Szombat előfizetés 2017

Csökkenő források, higgadt viták – Beszámoló a Bzsh és a Mazsihisz közgyűléseiről

Írta: Csáki Márton - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Csökkenő források, higgadt viták

Beszámoló a BZSM és a Mazsihisz közgyűléseiről

December 3-án tartotta közgyűlését a Bu­dapesti Zsidó Hitközség (BZSH), amely – az elmúlt év tapasztalatainak megfele­lően – mind témáit, mind hangulatát te­kintve a négy nappal későbbi Mazsihisz-közgyűlés kicsinyített változatának tűnt. Radnóti Zoltán rabbi nyitóimájában azon örömének adott hangot, hogy a közgyűlés újra áldással kezdődhet, Zoltai Gusztáv beszámolója a különböző intézmények fejlődése, a javuló hitköz­ségi élelmiszerellátás, az épületek reno­válása és az új óvoda építése mellett – ami az uniós elvárások miatt a vártnál nagyobb összegeket fog felemészteni – megemlítette a Zsidó Múzeum kiállításait és a Zsidó nyári Fesztivált is, melyhez Hiller István kulturális miniszter külön gratulált. A jövő évi költségvetés nagyjá­ból megegyezik az ideivel, azonban még nem végleges, hiszen az állami támoga­tások mértéke jelenleg nem ismeretes, némely állami támogatás összegének megállapításában Figyelembe veszik a népszámlálás lesújtó eredményét, ennek Zoltai szerint „még sokáig inni fogjuk a levét”. Mindenesetre a tagok egyhangúan elfogadták a tervezetet.

Lényeges témák kerültek elő az „egyéb” címszó alatt. A jövő egyik nagy problémájaként felmerült az 1945 után születettek gondjaira való nagyobb odafi­gyelés, ezek a generációk ugyanis már nem kapnak támogatást a Jointtól, de számos nagycsaládos és munkanélküli van köztük, sőt a nyilvántartásban hat zsidó hajléktalan is szerepel. Orbán Fe­renc erre reagálva kijelentette, hogy egyetlen egyháznak sem kötelessége azok támogatása, akik nem vesznek részt a közösség életében. Zoltai és Streit Sándor, elutasítva ezt az álláspontot, a zsidóság diszkrimináció elleni küzdelmé­re és szolidaritására hivatkozott, de elis­merték, hogy ezeket a rétegeket valóban nehéz becsalogatni a zsinagógákba.

Csökkenés várható a hitközség kiadá­saiban, mivel mostantól a neológia inté­zi a kóser vágást, és nem az ortodoxiá­tól veszi majd a húst. Zoltai külön meg­kérte a körzeteket, hogy időben fizessék be az összegyűlt adományokat, néhány közgyűlési tag kevesellte a létszámot, hangsúlyozva, hogy aki egyszer elvállalta ezt a tisztséget az teljesítse is a kötele­zettségeit. A temetőben ismét több mé­teren bedőlt a kerítés, ennek őrzését is megvitatták.

A december 7-i Mazsihisz-közgyűlés hasonló forgatókönyv szerint zajlott, ki­véve a nyitó- és záróimát, ezt ugyanis, mint kiderült, egy korábbi határozattal megszüntették, Feldmájer Péter javas­latára azonban a döntést egy gyors sza­vazással vissza is vonták. A szokásos formalitások után Heisler András elnöki beszámolóját hallhattuk, aki az elmúlt tizenkét év eredményeiről és a jelenle­gi helyzetről szólva kijelen­tette, hogy nem optimális, de vállalható, főleg ha fi­gyelembe vesszük a rend­szerváltás után örökölt ne­héz gazdasági és szerve­zeti alapokat.

Az elnök elmondta, hogy a Mazsihisz működé­sében új hangsúlyoknak kell érvényesülniük, legin­kább az Európai Unióhoz való csatlakozásunk mi­att. Végre le kell számol­nunk a „szegény rokon” szerepével. A nemzetközi összejövete­leken többször kiderült, hogy a nyugati zsidó vezetők még sokszor ma is nehe­zen tudják elképzelni, hogy egy volt szo­cialista ország zsidó közössége jól mű­ködő intézményrendszerrel bír. A „meg­mutatkozásban” fontos előrelépést je­lenthet, hogy az Európai Zsidó Közössé­gek Tanácsa (ECJC) nevű zsidó szervezet jövő májusban Budapesten tartja konferenciáját, amelynek keretében mintegy nyolcszáz zsidó vezető érkezik a fővárosba, és ezt a rendezvényt a ter­vek szerint a miniszterelnök is megláto­gatja. Az EU természetesen hatalmas pályázati lehetőségeket is rejt, viszont a magyarországi pályázatok túlnyomó többségét formai okok miatt visszauta­sítják. Ennek kiküszöbölésére az elnök egy tanácsadói csoport létrehozását szorgalmazta.

A fél éve hivatalában lévő Heisler el­nök egyik legnagyobb ígérete az egy éven belül elkészülő új alapszabály volt, amelyre januárban lehet számítani. En­nek előkészítésén egy bizottság dolgo­zik. Nem csupán apró stilisztikai javítá­sokra, hanem érdemi változtatásokra ké­szülnek. A fő szempont, hogy az új alap­szabály ne válhasson választási küzde­lem tárgyává.

