Szombat előfizetés 2017

Biszt do mir sájn… — Júniusban klezmerre táncol a Győri Balett

Írta: Archívum - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Biszt du mir sájn…

A héber klezmerből (hangszer) származik a zsidó népzene neve. A közép­korban kezdték játszani vándormuzsikusok a gettók ritka vigasságain: esküvőkön, purimkor, majd daliamai bevonultak a zsinagógák liturgiájába is. Magyar- országon első híressége a kétszáz éve Bonyhádon feltűnt Mordchele Rosenthal, akinek bandájában játszott fia, a csárdás első leírója, a verbunkos egyik legnagyobb komponistája – Rózsavölgyi Márk. A II. világháború után Budapesten, de valószínűleg Magyarországon Is csak 1990-ben az első zsidó filmszemlén, a Kossuth moziban szólalt meg.

Az azóta eltelt években a Budapest Klezmer Bánd országos, sőt, nemzetközi hímevet szerzett. Játsza­nak azon az amerikai ki­adású CD-n is, amely a kortárs klezmer feldolgozásaiból ad ízelítőt. Erről a si­keres pályáról beszélgetünk Jávori Fe­renccel, az együttes alapító vezetőjével, a dallamok, dalok feldolgozójával, átköltőjével, hangszerelőjével, énekes zongoristájával és Horovitz Péterrel, az együttes producerével.

Mi volt eddig a legnagyobb sikere­tek?

– Jávori Ferenc: 1998 novemberében a New Jersey állambeli Princeton nagy hagyományú egyetemén, a legtöbben egyszerre pedig ugyancsak tavaly, a Bu­dapest Kongresszusi Központban hall­gattak minket.

Hogyan keletkezett az együttes? És egyáltalán ki vagy te, Fegya, talán az egyetlen Magyarországon, aki a háború után születettek közül jiddis akcentus­sal beszél?

J.F.: Eredetileg Jakobovits voltam. Felmenőim generációkon át Kárpáta­lján éltek. Anyám Auschwitzból, apám munkaszolgálatból tért vissza Munkács­ra. Ott születtem. Apám visszatérő em­lékezése volt Sapira rabbi hét országra szóló lakodalma, amelyen ezren vettek részt, három klezmer és két cigányban­da húzta. Tőle hallottam először a dalt, hogy „Biszt du mir sájn, biszt du mir git…” Szép vagy, jó vagy nekem… Gye­rekkoromban még jelentős létszámú zsidó közösség élt a városban, s ami­kor a 60-as években felcseperedtek, sorra következtek az esküvők. A klezmert játszó zsidók kipusztultak, de megmaradtak a zenét, sőt, a jiddis szöveget ismerő cigányok, ők játszottak a haszenéken. Összebarátkoztam a régi dallamok legjobb ismerőjével, Galam­bos András prímással, s mivel magam is muzsikus lettem, lekottáztam, mag­nóra vettem a tőle hallottakat, leírtam a szöveget. Mindezt érdeklődésből, ha­gyománytiszteletből tettem, mert akkor, majd a 70-es, 80-as években a Szovjet­unióban az imádkozásokon kívül min­den zsidó megmozdulás cionista szer­vezkedés volt, így nem gondolhattam ezek nyilvános eljátszására.

1976-ban települtem át Magyaror­szágra zenei felvételeimmel, kottáim­mal, és egy gyűjteményemmel, amelyet Moise Berenovszkij szedett össze az 1930-as években Kárpátalján, Ukraj­nában, Oroszországban. Budapesten nagy csalódás ért, nem érdekelt senkit a klezmer, itt sem volt gazdagabb a zsi­dó kulturális élet, mint szülőföldemen.

Utólagosan sem vigasz számodra, de elmondom, hogy gyermekkorom 1930-as évek emlékei szerint a két­százezer zsidó lakta Budapesten sem játszottak klezmert. A gazdagok eskü­vőjén szalonzenekar szórakoztatott, a szegényebbeknél egy hegedűs vagy tangóharmonikás játszott dzsesszt vagy magyarnótát. A zsidó „repertoárt” az általad is említett „Biszt du mir sájn” a „Hat á jid á babele” meg a „Jid­dise mame” tette ki. Hogy fordultak kedvezőre dolgaid?

J.F.: Raj Tamás főrabbi éveken át az­zal biztatott, hogy fognak nekem még tapsolni. S amikor puhult a diktatúra, ne kikezdtem az együttes szervezését olya­nokkal, akik hozzám hasonlóan főállás­ban máshol zenéltek. Összeismerked­tünk az amerikai Bob Cohennal, aki Er­délyben, Moldáviában gyűjtött zsidó da­lokat. Ő is gazdagította a programunkat, mert éveken át együtt játszottunk. Az el­ső nyilvános fellépésre Gervay András hí­vott meg minket az első zsidó filmfeszti­vál alkalmából. Ezt követte önálló estünk az óbudai Selyemgombolyítóban…

Mi a klezmer lényege?

