Szombat előfizetés 2017

„Csak” a tények

Írta: V. E. - Rovat: Archívum, Irodalom

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

(. Szdár Calem Kol Szdar Nyomda, Izrael, 1994, 365 oldal, ár nélkül)

1944. március 19-én, Magyarország német megszállásá­nak napján indul az emlékezés: két hét­tel esküvője előtt a huszadik születés­napját ünnepli családja körében a szer­zőnő. Mit éreznek a náci bevonulás híré­re, hogyan hatalmasodik el rajtuk a ré­mület, azt hogyan palástolná az önámítás – már ezek leírása is olyan éles, mint­ha nem a történtek után fél évszázaddal vetették volna papírra, hanem az akkori események naplója lenne.

A tényszerűség (talán nem sértő szenvtelenségnek minősíteni) a könyv legnagyobb érdeme. A borzalmakat nem fokozza jelzőkkel, a tények pontos leírá­sára törekszik, ezért hatásos. Dokumen­tatív értékű például a kisváros közhangu­latának leírása, milyen sokan kárörvendenek a zsidók meghurcolásán, a bújni igyekvőket miként adják csendőrkézre. A csendőrök többször is megjelennek a könyvben. Egyikük késsel vágja fel az or­todox tanító összezárt ajkát, hogy abba szalonnát dugjon, s amikor a végső uta­zásra az embereket vagonokba terelik, a csendőrök a véneket, gyerekeket is meg­verik.

Bár minden häftling története egyedi. Kertész Lilly Auschwitzról nem ad új ismeretet, teszi ezt inkább a brémai kényszermunka hónapjairól. 1945. ápri­lis 15-én egy tífuszostáborban hallja meg a hangszórót: Itt a brit hadsereg katonái! Emberek, szabadok vagytok!

Az angolok azonban másfél napig nem jelentkeztek, ezalatt a németek ál­tal állított magyar katonai őrség sok fog­lyot lelőtt. A szerzőnő megerősíti, hogy Bergen Belsenben a felszabadult 58 ezer ember fele végelgyengülésben, jár­ványban, nem kellő orvosi ellátás miatt pusztult el.

1945 őszén ismét Egerben van. Éhe­zik a többi zsidóval együtt, és ő is azt a választ kapja, ha elhelyezett holmiját ké­ri: Elvitték az oroszok! Azután megtudja, rádöbben, hogy szülei, fivére, kishúga, vőlegénye mind odavesztek. Elpusztult a családi ház is, annak romjai alól mégis előkerülnek családi fényképek, húga copfja, szülei egymáshoz írt fiatalkori szerelmes levelei. És ezekkel teszi a leg­drámaibbat, a legmagyarázhatatlanabbat, a legkülönösebbet: elégeti.

Kertész Lilly ma Izraelben, Netanyán él orvos férjével, gyerekeivel, unokáival; gyakorló újságíró.

A felmérések szerint a pusztulás kor­szakáról 90 ezer irodalmi mű, visszaem­lékezés jelent meg eddig. Nem mondhat­juk, hogy számuk sok vagy kevés. Mert a világhírre szert tett és a kezdetleges írás­készséget tükröző mű egyaránt hozzájá­rul a zsidó történelem legtragikusabb fe­jezetének megismertetéséhez, tanúsko­dik róla, nem engedi elfelejteni.

Meg kell említenünk, hogy a Tel-Avivban készült könyvben egyetlen nyomdai hiba sincs, dicséret illeti érte a névtelen szedőt és korrektort.

 

Címkék:1996-01

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

A diaszpóra könyve

(Marek Halter: Ábrahám emlékezete. Fordította Bognár Róbert, Sík Kiadó, 1995, 611 oldal, 1390 forint) Nyolcvan nemzedék életidején ível át e...

A groteszk szépsége

Az izraeli képzőművészet egyik nem­zetközi híressége Frank Meisler szobrász-ötvösművész. Ezüstből és aranyból formál portrékat, mutatja be a vallásos élet szereplőit,...

Close