Szombat előfizetés 2017

Betérés: vádak és válaszok (g.j.)

Írta: (g.j.) - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

A „Temesvár-Budapest tengely”

Betérés: vádak és válaszok

A Jom Hasisi című izraeli ortodox hetilap ez év július 16-i számában a magyarországi zsidó viszonyokat gyakran ostorozó Naftali Kraus azzal vádolja meg dr. Schweitzer József országos főrabbit, valamint dr. Neumann Ernő temesvári rabbit, hogy pénzért és szabálytalanul állítottak ki betérési okmányokat olyan román lányoknak, akik Romániában tanuló izraeli fiúkhoz akartak férjhez menni.

Naftali Kraus cikke szerint „A módszer nagyon egyszerű. El­küldik a nem zsidó lányt Te­mesvárra dr. Neumann rabbihoz, aki el­látja őt egy cédulával Budapestre a kedves kollégához, dr. Schweitzer Jó­zsefhez. A cédulán az áll, hogy az illető zsidóságból felkészült. Ezzel a cetlivel Budapesten egykettőre betérítik, anél­kül, hogy akár egy kérdést is kérdezné­nek tőle. (Hiszen csak románul beszél, amely nyelven Magyarországon nem ér­tenek.) És anélkül, hogy akárcsak a pesti betéréskor szokásos procedúrán átmennének.

Szerkesztőségünk kapcsolatba lépett az érintettekkel. Neumann Ernő temes­vári rabbi, a budapesti Rabbiképző vég­zettje, Schweitzer József régi ismerőse, telefonon elmondta a Szombatnak, hogy több esetben valóban megkeres­ték betérni szándékozó lányok. Ő a budapesti betérést javasolta nekik, mivel Romániában, ahol mindössze két rabbi él, nem működik az ehhez szükséges bét din (vallási bíróság). A betéréshez szükséges olvasnivalót Budapestről küldte el Deutsch Róbert főrabbi, a Budapesti Rabbiság igazgatója. A felkészülés 4-6 hónapig tartott, minek eredményeként a betérni szándékozók jobban megismerték a zsidóság alapja­it, mint nem egy született zsidó. A jelöl­tek ezután dr. Neumannál elővizsgát tettek, melynek sikeres abszolválása után Budapesten adtak számot tudá­sukról, és ott tértek be Deutsch Róbert és dr. Schweitzer József főrabbik jelen­létében.

Schweitzer József országos főrabbi, a betérésért felelős magyarországi bét din feje a Szombatnak küldött írásos válaszában megerősítette, hogy „romá­niai illetőségű, keresztény vallású nők a Budapesti Rabbiságnál betértek a zsi­dó vallás kötelékébe. Ilyen betérés va­lóban történt öt alkalommal az évek so­rán, dr. Neumann Ernő temesvári fő­rabbi úr kérésére… A temesvári főrabbi úr igazolása szerint a felkészülés 8-12 hónapot vett igénybe. Betérésük indo­ka az volt, hogy a zsidó vallás eszméi s gyakorlata vonzzák őket, ezért szeret­nének zsidók lenni… A kérést jogos­nak, a felkészülést megfelelőnek tartot­tuk.”

Deutsch Róbert főrabbi, a bét din másik tagja Naftali Kraus cikkét aljas rágalomnak minősítette. Telefonon el­mondta, hogy Neumann temesvári rab­bi Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató­nak, valamint Schweitzer professzor­nak küldött levelében kérte a román lá­nyok betérésében való közreműkö­dést. Deutsch Róbert szerint a jelöltek tudása meghaladta várakozásaikat, így semmi akadálya nem volt a betérés­nek. A vizsga a magyarul nem tudó lányokkal angol vagy német nyelven zaj­lott. A lányokat az e nyelveken jól beszélő Schweitzer professzor kérdezte. A bét din harmadik tagja nem mindig ugyanaz a személy volt. Aziránt nem ér­deklődtek, hogy a betérni kívánókat milyen szándék motiválja. (A vallási tör­vény tiltja a szerelmi okból történő betérést, ám a gyakorlatban, különösen neológ, illetve reform bét din esetén, ez a kívánalom gyakorta háttérbe szo­rul – a szerk.)

