Csak a kóser étkezésért kell fizetni

Csak a kóser étkezésért kell fizetni

A Scheiber Sándor Általános Iskola és Gimnázium néhány éve elkészült épületében jelenleg tizenkét osztály­ban 350 diák tanul. Az új igazgató, dr. Réz Gáborné elmondta, legfontosabb feladatuknak a tanítványok zsidó iden­titástudatának kialakítását és megerősí­tését tekintik. Ez tulajdonképpen azt je­lenti, hogy a diákok az iskola falain kí­vül is tartsák be a vallási előírásokat. A szülők már a beiratkozás előtt megis­merkedhetnek az iskolával, a tanárok­kal, és megtekinthetik a tanórákat is. Az általános iskola első osztályában nincs osztályzás, azt követően azonban a ha­gyományos érdemjegyekkel történik a minősítés. Az általános iskolát sikere­sen befejező diákok minden további nélkül átléphetnek a gimnáziumba, eltanácsolásra csak a kivételesen gyen­gén teljesítők esetében kerül sor.

Külső jelentkezők számára nem indí­tanak minden évben első gimnáziumi osztályt – ha mégis, akkor a jelentke­zőknek nem csak magyarból és mate­matikából kell felvételi vizsgát tenniük, de választ kell adniuk arra a kérdésre is, hogy miért döntöttek az iskola mel­lett. Korábban történt kísérlet a hatodik osztályba való felvételiztetésre is, ke­vés eredménnyel. A kötelező héber nyelvoktatás mellett a diákok heti két órában sajátítják el a zsidó vallási szo­kásokat, az oktatók emellett külön ügyelnek arra, hogy a növendékek megismerjék a kóser háztartás szabá­lyait.

Az érettségit követően – mint azt a statisztikai adatok mutatják – a diákok több mint nyolcvan százaléka tanul to­vább, ebben a számban azonban ma már benne vannak a rendszerváltás óta megszaporodott „fizetős” iskolák is, a valós teljesítmény tehát nehezen mér­hető. Dr. Réz Gáborné egyik fő célkitű­zése, hogy az érettségizők nagyobb számban és magasabb pontszámokkal nyerjenek felvételt az állami egyete­mekre.

A tandíjmentes iskola a diákok lét­száma után járó normatív, minisztériu­mi támogatásban részesül, amihez a Mazsihisz nyújt kiegészítést, így a ke­vésbé tehetős szülők is megengedhetik maguknak, hogy gyermekeik korszerű körülmények között, zsidó környezetben folytathassák tanulmányaikat. A ta­nulók ugyancsak ingyen vehetik igény­be a hagyományos és a vegetáriánus kóser étkeztetést, de az iskola külön­böző alapítványai a tankönyvvásárlás­hoz és a nyelvvizsga megszerzéséhez is hozzájárulnak.

A közeljövőben várhatóan egy angol és egy héber anyanyelvi tanárral bővül a tanári kar, bár az iraki háború miatt az izraeli kapcsolatok átmenetileg szü­netelnek. A tervek szerint jövőre a már érettségivel és középfokú nyelvvizsgá­val rendelkező tanulóknak lehetőségük nyílik részt venni egy egyéves idegenve­zetői tanfolyamon. Az egyik legfonto­sabb tennivaló azonban mégis az új, ti­zenkét éves tanterv kidolgozása. Ez a „hat plusz hatos” rendszer két, elméle­tileg jól elkülöníthető szakaszból áll majd, melyben lényeges szempont az ismétlések elkerülése. Az elképzelés szerint a gimnázium utolsó két évében a diákok kizárólag a kötelező érettségi tárgyakat fogják tanulni.

A válaszokból arra is fény derült, hogy a szülők többsége – noha sokuk még az Abonyi utcai iskolába járt – nem él hagyományos zsidó életet, ám szeretnék, ha gyermekeik már megismerkednének a vallással és a zsidó kul­túrával. Nyilván az is gyakran megesik, hogy a gyerekek vezetik vissza szülei­ket a közösséghez. Teljesen más képet mutatnak azok a családok, ahol a fiata­labb generációkhoz tartozó szülők már részesülhettek zsidó oktatásban, vagy esetleg az idősebb testvér nevelkedett hasonló közegben.

cs.m.