidó muvészet fogalmat behatárolhatatlannak tartja, hisz miképp lehet egy aktkép zsidó vagy diaszpóra jelenség?

Fülep Lajos véleményeit idézi Fényes Adolfról, akit az sekélyesnek nevez, Iványi-Srúmada Bélát, akit egyszeru, igaz festonek minosít és Magyar-Mannheimer Gusztávot, akit bravúros reprodukálónak defiziál. Kállai Ernot idézte, aki Bokros-Birmann Dezsorol, Anna Margitról, Ámos Imrérol és Vajda Lajosról írt cikkeket, analizálva oket, de zsidó származásukról nem tesz említést. Wehner szerint ezeket a kijelentéseket a történelem felülbírálta. Mégis csupán a muvek szellemiségét és a muvészek személyiségét lehetne megragadnunk. Akkor lehetséges lenne a diaszpóra, mint összefuzo tényezo? Kitaj kiáltványában ezt hangsúlyozza, de utolsó mondatában mégis így ír: „ …diaszpórizmus, ha van is ilyen…”

Ezt az elbizonytalanodást kalauznak tekintve vizsgálta három muvész kiállított muveit. Swierkiewicz Róbert „ Duna” képét, Kéry Ádám „ Elesett katonák emlékére” címu muvét és Pauer Gyula „ Festett vászon” c. munkáját. Wehner szerint a szemlélo tehetetlen, a személyiség csak a választásban nyilvánul meg a muvekben. Ez a szabadság. A muvész és a nézo személyisége egy mögöttes síkra utalódik. „ Átléptünk egy határt, rejtelmes jelentésköreit. A személyiség pedig eltunik, amiért a kort és a muvészt egyaránt okolhatjuk.”

Sümegi György: „ Fejezetek a Wolfner-Farkas család muvészetpártolásáról”

S. Gy. eloadását az Andrássy út 16. – a konferencia helyszínével szemközt álló ház – megmutatásával kezdte, mely ház a Singer és Wolfner könyvkiadó háza volt. Nemrég még egy könyvesbolt muködött benne, ma már semmi hasonló. Lyka Károlyt idézte: „ Jó és szépen illusztrált könyveket adott ki ezreknek.” A Muvészet folyóiratot tartotta fenn Wolfner József, mely a negyvenes években már tízezer példányban jelent meg. Megismertette és rászoktatta a közönséget a szép és jó könyvekre. Az 1965-ös Irodalmi Lexikon kispolgári kiadónak minosíti, az 1993-as Budapest Lexikon már adatszeruen tárgyalja, mint egy kiadót, mely minden réteget megcélzott.

Egyetemes Regénytár, Milliók Könyve, Koronás Regények, Magyar Regények a sorozatai. Kb. 1000 mu, és a Pósa szerkesztette Gyerekkönyvtár 500 muve. Eredményesen vette fel a harcot a ponyvairodalom ellen. Supka szerint a Singer és Wolfner nélkül a magyar szellemi élet elképzelhetetlen. Folyamatosan képzomuvészeket dolgoztatott, mint illusztrátorokat, és muveket vásárolt. Mednyánszkyval és Nagy Istvánnal állandó szerzodésben állt.

1932-tol apja halála óta Farkas István, a festo vette át a cég vezetését, új korszakot teremtve, foleg a képzomuvészet terén. Barcsay, Gvadányi, Kmetty, Borsos, Ferenczy Béni, Vilt Tibor, Hincz, Szalay, akiknek képeit Farkas gyujtötte is. Farkasnak – mint festonek – Párizsban komoly sikerei voltak, könyvkiadói igazgatósága elott a legmodernebbekkel került kapcsolatba. Barátai, a Gresham-kör számára átadta tapasztalatait is.

1945–48 között Glüks Ferenc igazgatása alatt a könyvkiadó életének zárófejezete következett az államosításig.

Farkas István fiai a rendkívüli értéku képgyujteményt – az eloadó közremuködésével – a Kecskeméti Képtárnak adományozták.

Szvoboda Dománszky Gabriella: Alconiere Tivadar

Az eloadó kiemelte, hogy a téma kapcsán a 19. század elejérol kevés szó esik. 1840-tol a számarányukhoz képest megugrik a zsidók képzési aránya, foleg az iparmuvészhez közeli mufajokban. Kohn Hermannt Bécsbe vitte a tudásvágy. Itthon csak 1873 után nyílik festoakadémia. Elmondható, hogy a magyarokénál erosebb volt a világi oktatásból addig kirekedt zsidók tanulásigénye. Alciniere is példa erre. Mindössze 40 muvét ismerjük. 1913-ban az Ernst kiállításán került elo, Lyka Károly nem szerette, pedig száz évvel korábban, 1812-ben az elso magyar volt, aki éppen tájfestonek iratkozott be a bécsi Akadémiára. 1830 körül kapcsolódott be a híres 100 történelmi acélmetszet elkészítésének munkáiba. Kazinczy nagyra tartotta. A reformkor hazafias lendületében katolizált. Kohn Hermannból ekkor válik Alconiere Tivadar. O is Rómába megy. Képeinek dátumát a bécsi Friedrich Amerling muveivel egybevetve kiderült, hogy annak nem tanítványa, hanem mestere. Amerlinggel együtt jár Chotek grófno híres bécsi szalonjába, ahol Liszt Ferenc a „ sztár” . Itt számos zsidó értelmiségi is forog: közülük festo csak Alconiere. Széchenyi-portréjáról máig kérdés, valóban Széchenyit ábrázolja-e. (Nem szignál), de a festoi minoség adott. Sok képe lappanghat. Bécsben osztrákként – itthon egyáltalán nem – tartják számon. Muvészi megítélésénekmostoha sorsára saját élete rímel. Boldogtalan házassága után a Dunántúlon nemesi kastélyokban bolyong, megalázó körülmények közt. Szinte elborultan, nyomorban hal meg Bécsben.

