BUKAREST – Egy sziget a román fővárosban

Írta: Archívum - Rovat: Archívum

BUKAREST

Minden városnak sajátos illata van. Bukarestbena hajdan virágzó balkáni kereskedelmi, politikai és kulturális központban – az utcákon és tereken összegyűlt szemét átható szaga terjeng a levegőben. A városban a két világhá­ború közti fejlődést jól mutató Bauhaus-épületek között, a Calea Victoriei párizsias épületei és büszke útja közvet­len közelében szemétkupacok halmo­zódnak. Töménytelen mennyiségű kó­bor kutya keresi gazdáját, vagy csak en­nivaló után kutat. Mégis, van egy hely, ahol az ember kiszakadhat a környe­zetből, és ahol nem érzi a város foko­zatos romlását. Ez a hely Bukarest egyik szigete: a Lauder-iskola.

A bukaresti Lauder Reut iskolában és óvodában nem olyan régen indult meg a munka. Az óvoda 1997. szeptember 15-én nyitotta meg kapuit, míg egy év múlva, 1998 szeptemberében az isko­lában is elkezdődött az oktatás. Az is­kola nevében szereplő héber „reut” szó barátságot jelent, és arra utal, hogy a különféle háttérből az iskolába érkező és ott nevelődő gyermekeket a toleran­cia jegyében oktatják. Az intézmény a városközponttól nem messze, a Juliu Barasch utcában található, a „zsidó Bu­karest” területén, a – Románia egyik legtehetségesebb színésznőjét, Maja Morgensternt is foglalkoztató – Jiddis Színház közelében. Nem messze van innen két zsinagóga (az egyik nem mű­ködik) és a romániai hitközségi köz­pont.

Az intézményt a The Ronald S. Lau­der Foundation tartja fenn. Az iskola igazgatóságában a több fontos tisztsé­get is betöltő (a Jewish Agency helyi ve­zetője stb.), fáradhatatlan Tova Ben Nun elnöklete mellett Nicolae Cajal, a hitközség feje, valamint három hitköz­ségi tag, és három, a Zsidó Kárpótlási Világszervezet által delegált személy foglal helyet. Az iskolát Roza Arsene Brumfeld vezeti. Több mint húsz tanár és adminisztrációval foglalkozó munkatárs dolgozik itt, az iskolában üzemelő konyha pedig a szigorú kósersági előírásoknak is megfelel.

Az óvodában és az iskolában angol nyelven folyik az oktatás, ami rendkívü­li módon megnöveli az iskola népszerű­ségét. Az óvodában – korosztályok sze­rinti tagolásban – négy csoport van, összesen körülbelül hetven gyerekkel, az iskola első, második és harmadik osztályában pedig harmincnyolc gyer­mek tanul. Az intézmény népszerűsé­gére jellemző, hogy több mint kétszá­zan vannak várólistán. Ehhez reklámra sincs szükség, a szülők egymás között adják tovább az iskola minőségéről szóló információkat. Az igazgatónő megemlítette, hogy a bukaresti ameri­kai iskola mellett ez a legnépszerűbb oktatási intézmény a román főváros­ban, mivel mind a tanárok képzettsége, mind az iskola felszereltsége (számító­gép, tévé, videó stb.) és nemzetközi jel­lege messze a többi helyi iskola fölé emeli. Az iskolában egyébként nem csak romániai gyermekek, hanem a he­lyi izraeli közösség (diplomaták, üzlet­emberek) gyermekei is tanulnak. Ma­gániskoláról lévén szó, a szülőknek is hozzá kell járulniuk a fenntartás költsé­geihez. Az óvodában és az iskolában havonta százhúsz dollárnak megfelelő összeget kell a gyermekek után fizetni, de – a többi Lauder-intézményhez ha­sonlóan – van mód arra, hogy a sze­gény, de tehetséges gyermekek tandí­ját részben vagy egészében elengedjék.

