Szombat előfizetés 2017

Az Adorno – franciául és héberül

Írta: Archívum - Rovat: Archívum, Irodalom

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

AZ 1990-BEN MEGJELENT Zsidó versek után, 1992-ben látott napvilágot Mezei András ADORNO című verseskötete, melyet a holocaust ötvenedik évfordulójára, bővített második kiadásban újra megjelentetett a Belvárosi (Budapest City) Könyvkiadó. Idén ősszel az In Fine francia kiadó közreműködésével, Louis Marton (a Párizsban élő Márton László) és Zeno Bianu tolmácsolásában a Budapest City FAITS-POEMS címmel franciául is megjelentette Mezei András lény­verseit. A Vészkorszakra reflektáló szövegek néhány kivétellel szikár, eszköztelen, adatokra, szenvtelen hang­vételre komponált darabok, melyek éppen nem költői, tárgyias, távolságtartóan leíró jellegükkel hatnak. Egy időben a francia kiadással, Itamár Jáoz-Keszt jóvoltából elkészül­hetett a héber válogatás is, mely szintén az ADORNO címet viseli, s melynek megjelentetésében a tel-avivi Eked kiadó volt a Budapest City társa.

Le Kaddish des orphelins

1945

Les orphelins récitent le kaddish, sa louange,

les louanges de l’éternél aprés le génocide

c’est les orphelins qui récitent le Kaddish

aprés le génocide, les louanges de l’éternel.

Quel est-ce peuple de survivants, qui chante?

Saint, saint, saint, saint est le nom

les survivants crient, lafumée flotte toujours

saint, saint, saint, saint est son nom.

Sa loi éclaire les yeux hagards

elle illumine le regard des survivants

les yeux hagards s ’éclairent de sa lumiére

sa loi illumine le regard des survivants.

Les orphelins récitent le Kaddish

qui sont ces survivants á chanter des louanges

sa lumiére éclaire les yeux hagards

saint, saint, saint, saint est le nom

lafumée ne s ‘est mérne pás dissipée.

Az árvák káddisa

1945

Az árvák mondanak káddist, dicsérve Őt,

a teljes népirtás után, az Örökkévalót,

káddist az árvák mondanak, Őt dicsérve,

az Örökkévalót, a teljes népirtás után.

Micsoda nép a maradék, hogy zengi már:

szent, szent, szent, szent az Ő neve, el sem oszolt a füst,

a maradék nép, hogy zengi már, micsoda

a füst, el sem oszolt, az Ő neve szent, szent, szent, szent.

Az Ő törvénye fénybe vonja a tört szemet,

az élők tekinteteit megvilágítja már,

a tört szemet az Ő törvénye vonja fénybe

már, megvilágítja az élők tekinteteit

dicsérve Őt, az árvák mondanak káddist,

a maradék micsoda nép, hogy zengi már,

a tört szemet az Ő törvénye fénybe vonja:

szent, szent, szent, szent az Ő neve,

el sem oszolt a füst.

Címkék:1995-01

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

„A fészkébe piszkító”

Rafael Seligmann a budapesti Goethe Intézetben IRODALMI EST a budapesti Goethe Intézetben az itteni rendezvények szokásos közönségével: néhány tucat szellemi...

Idomítás

„Jonathan, a jövő héten születésnapi bulit csinálunk az unokatestvéremnek és meg akartam kérdezni tőled, hogy nincs-e kedved eljönni.” „Naná, ha...

Close