Szombat előfizetés 2017

Centropa – az emlékezet folytonosságáért

Írta: sztg - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Ki kinek a rokona volt, mivel foglal­koztak, hol volt a házuk, az üzletük? Mikor házasodtak, hogy hívták a fiukat/lányukat? És a testvérüket? És azok, akik elmentek Amerikába, Izraelbe vagy Ausztráliába, milyen rokonságban álltak a nagyiékkal, dédiékkel?

Vajon hány családban teszik, vagy nem teszik fel e kérdéseket gyerekek, unokák?

Nehéz a zsidó családi emlékezet tár­náiból előbányászni a vészkorszak előtti élettörténetek részleteit, ükapá­ink és dédapáink, sokszor nagyszüleink életének epizódjait. Nehéz valósá­gossá tenni az életrajzokat, élmény­szerűvé a rokonságot azoknak, akik személyesen sosem élték át a nagy család jelenségét és jelentőségét, az időben visszanyúló, s a térben talán országhatárokon is átívelő, megannyi ágával-bogával. A szülők, nagy­szülők, ha képesek emlékezni, gya­korta megütköznek, hogy a fiatalok nehezen tudják megjegyezni a részle­teket. Mert olykor cserbenhagynak bennünket a szavak, történetmondót és a történet hallgatóját egyaránt. Belső ködfüggöny akadályozza, hogy képzeletünkben megelevenedjenek ro­konaink portréi és egymáshoz való vi­szonyuk. Haláluk gyakran eltakarja előlünk egész életüket. Mi, fiatalab­bak, olykor nem is láttunk a környeze­tünkben több nemzedéknyi, oldalági rokonokkal is rendelkező családot.

A fiataloknak nehéz kérdezni, mert tartanak tőle, hogy a hiányzó rokonok­ra vonatkozó kíváncsiság fájdalmat okozhat. Másrészt azokról, akiket nem ismerhettünk, olykor ki sem tudjuk mondani: nagyapa, nagyanya, legfel­jebb azt mondjuk szüléinknek: a te pa­pád, a te mamád. Pedig az idősebb nemzedék, néha maga előtt is titkolva, várja e kérdéseket, hogy beszélhessen, igaz, különösen az első kérdésekre ne­héz válaszolni, mert az emlékezet való­ban gyarló, és száműzné a veszteséget.

A Centropa Magyarországi Zsidó Családtörténeti Kutatóközpont Kht. „Zsidó élettörténetek a huszadik szá­zadban” című programja azzal a céllal jött létre, hogy az emlékezet folytonos­ságán esett sebet igyekezzen begyó­gyítani. Családi fotóarchívumok képe­zik az adatbázis és az emlékezet alap­vető forrását, s a több mint ezer fény­kép mellett, honlapjukon (www.cent­ ropa.hu) máris több mint száz interjú szerkesztett változata olvasható. Min­dezekből rekonstruálhatóak a zsidó élet hétköznapjai és ünnepei. Kiderül, milyen ruhában jártak, hogyan főztek, mit ettek, hordtak-e fejfedőt, bajuszt őseink, s milyen életvezetési szokásaik voltak a 20. században, vagy még ré­gebben a magyar-zsidó családoknak. A beszámolók az életről szólnak, nem a pusztulásról, s noha érintik a vész­korszakot, a cél az egyéni élet, a szem­élyes történelem jelentőségének, s egy kultúra szerves létének felmutatása, mely talán példát és erőt nyújt a foly­tatáshoz. (A www.centropa.org website-ján mely a magyar intézmény „anyahajója”, immár 700 közép-euró­pai életút-interjú található angolul.)

A kutatóközpont, melynek irodája a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont­ban található (telefonszám: 455 3327/28. E-mail:[email protected]) számos interjúkészítő közreműködésével, Andor Eszter és Sárdi Dóra szakmai irányításával működik. Főigazgatója a Bécsben élő újságíró és fotós, Edward Serotta. A magyar program olyan komoly támogatókat tudhat maga mögött, mint a Claims Conference, az Amerikai Joint Magyarországi Irodája és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium.

sztg

Címkék:2005-03

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Elfogultságok

Elfogultságok A palesztin-izraeli konfliktussal foglalkozik az Ori­go c. internetes újság január 16-i egyik tudósítása. A korrektnek nevezhető hírösszefoglalóban arról tudósít,...

Tanuljunk könnyen, gyorsan héberül

VÁMOS MIKLÓS Tanuljunk könnyen, gyorsan héberül A „Nyelvek és utak” sorozatból Az első nyelv, melyet tanulni kezdtem, a magyar volt....

Close