Dr. Nagy Ildikó: Fémes Beck Vilmos. Portré azonosítási kísérlet

Fémes Beck a 10-es években a Nyugat szellemi mozgalmának részese, a Nyolcak köréhez is közel áll. Ír is, elsosorban mestereirol, J.M. Olbrichról, Mestrovicról és Archipenkóról. Utóbbiakról az elso méltató kritikáknak o a szerzoje. 1918-ban, 33 évesen halt meg. Ha a tanuló- és a négyéves frontszolgálati idot levonjuk, hét termékeny év marad, 146 muvel, foként kis rajzokkal. 31 szobráról 17 van meg, és ugyanennyi érem. Ezzel került a magyar élvonalba. Raymond Duchamphoz lenne hasonlítható, aki Rodin követojébol vált kubista szobrásszá, és Fémessel egyszerre, ugyancsak a háborúban szerzett betegségben halt meg. Csakhogy Fémes Becknek nem volt olyan festo-világsztár testvére, mint Raymondnak Marcell. Két muvét – kerti kút-figurák – Ybl Ervin például egy méhteleprol vette meg. 85-ös emlékkiállításán mind a 17 szobrát kiállították, ebbol 3 portré volt. Adottak voltak még szoborportré-fotók név nélkül, és nevek – katalógusokból – muvek és fotók nélkül. Nyitva állt a lehetosége annak, hogy a hiányos adatoknak legalább egy része összepárosítható. Dr. Nagy Ildikó ebbol egy muvet azonosítani tudott. A szinte krimibe illó nyomozást diákkal illusztrálta: stilisztikai analógiákkal.

Ember Mária: Fényes Adolf muvészete

Az „ Alföld festoje” 1867-ben született, a kiegyezés gyermeke. Német családnevét nem tudjuk. Kecskeméti rabbi fia, jogra járt, majd a mintarajz-iskolába Weimarban, Párizsban a Julian Akadémiára. 1901-tol a szolnoki muvésztelepen van minden nyáron. 1889-ben az o aláírása is megtalálható az állandó telep megépítésének kérvényezoinek listáján. A szolnoki korszak elott a német naturalizmus híve. Adolf Menzel hatását érezni a Szegény emberek sorozatán. Ezeket már az Alföldön festi, ahol képei kivilkágosodnak. 1909-ben Iványi Grünwald Béla hívására nem megy át a kecskeméti muvésztelepre az onnan származó Fényes Adolf. Az eloadó feltételezése szerint összefügghet ezzel a döntésével az a tény is, hogy az erosen asszimiláns alkotó a még nem magyarosított apai nevét sohasem közli. „ Talán a szüloföld iránti gesztusból” – véli Ember Mária. A háború alatt azonban mégis zsidó álomvilágba menekül. Tiszai ladikok mellett úszó velencei gondolát, bibliai történeteket fest. Végül Ember Mária megrázóan beszélte el, hogyan „ tunt-fogyott el” a majd nyolcvanéves festo a második világháború utolsó napjaiban a gettókórhazon át az éhhalálba…

Sturcz János: Maróti Géza és a Rockefeller Center

Maróti a szecesszió ünnepelt díszítoszobrásza, nagy nemzetközi kiállításainak építésze. Az elso világháború alatt épülo Mexico City Nemzeti Színház társvezetoje, a külföld által leginkább méltányolt magyar építészek egyike. Rintel Gézából, aranyosmaróti származása miatt let Maróti. Családja és o maga is inkább dzsentri vagy kisnemesi figura, irataiban is római katolikus vallású. Kitüntetések özönével díjazzák. Az elso világháborúban hadifestoként járt eloször Palesztinában. Élete egyik legnagyobb kudarcát a Rockefeller Center mozaikjának vesztes pályaterve jelentette, melyet Berry Foulkner nyert el. A Rockefellerek az RCA épületéhez az avantgárd mítoszát akarták mellékelni. A feladatot Matisse visszautasította. Maróti a Budapesten már elbukott lágymányosi egyetemi város terv után 1926–32 között az USA-ban élet. Saarinen barátjaként sem lehetett egy korszak-jellemzo felhokarcoló díszítomuvésze. Maga a terv bibliai szellemu, egyiptizáló, szimbolikus art deco mu, az emberi tudás képi tárháza, amelyet az eloadó vetített képekkel gazdagon illusztrált. Arra a kérdésre, hogy a Lágymányosi terv elutasításában volt-e szerepe a húszas évek hazai numerus claususának, Sturcz egyértelmuen azt válaszolta, hogy erre vonatkozóan semmilyen adat nem merült fel eddig.

*

A Budapesti Zsidó Múzeum, a Diaszpóra(és)muvészet kiállítás rendezoi és a Szombat szerkesztosége köszönetet mond a közép- és kelet-európai Környezetfejlesztési Intézetnek, valamint Feldmajer Sándornak a konferencia rendezéséhez nyújtott segítségért.


Címkék:1997-09

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

1997. nyári szám

Jelentés a szövetség helyzetéről Gondos munka, rágalmazás és zsidó egység Gadó János: Zsidó iskolák Magyarországon II. rész Hírek Csillag György-Komlós...

Jelentés a szövetség helyzetéről

A BZSH és a Mazsihisz képviselő-testületének minden tagja megkapta dr. Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnökének fenti című összeállítását, amelyik részben...

Close