J.F.: Ősi dallamok keveredtek külön­féle népek dalaival, amelyeket a muzsi­kusok tudatosan alakítottak tovább. A zene magába szívta környezete dalla­mait. Ettől gazdag, hatásos, varázsla­tos. A klezmer muzsika a zsidó kultúra része. Jellegzetesek hangszerei is. A klarinét, amelynek hangzását sokan „hücpének” mondják. Feleselő, incsel­kedő, van benne groteszk elem, hu­mor, de fájdalom is. Mindezeket ese­tünkben Kohan István csalogatja elő a hangszerből, ő nemzetközi híresség.

H.P.: Klezmer zene nincs hegedű nél­kül. Szólójával mindig fergetes sikert arat Illényi Katica, igaz, ő gyönyörűen énekel is. Persze jiddis kiejtése nem olyan tökéletes, mint Fegyáé, aki a zon­goránál ül. Tangóharmonikásunk Nagy Anna, bőgős Kiss Gábor, Végh Balázs a dobos. Tamás Gábor pedig a pozanos.

J.F.: Négy év kellett, míg ez az össze­állítás zsidókból és nem zsidókból kia­lakult, s megtaláltuk stílusunkat.

– Többször láttam az együttest nem­zetiségi fesztiválokon cigányokkal, németekkel, románokkal, görögökkel fel­lépni. Talán a közönség nagyobb része itt először találkozott a zsidó kultúrá­val, szellemiséggel. A zsidósági kultú­rát Magyarországon a legszélesebb körben talán ti mutatjátok be…

M.P.: Mivel én nem vagyok a színpa­don, nyugodtan dicsérhetek, New York­ban, Torontóban, Németországban, Svájcban nem csak zsidók töltötték meg a koncerttermek széksorait. Februárban, márciusban negyvenöt fellé­pésünk lesz Hollandiában.

Ti muzsikáltok a Madách Színház „Hegedűs a háztetőn” című darabban, s ezzel egyedivé, még rangosabbá tetté­tek az amúgy is kitűnő előadást. A be­tétekből a saját koncertjeiteken is ját­szotok, sőt szerepel veletek a színház tánckara, van már dobszóló, egyszóval bekerültetek a showbizniszbe. Mi lesz az autentikus klezmer muzsikával?

J.F.: Azt változatlanul őrizzük és ter­jesztjük. Nyolcvan százalékban tovább­ra is ez tölti ki műsorainkat. A „klezmert” szolgálja az is, hogy kezdő együt­teseket szakmailag támogatunk, példá­ul a Pannónia Klezmer Band-et, a vesz­prémi Klezmer Band-et, velünk lépnek fel, s ezt tesszük külföldiekkel is.

Tervek?

H.P.: Nem időrendben mondom: ősszel fellépünk Frankfurtban a könyv­vásár kulturális programjában, majd következik Belgium, aztán ismét Ameri­ka. Változatlanul részt vesz az együttes a külföldiek részére rendezendő, a ma­gyarországi zsidóság életét bemutató programban, készülünk az idei zsidó kulturális fesztiválra. És a „nyári Purim­ra”. Eszter könyve az ihletője ugyanis a Győri Balett júniusi bemutatójának. Ko­reográfusa Juhos István, aki a Beer-Seva-i balettkarnak volt öt éven át tagja; a szövegkönyvet Túrán B. Róbert írta, zeneszerzője Jávori Ferenc. Fegya e ba­lettzenéből szvitet is ír.

J.F.: Három évvel ezelőtt világszenzá­ció volt, amikor korunk legnagyobb he­gedűművésze, az izraeli Itchak Perlmann beült egy klezmer zenekarba ját­szani. Várhatóan hazai szenzáció lesz, amikor a nyári zsidó kulturális rendez­vények során a Dohány utcai zsinagó­gában vagy a Zeneakadémián a Liszt Ferenc kamaraegyüttessel közösen mu­tatjuk be a purimi szvitet.

Várai Emil

Címkék:1999-04

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Traubisoda, kárpótlás és más történetek

Berkowitz és tsa. Traubisoda, kárpótlás és más történetek A zsidó közélet fontosnak tartott szereplői ez év márciusá­ban néhány oldalas tájékoztatót...

Két különös asszony

Két különös asszony Bármit is hozzon majd ez az esztendő, az bizonyos, hogy a svájciak számára Ruth Dreifuss az év...

Close