Szombat előfizetés 2017

„Dávid király jó utóda” – Dokumentumjáték Jabotinskyről

Írta: Török Petra - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

„Dávid király jó utóda”

Dokumentumjáték Jabotinskyről

Irigylem Ambrus Katalint és Bassa Lászlót. Ők már másodszor látják meg­valósulni elképzelésüket – aminek semmi köze pénzhez, előrejutáshoz, hangos sikervágyhoz, csupán ahhoz, hogy akiért ők hosszú ideje lelkesed­nek, és akire tisztelettel tekintenek, az mások számára is ismertté váljék. Ők ketten Jabotinsky rajongók. Mióta és miért, éppen itt és most? – Olyan kér­dések, melyekre talán választ találha­tunk egy immár másodszor bemutatott színdarabban. Ambrus Katalint és Bas­sa László Dávid király jó utóda címmel egy dokumentum-monológot állítottak össze Vladimir Zeev Jabotinsky „éle­téről és tanításairól”,

A szerzőpáros nem először foglalko­zik Jabotinsky személyével, írásaival és eszméivel. 1990-ben csupán 200 szá­mozott példányban – Budapesten jelen­tették meg Jabotinsky írásaiból címmel az a vékony kötetet, melynek szövegeit maguk válogatták, szerkesztették, jegy­zetelték, és részben fordították is.

E kötet megjelenésének apropójául a „költő és hadvezér’’ születésnek 110. és halálának 50. évfordulója szolgált.

A Dávid király jó utóda című doku­mentumjáték vázát Vladimir Zeev Jabo­tinsky (1880-1940) – jórészt a fent em­lített kötetben is közölt – írásai adják, ezt egészítik ki az életére vonatkozó dokumentumok és a történelmi hátte­ret megvilágító informatív szövegbeté­tek. Az előadás plakátja dokumentum­monológról beszél, ám inkább a doku­mentumjáték kifejezés lenne a legjel­lemzőbb és megfelelőbb. Bár zenei hangulatfestő elemként, a próza me­gerősítéseként egy hegedűs is játszik néhány alkalommal, a darab egysze­replős. Garai Róbert tolmácsolja Jabo­tinsky gondolatait. Az elméleti írások, levelek, vallomások természete több helyütt szükségessé tette a dramatizálást, így Jabotinskyt virtuális riporterek faggatják, ezzel is kapcsolatot teremtve az egyes szövegelemek között. Ezt az életrajzi montázst teszi teljessé a vetí­tett diaképes háttér, mely az elhangzó szövegek címét és keletkezési idejét, kortársak vallomásait (Anatole de Monzie, Menahem Begin), korabeli fo­tókat, arcképeket villant fel. Ezek az elemek: a többfunkciós, de a darab so­rán változatlan díszlet, és a párbeszé­dek alkalmazása köti össze, rendezi, szervezi egységes keretbe a különböző műfajú és hangvételű 1903 és 1938 között keletkezett szövegeket.

Tehetséges ember volt, ezermester, kereskedő is, harcos is, lovag is, bíró is, mohó és nemes, óvatos és bátor, számító és őszinte – igazi szertelen férfi, sok jó és rossz tulajdonsággal, olyan lélekkel, mint a hétszínű szivárvány.” (Részlet a szövegkönyvből) Jabotinsky személyiségét többféleképpen, több ol­dalról világítják meg a felhasznált szö­vegek írói életművének sokféleségét il­lusztrálva. A darab kezdetén a valahon­nan jövő Hang kérdései jóvoltából megismerjük Jabotinsky személyiségképének alapvonását. Szépírói pályája orosz nyelven kezdődött, írt drámát, verset, regényt és „példabeszédet” is a Négy fiú címmel. Ez a dokumentumjá­ték első nagy szövegegysége, melyben a széderesti négy fiú példáján keresztül fejti ki, rajzolja meg Jabotinsky által a zsidók jellemzőnek vélt típusait.

Jabotinsky életének legfontosabb időszakait – az első zsidó légió létrejöt­tétől a Hagana1 magalapításáig, e szer­vezet tevékenységének következmé­nyeként Jabotinsky bebörtönzéséig és az Irgun2 megalakításáig – az eredeti Jabotinsky írások alapján párbeszédes formában, interjúként jeleníti meg az előadás. A történelmi hátteret rajzolja meg a Balfour-deklaráció szövegének a darabba illesztése, illetve egy politikai áttekintés 1939-ig. Jabotinskynek a történelmi pillanatot és a zsidók hely­zetét értékelő indulatos tanúvallomása J’accuse címmel, melyet a Palesztinai Brit Királyi Vizsgálóbizottság előtt tett, teszi teljessé a korabeli helyzetről elénk vetített képet, és megmagyaráz­za Jabotinsky személyes motivációit. Ugyanez a szerepe annak a levélnek, melyet Jabotinsky egy dél-afrikai diák­hoz intéz, aki tanácsért fordult hozzá látva az egyetemi antiszemita megmoz­dulásokat.

A Litván Péter rendezte dokumen­tummontázst egy, a betári eszmét3 megvilágító szöveg zárja, melyet szin­tén párbeszédes (ezúttal a New York Ti­mes nevében interjút készítő újságíró­val folytatott beszélgetés) formában dolgozták fel a szerzők.

Két civil a pályán – egy irodalom- és egy földrajzkutató – érdekek nélkül, puszta lelkesedésből hatalmas munkát végzett: egyetlen céljuk volt, hogy meg­magyarázzák, megmutassák, hogy ők miért lelkesednek hősükért, könyvük előszavának szavai ma is helytállóak: „Bennünket elbűvölt a Jabotinsky-jelenség, hát azt mondjuk: az a kegy ju­tott neki Istentől, vagy a Sorstól, hogy egyszerre volt a Szellem és a Tett em­bere, elmélet-adó és elmélet-megvaló­sító: Dávid király hibáktól sem mentes jó utóda.”

Török Petra

  1. Fegyveres önvédelmi csoport

  2. nemzeti katonai szervezet

3 Betár: 1923-ban alakult ifjúsági cionista szervezet, mely a megszülető zsidó állam szá­mára egy új, egészséges zsidó polgár a „ha­dar betári” fizikai és szellemi oktatáson ke­resztüli kialakítását tűzte ki célul.

Címkék:2001-11

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Könyvespolc: – A csalódás és reményvesztés naplója – Egy zsidó polgár feljegyzései 1940-1944

A csalódás és reményvesztés naplójaEgy zsidó polgár feljegyzései 1940-1944 (Hoffmann János: Ködkárpit. Szombat­hely Megyei Jogú Város kiadványa, 2001. 140 oldal,...

2001. októberi szám

Summary Olvasóink írják Seres László: A gyűlölet új minősége Novák Attila: Durban és a zsidók Gadó János: Az intifáda egy...

Close