Feldmájer Péter nemrégiben megje­lent cikkére* utalva Heisler kijelentette, hogy a Mazsihisz nem csak a vallásos zsi­dóságot képviseli, hozzátette azonban, hogy a diaszpórában csakis a zsinagóga­központúság lehet megtartó erejű, nem pedig a világi, kulturális attitűdök. Engländer Tibor (a Magyarországi Cionista Szövetség elnöke) ezzel szemben nehezményezte, hogy még csak beszámolót sem kértek tőle, a Mazsihisz tehát – véle­kedése szerint – nem képviseli a zsidó­ság minden áramlatát, mások vallásosságának mértékét viszont senkinek nincs joga firtatni.

Az antiszemitizmus elleni küzdelem­ben a Mazsihisz új, bírálható, de konzek­vens stratégiát kíván folytatni. Ennek ér­telmében az antiszemita jelenségek nyi­latkozatban történő elítélése után a szer­vezet nem hallatja többet a szavát, ha­nem – egyfajta katalizátorként – a társa­dalom nyomására számít.

A 2004. évi költségvetés – amelyet ezúttal kivetítőn, diagramok formájában is ábrázoltak – forrásai némileg csökken­nek. Ebben egyrészt közrejátszik az or­szág gazdasági helyzete, másrészt a Joint is átalakul, a Claims Conference ügyei­nek koordinálásával foglalkozik majd, juttatásainak 85 százalékát a túlélőknek szánja, így az oktatás támogatására keve­sebb pénz marad. ígéret érkezett arra is, hogy a Claims Conference munkájában hamarosan magyarországi képviselők is helyet kapnak. Még mindig gondot okoz a vidéki temetők felújítása. A kaposvári hitközség nem tudta elérni, hogy a város környékén fekvő temető megközelítését lehetővé tegyék. Ennek kapcsán Zoltai Gusztáv beszámolt arról, hogy 500 mil­liós pénzalap elkülönítését szeretnék kérni a kormánytól, amely felett nem a Mazsihisz rendelkezne, hanem pályázatok útján juthatnának hozzá az önkor­mányzatok, kizárólag az elhagyott zsidó temetők felújítása céljából.

Sessler György, a számvizsgáló bi­zottság elnöke elfogadásra javasolta az előzetes költségvetést, kisebb polémia – Tordai Péter hozzászólása után – csak a Zsidó Múzeum támogatásáról bontako­zott ki. Egyesek olcsónak tartották a jegyárakat, és furcsállották, hogy a mú­zeum költségvetésének hetven százalé­ka személyi kiadásokra megy el. Mások arra mutattak rá, hogy a múzeumhoz képest a Rabbiképző alulfinanszírozott. B. Turán Róbert, a múzeum igazgatója összegezve kijelentette, hogy az évek során sikerült kibújniuk a „lesajnált egy­házi gyűjtemény” skatulyájából. Többen úgy érveltek, hogy a költségvetés jelen­tősebb részét kellene kitennie az egyéni adományoknak, erre az elnök szerint azért nincs lehetőség, mert az elmúlt negyven év szétrombolta az adományo­zás kultúráját. A 2005-ös költségvetést egyébként más alapokra kívánjuk he­lyezni, szólt közbe Streit.

Heves indulatok dúlnak viszont a deb­receni hitközségben. Solymosi Imre – aki ugyan nem közgyűlési tag, de a testü­let megszavazta hozzászólását – azt állí­totta, hogy a debreceni elöljáróság és az elnök, Halmos Sándor, jogszerűtlenül vannak posztjukon, mandátumuk már hónapok óta lejárt. Tisztújító közgyűlést nem tartottak, a decemberre kitűzött vá­lasztásokon azonban azokra kívánják korlátozni a szavazásra jogosultak körét, akik az elmúlt négy évben fizették a tag­díjak Azt is felrótta, hogy ezzel a lépéssel semmibe veszik az egyszázalékos adófel­ajánlásokat, és nem tartanak költségveté­si beszámolókat. A lehetetlen helyzet megoldásához a Mazsihisz nyomásgya­korlását kérte. Erre természetesen nincs lehetőség – válaszolt Heisler -, hiszen a taghitközségek belügyeiket tekintve telje­sen függetlenek, ezzel szemben közvetí­tőként szívesen részt vesz egy megbeszé­lésen, amelynek lehetőségét korábban éppen Solymosiék utasították el. Halmos Sándor, a megvádolt elnök, a tagdíj cse­kély összegét hozta fel magyarázatként, és azt állította, hogy megbízatásuk a Mazsihisz-ciklus végével fog megszűnni. A Mazsihisz elnöke azzal a megállapítással zárta a közgyűlést, miszerint az egészé­ben véve higgadt és jó hangulatú volt

Csáki Márton

* Kérdések válasz nélkül, Szombat, 2003. no­vember.

Címkék:2004-01

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Mazsike Hanuka-bál

Mazsike Hanuka-bál A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 2003. december 13-án a Hotel Gellértben tartotta Hanuka-bálját. Itt adták át - több...

A neokon kihívás

Seres László A neokon kihívás Egy eszmének következményei vannak. (Irving Kristol) Nemrég örömünnepet sugároztak a té­vék: felszabadult irakiak gyülekeztek az...

Close