Szombat előfizetés 2017

Az élet forrása

Írta: Dávid András - Rovat: Archívum, Interjú, Világ

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Zsidó műsorok a francia tévében

Franciaország, vasárnap reggel 9 óra. A kettes csatornán már megy a műsor. A muzulmánok, majd az „izraeliták” műsorát a reformátusoké és a katolikusoké követi, azután felcsendül a görögkeleti templom kórusa. A zsidó adás közismert producer-rendezőjével, rabbi Josy Eisenberggel beszélgetek.

– Hogyan is kezdődött?

– Bár Franciaországban mereven távol tartják az egyházi befolyást az állami intézményektől, a kettes közszolgálati csatornán mégis megindult a katolikus és protestáns misék közvetítése…

1962-ben mi is kérvényeztük a zsidó adás indítását. Kezdetben persze semmiféle tévés tapasztalatom nem volt. Ezért is csak egyszeri alkalmat kértünk havonta. Adásunknak, egy középkori filozófust idézve, az Élet forrása címet adtuk. Úgy találtam, hogy a judaizmus is az élet fonása, a cím tehát megfelelőnek látszott.

Első alkalommal a jom kippurt mutattuk be. A műsor nagy visszhangot keltett, mivel az emberek először láttak zsidó istentiszteletet a TV-ben, döntő többségük pedig először találkozott magával a zsidó vallással. Évtizedek után is zavarban vallom be, hogy imitált istentisztelet volt, hiszen jom kippur napján nem forgathattunk. A felvétel az ünnep előtti napokban készült, s nemcsak a kórus, a rabbi játszotta szerepét, hanem megtöltötték a párizsi Nagy Zsinagógát a hívők, köztük neves közéleti, kulturális személyiségek.

Ezt követte a barmicvóról, majd a hanukáról adás, azután lassacskán áttértünk a heti félórás programra.

Miután rutint szereztem, megindítottam egy 15 perces további adást is Nyitott Biblia címen. Ez a műsor csak a Bibliával foglalkozik. Hosszabb-rövidebb időre választunk egy témát és hétről hétre erről kérdezem a meghívott szakembert. Például: másfél éven át Elie Wiesellel Jóbról beszélgettünk; aztán hat héten át Ábrahám következett, majd a parasákról volt szó. Idén a zsoltárokkal, jövőre pedig Ézsau tanításával ismertetjük meg a nézőket. Harminc év alatt csaknem „átfutottuk” az egész Bibliát, nemsokára kezdhetjük elölről.

Az Élet forrása a zsidó történelemmel foglalkozik, dokumentumfilmeket, irodalmi összeállításokat és időnként az éppen aktuális liturgikus programot mutat be. Példaként idézhetem a magyarországi zsidókról forgatott nyolc részes filmet, de filmeztünk Hollandiában, Olaszországban és persze legtöbbet a francia zsidók között. Sok filmünkben izraeli történetek elevenednek meg. Ezeket a filmeket vallási vagy kulturális szempontból dolgozzuk fel. Az irodalmi műsorban a zsidósággal kapcsolatos éppen megjelent műveket és azok szerzőit mutatjuk be. Ilyen könyvből az utóbbi években annyi jelenik meg, hogy bele se fér mind a műsoridőnkbe. Végül pedig készítünk tematikus programot is, mint a Sabbat, a brisz vagy a zsidó szimbólumok. Riportereink felkeresik a zsidó szervezeteket, a jesivákat, a rabbiképzőt…

– Van-e tabu, van-e tiltott téma? Saját, vagy külső cenzúra?

– Nincs. Adásunk teljes szabadságnak örvend. Politikát pedig nem viszek a műsorba, nem állok egyetlen párt mellé se, és nem beszélek ellenük. Ugyanez vonatkozik az izraeli belpolitikára. Izrael csak a Biblia szimbólumaként jelenik meg, vagy pedig ismeretterjesztésben, mint például félig technikai iskolaként, félig jeshivaként működő intézetről szóló filmünkben. De nem foglalkozunk sem a cionizmussal, sem a palesztinokkal. Erre a televíziónak politikai műsorai vannak.

– Mégis, Izraelnek reklámot csinál azzal, hogy bemutatja, nemde?

– Persze hogy népszerűsítem! Ezen eddig még senki nem akadt fenn… azaz egyszer mégis kaptunk tiltakozó levelet valamelyik arab követségtől, mert egy archeológiai filmet mutattunk be a Golán-fennsíkról. Mintegy negyven zsinagóga 2000 éves romjára bukkantak, ami azt bizonyítja, hogy a Golán is annyira zsidó volt, mint például Galilea, vagy Jeruzsálem. Ezt a tényt nem mondtam ki, de a riportból evidenssé vált… Nem tagadom, olykor felhasználom a „száraz tényeket” Izrael mellett, de ha lehet, kerülöm a súrlódás veszélyét az arab világgal. A televízió elnöksége, pláne a francia kormány pedig rám bízza, hogy mi kerül a képernyőre.

– A költségvetés?

– Műsorainkat teljesen a francia TV finanszírozza. A zsidó hitközség hozzájárulásából pedig egy önálló irodát tarthatunk fenn.

– Felmérték már műsoraik nézettségét?

– Az 52 milliós országban, ahol háromszázezer zsidó él, hetenként körülbelül ötszázezer nézi mindenféle korosztályból. Kapok azonban levelet Olaszországból, Svájcból, Belgiumból, sőt Izraelből is. A műholdaknak hála, műsorunk az arab országokban is látható. A levelek többségükben dicsérőek, más részük kér, kérdez. Csak nagyon ritkán kapunk antiszemita szidalmat. Előfordult már az is, hogy elismeréssel kezdték: szép, szép, amit Ábrahámról mesélek, de – folytatták – a zsidó kereskedő átverte őket kocsivásárláskor. Vagy értetlenségüknek adtak hangot, mert nem ismerjük el Jézust…

– Tehát az adást nemcsak zsidók nézik?

– Sőt, a levelek fele nem zsidóktól érkezik. Egy részük azt írja, hogy keresztényként hitük gyökerére lelnek műsoraink segítségével, és saját hitüket is jobban megismerik, mivel az is a zsidó vallásból nőtt ki. Ateisták is írnak vitatkozva, de a műsorok színvonaláról elismerően.

Úgy gondolom, kevés vallás van a világon, amit annyira félreismertek, vagy annyira nem ismernek, mint a judaizmus. A televízión keresztül végzem rabbi munkámat, hogy zsidóknak és nem zsidóknak egyaránt bemutathassam, emberközelbe vigyem vallásunkat, kultúránkat, a zsidó civilizációt.

Dávid András

Címkék:1993-06

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Szombat Szalon Debrecenben

Április 25-én a Debreceni Hitközség kultúrtermében hatvan ember gyűlt össze, hogy a Szombat Szalon keretében folyóiratunk fiatal szerzőit meghallgassa. Seleanu...

Lesz-e kamarai újjászületés?

Mindössze másfél esztendei működés után, úgy tűnik, megszűnt vagy hamarosan megszűnik a Magyar Gazdasági Kamara Izraeli Tagozata. A kamarai átalakulásokkal...

Close