Chászid gondolatok a Ros Hásánái imáról

Miért imádkozunk anyagi jólétért?

A Ros Hásáná-i imarend olvasá­sa közben feltűnhet, hogy szá­mos olyan ima található a litur­giában, amelyben anyagi java­kért fohászkodunk az Örökkévalóhoz. Ilyen például: „az élet, az áldás, a békes­ség és a jó megélhetés könyvében említtessünk meg és jegyeztessünk be…” (A zsidó újév imarendje, 45. oldal). Felme­rül a kérdés, helyénvalóé ezen a szent na­pon ilyen, materiális dolgokért imádkozni?

Bölcseink tanítása szerint Ros Hásáná napjának kulcspontja, hogy az Örökkévaló uralmának elfogadására kér minket, amit a sófárfúvással – mintegy megkoronázással – teszünk meg (Talmud, Ros Hásáná 16a.). Egy földi király megkoronázásakor lenne-e olyan alattvaló, aki odamerészkedik a király­hoz egy személyes kéréssel? Ros Hásáná napján imáinkban többször elismerjük az Örökkévaló uralmát, például: „dicsőséged­ben uralkodj az egész világon” (A zsidó újév imarendje, 43. oldal). Hogyan szabad ilyen magasztos kérések mellett saját, anyagi igé­nyeink kielégítéséért is Hozzá fordulnunk?

Hanna imája

A Ros Hásáná első napján felolvasott Háftárának (1Sámuel 1:1-2:10.), Hanna történetének elemzéséből választ kapunk arra, hogy miért fordulhatunk mégis mate­riális kérésekkel Hozzá.

Hanna sok-sok éven át meddő volt, ami szerfelett elkeserítette. Ő és férje, Elkána minden évben felzarándokolt a Silóban álló Szentélyhez, ahol az egyik évben elhagyta az áldozati lakomát, belépett a Szentélybe, és feltárta szívét fiúgyermekért imádkozva.

„Minthogy annyit imádkozott az Örökké­való előtt, … csak magában beszélt, ajkai mozogtak, de hangja nem hallatszott, azért Éli (főpap) ittasnak vélte és így szólt hozzá: Meddig részegeskedsz még? Ideje hogy kijózanodj a bor hatása alól! – Hanna meg így válaszolt néki: Nem, uram, szomorú szívű asszony vagyok én, de nem ittam bort és szeszes italt, csak a szívemet öntöt­tem ki az Örökkévaló előtt…”

Akkor Éli így szólt hozzá: „Menj békes­séggel, és Izrael Istene teljesítse kérése­det, amit kértél tőle!”

Éli a főpap, és az egész zsidó nép bírája volt. Hogyan lehet az, hogy minden böl­csessége és tapasztalata dacára azonnal ilyen szigorúan ítélkezett Hanna felett, ahe­lyett, hogy megpróbálta volna valós érzel­meit megismerni?

Tudat alatti vágyaink

A felvetett kérdések tisztázását a lubavicsi rebbe, Menáchem Mendel Schneerson rab­bi azzal kezdi, hogy természetesen Éli nem tekintette szó szerint részegnek Hannát, hi­szen ebben az esetben kivezettette volna a Szentélyből. (Tilos bárkinek részegen a Szentélyben tartózkodnia, 3Mózes 10:9.)

Éli látta Hannát imádkozni és érzékelte imája őszinteségét Azért vádolta „részegséggel”, mert nem értette, miképp lehet, hogy Hanna a Szentélyben, az Örökkévaló színe előtt állva, csak magára gondol és a maga számára kér fiúgyermeket. Úgy vélte, saját személyes vágyaitól mámorosodott meg, és ezért gondol csak materiális dol­gokra. Erre válaszolta Hanna, hogy nem ré­szeg (nem a maga számára kér), csupán lel­két önti ki az Örökkévaló előtt (vágya lényének legrejtettebb zugából tör fel – ami, ha valóban a legrejtettebb zugból származik, csak Isteni cél elérésért lehet, hiszen a zsi­dó legbelsője Istentől származik [Tánjá 2.]).

A fizikai vágyat nem mindig az önzés motiválja. Annak dacára, hogy az ember gyakran úgy véli, hogy csak saját fizikai jó­létéért sóvárog, mégis vágyai gyakorta lel­ke mélyebb részén gyökereznek.

A világ minden része tartalmazza, a Kábálá szerint, az istenség szikráit, melyeket csupán elrejt a világ materiális természete. A mi feladatunk az anyag finomítása, és a benne rejlő isteni erő feltárása. Minden zsi­dó küldetése, hogy ilyen szikrákat szaba­dítson fel élete során, azáltal, hogy isteni parancsolat teljesítésére használja azokat a dolgokat, amikben a szikra rejlik. Példá­ul, azáltal, hogy Ros Hásáná délelőttjén sófárt fúvunk, az egyszerű állat szarvát Isten szolgálatába állítjuk, és magasabb szintre emeljük.

A Báál Sém Tov ezt a gondolatot az „éhe­sek és szomjasak is, lelkük ellankad őbennük” zsoltárvershez (107:5.) fűzött magya­rázatában fejtette ki: Miért éhesek, s miért szomjaznak az emberek? Azért, mert „lel­kük ellankad őbennük” – lelkűk az étel­ben, italban rejlő isteni energia után sóvá­rog, és ezek hiányában ellankad.

Gyakran nem is tudatosul az emberek­ben, folytatja a rebbe, a fizikai vágyaik mö­gött megbúvó igazi motiváció. Miért vágyik egy zsidó gyermekáldásra, jólétre és anya­gi sikerre? Azért, mert lelkében ott szun­nyad a meg nem fogalmazott vágy, hogy teljesítse az ezekkel a látszólag materiális dolgokkal összefüggő isteni akaratot.

Ezt látjuk Hanna imájában is. Hannát nem önös érdeke hajtotta, hiszen megfo­gadta, hogy fiát „az Örökkévalónak adom (szentelem) egész életére” (1 Sámuel 1:11.). Amikor kiöntötte lelkét az Örökké­való előtt, nem önös vágynak, hanem lelke legbelső, szent késztetésének tett eleget. Éppen ezért, miután Éli meghallgatta Han­na magyarázatát, megáldotta, és kérte, adasson meg neki, hogy teljesüljön lelké­nek legbensőbb vágya.

Hanna imájából magyarázatot kapunk a cikk elején feltett kérdésre is. Ros Hásáná napján a teremtés céljára, a zsidóság lé­nyegére összpontosítunk: az Örökkévaló azon kívánságára, hogy lakhelye legyen itt, a halandók körében. Az Örökkévaló nem az angyalok felett akar uralkodni, hanem az anyagi gondok között élő halandók kirá­lya akar lenni.

Tudat alatt azért kér az ember anyagi jó­létet az Örökkévalótól, mert elfogadja ural­mát, hiszen ezekkel a materiális dolgokkal kell szolgálnia az Istent.

Azzal a jóléttel és sikerrel, amivel meg­áld minket az Örökkévaló, építsük hajlékát az új esztendőben.

Legyünk mindannyian jó évre beírva és bepecsételve az Élet Könyvébe!

Lösáná tóvá tikátévu vötéchátému!

A szerző a budapesti Vasvári Pál utcai zsina­góga rabbija, a lubavicsi haszid mozgalom magyarországi kiküldöttje.

* Ros Hásánái Máchzor (Izrael fohásza – A zsi­dó újév imarendje) a Chábád-Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület kiadásában.