Neumann Ernő elmondta, hogy a pro­cesszus után az újdonsült zsidó lányo­kat ő eskette meg Temesváron izraeli választottjukkal.

Naftali Kraus cikkének legsúlyosabb állítása a következő: „Hogy mennyibe kerül az élvezet (értsd: a betérés – a szerk.), azt Budapesten és Temesváron senki sem tudja”. A szerző semmilyen bizonyítékot nem hoz arra, hogy a betérésben való közreműködésért az érin­tettek valóban pénzt fogadtak volna el. A „bizonyíték” legfeljebb annyi, hogy az, aki szerinte ennyire áthágja a hala­cha szabályait, az nyilván nem ingyen csinálja.

Naftali Kraus cikkét felkapta a Napi Magyarország is, amelynek szerkesztő­ségi megjegyzése szerint: „nemzetközi botrány van kialakulóban”, amiről a lapnak „kötelessége beszámolni”. A lap július 20-i számában Breuer Péter tel-avivi tudósító ismerteti az esetet „A mindenható cédulák” című írásában. Breuer szerint Hakohen romániai fő­rabbi „Budapestre küldött levelében til­takozott a Temesvár-Budapest „ten­gely” ellen, nyomatékosan hangsúlyoz­va, hogy Budapestnek nincs joga ro­mán állampolgárokat megtéríteni.” (A zsidó hagyomány semmiféle írott sza­bályon alapuló illetékességi korlátot nem ismer, legfeljebb helyi szokást – hogy a betérést elfogadják-e, az kizáró­lag az abban közreműködő bét dinnek a zsidó világban élvezett tekintélyén múlik – a szerk.)

Semmi ellen nem tiltakoztam” – kö­zölte a Szombattal telefonon Hakohen főrabbi. A romániai vallásos zsidóság feje elmondta, hogy júliusban megláto­gatta budapesti kollégáját, dr. Schweitzert, akivel közölte: nem tartja szeren­csésnek, ha Izraelbe készülő román nők Budapesten térnek be, hiszen a betérésnek természetszerűleg Izrael­ben kéne megtörténnie. Arra a kérdés­re, hogy a budapesti betérést nem tartja-e megfelelőnek, azt válaszolta: ezt nem tudja, hiszen egyetlen betérésen sem volt jelen.

A Napi Magyarország Hakohen főrab­bival kapcsolatos állításaira válaszul dr. Schweitzer József azt írta: Kohen… fő­rabbi úr nálam hivatalomban személye­sen kérte a Rabbiság segítségét huma­nitárius okokra való hivatkozással olyan romániai keresztény vallású asszonyok érdekében, akik évtizedek óta zsidó férjükkel élnek házasságban. Ezek szerint a pesti Rabbiság segítségét mindkét romániai kollégánk kérte.”

Romániában élő asszonyok esetében valóban kérte a segítséget – erősítette meg Hakohen főrabbi -, de nem az Iz­raelbe települni kívánók számára. „A budapesti betérés száz százalékig meg­felel, ha a betérni szándékozók Magyarországon kívánnak élni vagy Romániá­ban” – mondta a romániai zsidóság fe­je, aki csak néhány éve vállalta el ezt a tisztséget, korábban Izraelben élt, és az év jelentős részét most is ott tölti.

(g.j.)

Címkék:1999-09

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Történelem — élőszóban – Magyar-zsidó oral history archivum

Történelem - élőszóban Magyar-zsidó oral history archívum A rendszerváltás ellenére sok fehér folttal találkozik a ma­gyar zsidóság XX. századi történetének...

A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ ÖRÖKSÉG KÖZALAPÍTVÁNY pályázati eredménye

A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ ÖRÖKSÉG KÖZALAPÍTVÁNYPÁLYÁZATI EREDMÉNYE     1999. évi pályázatok „VALLÁS” Döntés 183. Amerikai Alapítványi Iskola Zsidó vallással kapcsolatos...

Close