Az intézmény tehát magániskola, de a román közoktatási minisztérium által kiadott nemzeti tantervet is messze­menően figyelembe veszik. Zsidó isko­la lévén zsidó hagyományt is oktatnak: a Chabad-küldött felesége, az izraeli Kfar Chabadból érkezett Risha Deutsch és a bukaresti hitközség oktatási veze­tője, kántora, a kolozsvári születésű és a budapesti Rabbiképző Intézetben, va­lamint Kanadában is tanult Kővári Ti­bor látja el ezt a feladatot. Az iskola egyébként – hasonlóan a Lauder-iskolák többségéhez – nemcsak zsidó kötő­désű gyermekeket vesz fel. A gyerekek minden péntek este közösen fogadják a szombatot, minden nagyobb zsidó ünnepet a hagyomány szerint ülnek meg, és az iskola arra is nagy gondot fordít, hogy az ünnepekről külön kiad­ványban tájékoztassa a szülőket. Talán erről a jelenségről is elmondható, amit korábban Izraellel kapcsolatosan je­gyeztek meg: a gyermekek tanítják szü­leiket, ugyan nem a héber nyelvre, ha­nem zsidó alapismeretekre.

A vallási élettel való intenzívebb is­merkedést szolgálja, hogy – időről időre – a másodikosokat elviszik a bu­karesti nagy (vagy Korál) zsinagógába, hogy részt vegyenek a péntek esti istentiszteleten és az azt követő vacsorán. Az iskola igen fontos, mivel a romániai zsidóság létszáma a kivándorlások és az elhalálozások miatt 7-8 ezerre apadt. Létfontosságú, hogy felnőjön egy olyan nemzedék, amely újra megis­meri a tradíciót. Az iskola közelében egyébként található egy másik zsinagó­ga is: ezt még a Ceausescu alatti vallásellenes kampány részeként körbeépí­tették, és ma már nem használják. A nagy zsinagóga szintén közel van, mel­lette pedig ott található a román zsidó­ság hitközségi központja és az öregek otthona, valamint a szintén kóser men­za. Moses Rosen főrabbi halála után az Izraelből érkezett és csak az év bizo­nyos részét itt töltő „vendégrabbi”, Elijahu Ha-Kohen látja el a legfőbb romá­niai zsidó vallási vezető tisztét, noha Temesváron él a magyar ajkú Neu­mann Ernő rabbi, és Bukarestben (metszőként) is dolgozik egy rabbi, Eliezer Glantz.

Az intézményben az összes zsidó ün­nep kapcsán megszervezik, hogy a gyermekek szüleikkel együtt vegyenek részt a zsinagógái istentiszteleten. Van egy úgynevezett „szombati sarok” is, mely a naphoz kapcsolódó összes kel­léket bemutatja. Ezek segítségével a gyerekek játékosan gyakorolják be és tanulják meg a sabbat szokásait.

Az iskola azzal is kitűnik a többi kö­zül, hogy azokat a gyerekeket, akiknek szükségük van rá, az iskola külön busza hozza be a Juliu Barasch utcába. Egyébként az órák reggel 8-tól délután 5-ig tartanak (az óvodában négykor fe­jeződik be a munka), és ebbe az időbe egy tízórai, egy főétkezés és egy uzson­na is belefér. Mindennap délután négy és öt óra között csoportos foglalkozá­sokat tartanak, melyeken a gyerekek héberül tanulnak, izraeli népi táncokat gyakorolnak, kórusfoglalkozásokon vesznek részt, dráma-, balett- vagy más művészeti stúdiumokat folytatnak, va­lamint a számítógéppel ismerkednek. Az iskolában külön zeneszóba van, ahol az erre vágyók egy kis zongorán tanulhatnak zenélni.

Az intézmény tevékenységéhez tarto­zik az is, hogy júniusban háromhetes nyári iskolát tartanak, ahol a nebulók a tanulás mellett (többek között hébert, angolt és matematikát is oktatnak) uszodában frissülhetnek fel. 1999-ben és idén már romániai zsidó gyerekek is nyaralhattak a szarvasi táborban.

Címkék:2000-09

[popup][/popup]