Az új tanév újdonságai

KOHN GÁBOR igazgatóhelyettes (Anna Frank Gimnázium)

– A legjelentősebb változás, hogy el­indult 16 gyerekkel a 6. általánost vég­zettek számára is az első gimnázium, ezzel megkezdődött az iskola hat évfo­lyamú gimnáziummá fejlesztése. Ebből következik, hogy az ilyen osztály számá­ra először kellett tantervet készítenünk, amit főleg a mi pedagógusaink végeztek el, de felhasználtuk a hasonló felépíté­sű iskolák tapasztalatait is.

Bár az 1994-95-ös tanév sikere, mégis csak most mondhatjuk el, hogy a májusban érettségizettek közül ed­dig soha nem sikerült nagy számban, tucatnyi gyerekünket vették fel az egyetemre, főiskolákra. Tízen nem ál­lami felsőfokú tanintézményben tanul­nak tovább, egy fiatal a Pedagógiumba ment. Először történt, hogy a végzettek közül tízen Izraelben folytatják tanul­mányaikat.

Az örvendetes létszámbővülés – ami egyben tanteremgondjainkat növelte – szükségessé tette a tanári kar kiegészí­tését is. Bekapcsolódott a hitoktatásba Oberländer Baruch, és a vallásos neve­lést erősíti, hogy a mindkét elsős tago­zatra járók részt vesznek majd a Rabbi­képzőben a csütörtök reggeli tóraolva­sáson is, a péntek délutáni mellett

Az új tanév felújított termekkel várta a diákokat, s közöltük, hogy az esetleges szándékos rongálást meg kell fizetniük. Meghirdetett pedagógiai elvünk pedig: teljesíthető, de magasabb az idei köve­telmény!

DR. SZESZLER ANNA igazgató*

(Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola és óvoda)

– Az idei, vagyis a hatodik tanévre lett teljes a tizenkét osztályos iskola, és elő­ször van érettségiző osztályunk. A bő­vülés azt is jelenti, hogy soha ennyi diá­kunk nem volt – közel hatszázan tanul­nak itt. Eddig egy hatosztályos általános iskolai és egy hatosztályos gimnáziumi tanterv alapján folyt az oktatás, az elkö­vetkező hónapokban ki kell dolgoznunk a tizenkét osztályos iskola tematikai, módszerbeli és szervezeti koncepcióját; egységes nevelési elveket és értékrendet!

Nagy esemény előtt állunk véget ér a „szétszóratás” kora – köztudott, hogy je­lenleg a város három különböző helyén folyik a tanítás -, mert befejezéshez kö­zeledik a Budakeszi úton az iskola építése. Az önkormányzat adta a telket. Ró­náid Lauder négy és fél millió dollárt, hozzátettük a Lendvay utcai épületből befolyt összeget és más pénzeket. Erdei környezetben 24 tantermünk lesz, labo­ratóriumok, szaktermek, tornaterem, zsi­nagóga, konyha, étterem… Az sem baj, hogy régi bútorokkal szereljük fel, és a tanáriban a kolléganőim által varit párná­kon ülünk majd…

Hetven főállású pedagógussal, akik­hez óraadók, specialisták csatlakoznak, teljessé lett a tanári kar. A judaisztikai stúdiumok vezetőjének Raj Tamás főrab­bit hívtuk meg.

Az épület hiánya eddig sok zavart oko­zott. A második félévtől kezdve a nyu­galom és a biztonság intézménye le­szünk…

DR. HARASZTI GYÖRGY főigazgató

(Mszoret Avot Amerikai Alapítványi Iskola)

– Az 1995-96-os tanévtől nálunk is hat évfolyamos általánosban és hat évfolya­mos gimnáziumban folyik az oktatás – kül­földi és hazai tapasztalatok szerint ez a ta­gozódás 18 éves korig a legjobb. Iskolánk alapításakor, hogy az osztályokat feltölt­sük, szinte minden jelentkezőt felvettünk, és akkor a felsőbb osztályokba kerültek többen, ezért a tanulók számszerű össze­tétele egy fordított piramisra hasonlított. Mostanra, az egészséges aranyoknak meg­felelően, a piramis „talpra állt”.

