Szombat előfizetés 2017

Concerto Ebraico

Írta: Archívum - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Concerto Ebraico

Nemrég jelentette meg a Hunga­roton Classic cég Láng György szerzői lemezét, amely négy, hegedűre és zongorára írt karakter-darabot tartalmaz, valamint egy nagysza­bású szimfonikus művet, a Concerto Ebraico címet viselő hegedűversenyt.

Láng György érdekes, sokoldalú em­ber volt, aki szerencsétlen korba, sze­rencsétlen helyre és még szerencsétle­nebb identitással született. 1908 és ’76 között – amikor élt – Magyarország nem volt a legideálisabb hely az érvényesü­lésre egy zsidó művész számára. Láng György zeneileg jó iskolában nevelke­dett: Kodály Zoltán növendékeként végzett a Zeneművészeti Főiskola zene­szerzés tanszakán. Utána sok mindennel próbálkozott, volt zenekritikus, írt színpadi kísérőzenéket, sőt operett­szövegkönyvet is. 1940-ben jelent meg Johann Sebastian Bach pályafutásáról szóló regényes életrajza: A Tamás­-templom karnagya. A könyv nagy sikert aratott, több ki­adást ért meg, és Láng György neve főleg ennek ré­vén vált ismertté. Miután Ma­gyarország is belépett a má­sodik világháborúba, ő is vé­gigjárta a szenvedések útját, mint annyi más zsidó kortár­sa: munkaszolgálatosként a keleti frontra, majd Mauthausenba vitték. Sikerült túlélnie a meg­próbáltatásokat, de sorsának alakulása a háború után sem lett sikertörténet, nappal tisztviselőként dolgozott, este és éjjel komponált, írta színdarabjait, Beet­hoven-, Haydn-, Botticelli-életregényeit. Meg kell vallani: 1976-ban bekövetke­zett haláláig a magyar zenei életben nem tartották számon zeneszerzőként.

A lemezen szereplő Concerto Ebraico több szempontból is érdekes mű. Első­sorban zsidó vonatkozásai miatt. Hall­gatván a darabot, az emberben felvető­dik a kérdés: van-e egyáltalán a más né­pekétől karakterisztikusan különböző zsidó zene? Az antik Zsidó Állam idejé­ből nem maradtak ránk írásban rögzített melódiák. Szabolcsi Bence professzor szerint a katolikus liturgia gregorián dal­lamai őrizték meg leginkább a bibliai kor ősi zsidó muzsikáját. A Jeruzsálemi Szentély pusztulása, a szétszóratás után a különböző helyekre került zsidó népcsoportok zenéje más-más irányba fejlő­dött. A Földközi-tenger vidékén élő, Spa­nyolországból elűzött szefárdokra első­sorban az arab zene hatott, a kelet-euró­pai askenázokra pedig főleg az orosz. A XVIII. században új szint hozott a chaszidizmus elterjedése a kelet-európai régi­ókban. A XIX.-ben pedig már különbség mutatkozott az ortodoxok és a neológok templomi zenéje között is, az utóbbiak liturgiája nyugat-európai hatásokat foga­dott magába. Nagyobb zsinagógákban a kórus orgonakísérettel olyan dúr-jellegű zenét is énekel, amit nehezen lehet spe­cifikus zsidó muzsikának nevezni. Én a klezmer zenében is állandóan érzem az orosz, illetve az orosz-cigány hatást. Nos, Láng György hegedűversenyében az askenáz hagyomány két rétegéből merít, a templomi énekekből és a kelet-európai táncos jellegű zsidó népzené­ből, amely az utóbbi évtizedekben klez­mer néven lett igen népszerű.

A zsidó hegedűverseny ötlete még a háború alatt merült fel a zeneszerzőben, de a megkomponálására csak a felsza­badulás után kerülhetett sor. A mű stílu­sa pedig – függetlenül annak zsidó zenei anyagától – nem felel meg annak a kor­nak, amelyben keletkezett. Gondoljuk csak el, Stravinsky, Schönberg, Bar­tók, Berg már évtizedekkel előbb mennyivel modernebb zenét írt! Láng körülbelül negyven éves volt, amikor ez a későromantikus darab, élete főműve keletkezett. Tehát itt nem arról volt szó, hogy egy öreg mester következetesen hű maradt ahhoz a stílushoz, amelyben egész életében komponált, hanem arról, hogy ő – kortársai ellenében – ezt az irányzatot választotta, önként kizárva magát a kor zenéjének fő áramlatából. A hegedűverseny is magán viseli a nyoma­it annak, hogy olyan zeneszerzőtől szár­mazik, aki nem rendszeresen foglalko­zott alkotó munkával. A romantikus alapstílusba időnként bekerülnek mo­dernebb harmonizálási és hangszerelési effektusok is, de ezek sokszor sután, nem szervesen illeszkednek be a mű ze­nei szövetébe. Több mint háromnegyed órás időtartamával kissé túlméretezett­nek is tartom az egész kompozíciót. Azt sem érzem indokoltnak, hogy ennek – a versenyműveknél szokásos három he­lyett – négy tétele van, annál is inkább, mert a pluszként bekerült harmadik té­telnek nincs játékos, scherzo-jellege, sőt, hangvételében nagyon hasonlít a táncos karakterű negyedik tételre. Ne­kem legjobban a mű második tétele tet­szett, a benne megszólaló invenciózus, széles ívű érzelmes melódia valóban megragadja a hallgatót. Láng György ver­senyművének egyik legnagyobb erénye, hogy a szólóhegedű számára igen hálás játszanivalót kínál. A felvételből kiderül: a zeneszerző jól ismeri a hangszert, tud­ja, milyen fekvésben szól jól, és képes olyan szólamot írni az előadó számára, hogy az megcsillogtathassa virtuozitását is. A lemezen szereplő további négy, zongorakíséretes karakterdarab ugyan­csak a komponista hegedű iránti vonzó­dását bizonyítja. A Faun halála, az Őszi dal, A tücsök szerelmi dala és a Kecses virág Láng fiatalabb éveiből való, és Wieniawski, Sarasate és Kreisler hasonló jellegű műveinek példáját követi.

Az előadók közül elsősorban Rásonyi Leilát kell kiemelni. A jeles hege­dűművésznőnek – aki maga nem zsidó – nagy érdemei vannak zsidó zenemű­vek interpretálásában és népszerűsíté­sében. A hegedűversenyt is mély át­éléssel, temperamentumosán, szép hangon és biztos technikával adta elő. A Magyar Rádió és Televízió Szimfoni­kus Zenekarának élén Ury Mayer erős kézzel irányította az együttest. A karak­terdarabokban a szólistát Mayer Erika érzékeny alkalmazkodással kísérte.

Kertész Iván

Címkék:1999-09

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Városi Népdal — Röhrig Géza: Fogság (Tarnóc János)

Városi népdal Röhrig Géza: Fogság. Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1997. 146 oldal, 570 Ft. Jó tudni, hogy vannak még költők: Röhrig...

1999. nyári szám

Summary Hamburger Ottóné: Ki harcol értünk Konyor Sylvia: Tiszaugon jártunk Szalai Pál: Nem vörösbarna, hanem fehérbarna Fricz Tamás: A népi-urbánus...

Close