Szombat előfizetés 2017

Atlantisz császára

Írta: Archívum - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Atlantisz császára

A fenti címmel a közelmúltban egyfelvonásos opera ősbemutatóját tartották a tel-avivi Új Izraeli Operaházban. Az előadás vonzza és fog­lalkoztatja a közönséget, a kritikusokat. A mű meséje bizarr: a halál megsértődik, mert „tevékenységével” az emberek visszaélnek, ma­guk akarják azt irányítani, ezért sztrájkba lép, összetöri kaszáját – et­től kezdve nem hal meg senki. Tette felháborítja a világot meghódí­tó diktátort, mert akadályozza terveit, ugyanakkor a leigázottak is til­takoznak, mert számukra a halál volt az egyetlen jog és szabadon vá­lasztható cselekedet, egyben az egyetlen menekvés a gyötrelmekből.

Az opera 1943-ban született, és megmagyarázza a librettista, az akkor 24 éves költő, a németországi Peter Klein témaválasztását: a szöveget a theresienstadti koncentrációs táborban írta, és ott kom­ponálta zenéjét egy másik „német”, a 45 éves Viktor Ullmann, aki Arnold Schönberg tanítványa volt.

Köztudott, hogy Theresienstadtot a nácik félrevezetésre használ­ták, odavitték a Nemzetközi Vöröskereszt vizsgálóit, semleges orszá­gok képviselőit. Abban a táborban nem folyt megsemmisítés, onnan szállították Auschwitzba a transzportokat, s töltötték be helyüket új foglyokkal. A 40-60 ezer fogoly kőházakban lakott, üzletek, műhe­lyek, iskolák működtek, színházi előadásokat tartottak, zenekarokat szerveztek.

Az Atlantisz császára előadására több hónapon át készültek, de a főpróbán a nácik betiltották, ezért került 55 évvel később sor a bemutatóra. Theresienstadtban összesen 150 ezren fordultak meg, s közülük 33 ezer fogoly maradt életben. A két alkotó nem volt kö­zöttük.

Címkék:1998-03

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Képmutató farizeusok 1. rész

Visi Tamás „Képmutató farizeusok” 1. rész Egy klisé nyomában A „farizeus” szó hallatán zavaros asszociációk támadnak agyunkban. „Képmutatás”, „álszent jámborság”...

Végzetes szabadság – A felvilágosodás eszméi Földes Mária “A séta” című regényében.

Sanders Iván Végzetes szabadságA felvilágosodás eszméi Földes Mária A séta című regényében Az európai felvilágosodás eszméjéről biz­ton állíthatjuk, hogy az...

Close