Kitűnő pedagógusokkal, jól felkészült vallástanárokkal gazdagodtunk. Ez utób­biak irányítója lesz rabbi Salom Ziszkind, a clevelandi zsidó iskola vezetője, aki hét­esztendőnként járó évi szabadságát ál­dozza fel az itteni munkára, hogy a judaisztikai ismeretek magyar és nemzetközi mércéjének összhangját megteremtse.

Nem nálunk jelentkezik új esemény­ként, de itt született ötlete és folyt előké­szítése a Modern Üzleti Tudományok Fő­iskolája tagozatának. Célunk, hogy a ná­lunk érettségizettek és minden magyarországi zsidó iskola érettségizettjei, min­den középiskolát végzett zsidó fiatal szá­mára bővítse a főiskolai tanulás lehető­ségét!

DAVID MOSKOWITZ társelnök

(a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája budapesti tagozata)

– 1995. szeptember 11-én harminchat elsőéves hallgatóval megkezdődtek az előadások Magyarország első olyan főis­koláján, amelyik nem a hitélet, nem is a zsidó közösség számára képez, mégis zsidó szellemű nevelést nyújt.

Tatabányán működik az állami főisko­lákkal azonos értékű diplomát adó, kitű­nő főiskola. Ez a bázisunk, ennek tema­tikáját használjuk, professzorai oktatják a mieinket, kezdve a matematikán, a közgazdasági tudományon át a kompute­rekig E stúdiumokat egészítik ki a hagyo­mányok, az üzleti életben évezredek óta kötelező szokások és jog. Tanításuk Oberländer Baruchra vár.

Mi tette szükségessé a tagozat létesíté­sét? Magyarországon a háború, majd a negyven évig tartó szocializmus szinte megsemmisítette azt a középosztályt, amelynek jelentős hányada a gazdasági élet személyeiből kerül ki. nélkülük nincs anyagi felemelkedés, jólét. Kétség­telen, hogy a zsidó fiatalok nagy arányban tanulnak felsőfokú intézmények­ben, de orvos, jogász, mérnök csak a kö­zösség töredéke, mint ahogy az e hiva­tást űzők az egész társadalomnak csak szegmensét jelentik. A gazdasági élet azonban rengeteg szakembert kíván – és ebből van kevés ebben az országban.

Miért alkalmasak erre a zsidók? Nem amiatt, hogy felmenőik esetleg generá­ciókon át tollat vásároltak faluról falura járva, hanem mert a zsidó erkölcs meg­bízhatóvá teszi őket. És e megbízhatóság a fejlett világ üzleti hálózatában jelentős tényező. Lehet nyereséghez ütni, olykor meggazdagodni csalárd módon, erre mostanság Kelet-Európában sok a példa, de megbecsült polgárra csak a korrekt üzleti kapcsolatok tesznek, azzal lehet megalapozni az utódok számára is az eg­zisztenciát.

Megítélésem szerint Budapest Kelet-Európa üzleti központjává válhat, és eb­ben a zsidó üzletemberek szerephez jut­nak, az itt végzők elfoglalják helyeiket a különböző nagy cégeknél. Tapasztalják majd, hogy milyen kitűnő kapcsolatte­remtő akár New Yorkban, akár Szingapúrban egy péntek esti davenolás. Ha megszületik egy jómódú zsidó közösség, az egyben a magyar középosztály erősö­dését is jelenti.

Meggyőződésem az is, hogy Magyaror­szágon van a zsidóságnak jövője. Ehhez azonban az is kell, hogy e főiskoláról ki­kerülő üzletemberek kötelességüknek tekintsék hittestvéreik támogatását, az utánuk következők taníttatását, mint ahogy számukra ennek feltételeit jórészt amerikai zsidók teremtik meg. A főisko­la a Mszoret Avot épületében, annak el­különített, számukra kiképzett részében kapott helyet. Szűken vannak, de az alag­sorból is kitekintenek a világra…

* Szeszler Annát – az eddigi általános iskolai tagozatvezetőt – idén nyáron nevezte ki igazgatónak a kuratórium és az iskolaszék.