Szombat előfizetés 2017

Az intifáda ára

Írta: Papp Kornélia - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Az intifáda ára

Milyen gyorsan változnak az idők: még alig egy éve az informatika és az új gazdasági mechanizmus minta­országaként tartották számon Izra­elt. Ma másnapos hangulat és kiáb­rándultság érezhető a helyiek által (az amerikai Silicon Valley nyomán) Silicon Vadi-nak becézett helyen.

Vasárnap este a tel-avivi Dizengoffon: ahol az emberek máskor türelmesen várakoznak az utcán, hogy asztalt kap­janak a Barbaresco-ban, ma alig lézeng néhány ember. Az étterem, melynek ki­tűnő olasz borai és édességei vannak, kénytelen volt a vasárnapot szünnappá nyilvánítani. A többi lokálhoz és bárhoz hasonlóan a Barbaresco is megérezte a jelenlegi gazdasági pangást. A re­cesszió miatt még a Tel-Aviv-ban élő amerikai fiatalok is – akik egyébként gyakran járnak szórakozóhelyekre – kénytelenek takarékoskodni: már nincs olyan sok sékel a zsebükben, mint akár néhány hónappal ezelőtt. A gyakori ter­rortámadások miatt a legtöbben egyéb­ként is kerülik a nagyobb tömegeket, és inkább otthon maradnak.

2000-ben még minden olyan rózsá­san festett: Izrael gazdasága évi nyolc-kilenc százalékkal növekedett. Az izra­eliek élvezték ezt a hirtelen jött jólétet és nyakra-főre vásároltak. Virágzott az informatikai szektor, az izraeliek vállal­kozó kedvét és teljesítőképességét a külföldi beruházók rekord mértékű tőkebefektetéssel honorálták. Amikor 2000 áprilisában a New York-i Nasdaq (az informatika cégek tőzsdéje) össze­omlott, az izraeli állapotok még akkor is viszonylag kiegyensúlyozottak ma­radtak. A 2001-re vonatkozó növekedé­si előrejelzéseket folyamatosan lefelé módosították, először hat, majd öt szá­zalékra. Aztán 2000 szeptemberében Ariel Saron ellátogatott a Templom-hegyre, és kitört az Al-Aksza intifáda.

Ma pedig? A jeruzsálemi gazdasági minisztérium legfeljebb egy százalékos növekedést jósol. A New York-i World Trade Center-t ért támadások következ­tében a világgazdaság egyébként is összezavarodott, s mivel az elkövetke­zendő időkben várhatóan a béketárgya­lások sem ígérkeznek eredményesnek, a szakértők a jövő évben már a gazda­sági recesszióra számítanak. Hosszú idők óta először, a szociális béke is veszélybe került. A munkanélküliség megközelíti a veszélyes tíz százalékos határt. Tovább súlyosbítja a helyzetet az egész országon végigsöprő sztrájk­hullám is. Egyszóval, 1966 óta nem volt ilyen súlyos gazdasági válság Izra­elben. Mivel az ország belső piaca szűk, az export létfontosságú, így a vi­lággazdaság ingadozásai igen erősen hatnak rá. A legnagyobb veszteség per­sze az idegenforgalmat érte, ott ötven százalékos volt a visszaesés. Olyan or­szág számára pedig, mely nagyrészt a turizmusból él, ez már szinte katasztró­fát jelent. Eddig harminc hotel zárt be, de a többi kihasználtsága is csak 10-25 százalék között mozog. Nem segít a kormány lakossághoz intézett felhívása sem, hogy szabadságukat saját orszá­gukban töltsék, ezzel is segítve a hazai szállodaipart.

Nagy veszteséget okoz még az építői­par és mezőgazdaság területén jelent­kező termelés kiesés, melynek oka elsősorban a nagyszámú palesztin munkás távol maradása, akik az Al-Aksza intifáda előtt mindkét szektorban a foglalkoztatottak legalább tíz százalé­kát tették ki.

Az informatikai cégek egyharmada ment csődbe, illetve került nehéz hely­zetbe 2001 eleje óta. Míg 2000-ben még tizenhét izraeli cég szerepelt a New York-i Nasdaq informatikai börzén, 2001-ben már csak egy. A külföldi be­fektetések száma pedig szinte egyetlen éjszaka alatt a felére csökkent. Infor­matikai konferenciákat mondtak le azért, mert a résztvevők féltek a terrortámadásoktól, projektek hiúsultak meg, mivel a kutatási helyszínt hirtelen veszélyesnek nyilvánították.

Az Al-Aksza intifáda hosszú távú gaz­dasági következményeit még nem le­het felbecsülni. A vasúthálózat kiépíté­se csigatempóban halad, a repülőtér újjáépítése szünetel, Tel-Aviv vonzáskörzetének közlekedési hálózatáról pe­dig csak elegáns prospektusokban le­het olvasni. Ami a lényeg: Izrael ver­senyképessége forog kockán.

Forrás: Ralf Bahlke: Die Preis der Intifada. Jüdische Rundschau, 2002. január.

Papp Kornélia fordítása

Címkék:2002-05

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

A cionista nagypolitika hajnala I. rész

Novák Attila A cionista nagypolitika hajnala*I. rész Úton a világ nagyságai felé Kelet-Európába is utat talált Herzl Zsidó Állama, a...

Zsidók, kommunizmus, zsidó kommunisták * II. rész

Stanislaw Krajewski Zsidók, kommunizmus, zsidó kommunisták* II. rész 6. Nincs sajátosan zsidó radikaliz­mus. nincs „zsidó kommunizmus". Ál­talános mechanizmusok miatt lettek...

Close