Szombat előfizetés 2017

Átkozottul sok szenvedés

Írta: Gimes Katalin - Rovat: Archívum, Irodalom

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

(Isaac Bashevis Singer: A mezők királya. Európa Könyvkiadó, 1994, 245 oldal, 360 forint)

Singer minden könyve ugyanarról szól: a szerelemről. Nem a mindent elsöprő, nagy szerelemről, hanem sok-sok szerelemről, mégsem párhuzamos párkapcsolatokról, netalán azok kereszteződéséről van szó. Singer zsidó férfihősei Jasa Mazurtól (A lublini mágus) Herman Broderen át (Ellen­ségekLove story) Max Barabanderig (Szégyenfolt) lélekben és testben, de olykor a törvény szemében is a bigámia, sőt a poligámia bűnébe esnek. Játszódjék a singeri mese akár a Holocaust utáni New York- ban, akár a háború előtti évtizedek vagy évszázadok Lengyelországában.

A képlet tehát hasonló: a gyarló, de sosem kisszerű hős – miközben Istent fag­gatja, s a lét értelmét fürkészi – újabb és újabb asszonyok hálójába kerül gyengeségétől vagy inkább a sokszínűség varázsától hajtott érzékiségtől, de még inkább a hűtlenségei közepette létező ra­gaszkodástól, igenis hűségtől vezérelve, választani nem tudván, egyszerre több asszonyt szeret. A nők, a férfit elcsábító, magukhoz láncoló vagy mellette szelíden kitartó asszonyok igencsak különbözők, mindegyik a maga módján és okán elhagy- hatatlan. Legkevésbé talán a Singer-regények egyik visszatérő nőtípusa: a már együgyűségig szelíd és teljes szívéből ra­gaszkodó, gyermeki lelkületű leány.

Az újonnan megjelent regényben, A mezők királyában a lengyel-amerikai író tőle némileg szokatlan időszakot és hely­szint választott, így ismert alapképlete módosul ugyan, de motívumai meghatáro­zóan fel-felbukkannak.

A barbárság korában, valamikor a középkor hajnalán játszódik a regény az ak­kor még nem létező Lengyelország területén. Az ott élő népcsoportok törzsi viszonyok között élnek, az emberélet nem érték, az erőszak mindennapos. A lesznyikek vezére, Cibula már nyitott a vál­tozásokra, áttérne a földművelésre, s békét köt a polákokkal. A hozzájuk vetődött zsidó cipésztől, Ben Dósától társaival együtt írni-olvasni tanul, s megismeri a zsidó vallás alapjait. Cibula ösztönösen toleráns, s ezzel a magatartásával ebben a közegben egyedülálló – egyedül is marad vele. Gon­dolkodó, szenvedő lénye a többi Singer-hős rokonává teszi. Többnejűségben él: Korával, az érzéki, magát mindenkinek önként odaadó asszonnyal, és annak lányával, a Cibulába fenntartás nélkül szerelmes, odaadó, szelíd Jagodával – mind­ketten megint csak tipikus singeri nőalakok. Ez az állapot mindannyiuk számára természetes, az egymás iránti féltékenységet nem ismerik, a félszeg Jagoda mégis anyja gyilkosává válik. Kora megbocsáthatatlan bűnére derül ugyanis fény: bujaságában az ellenségnek, férfiaikat legyilkoló, asszo­nyaikat megerőszakoló ellenségnek is odaadta magát.

Beszélhetnénk még Krol Rudiról, a vörös királyról, az ellenség megszelídült, megbékélt, de önpusztításában tönkrement vezéréről, feleségéről, Laskáról, aki nem más, mint Cibula lánya, Nosekről, a ho­moszexuális „értelmiségiről”, Kosokáról, a tatár prostituáltról, aki hosszú évek kitartó ostromlása után Ben Dósa odaadó zsidó asszonya lesz. Valamennyien – halandó és gyarlóságaiktól szenvedő – vérbeli, modem figurák.

Malamud, a másik nagy európai-ameri­kai zsidó író kérdezteti A segéd című regényében hősével: „Miért van az,hogy a zsidók olyan átkozottul sokat szenved­nek?”. A Nobel-díjas Singer nagysága éppen abban rejlik, hogy tudja a választ: zsidóknak és nem zsidóknak az emberélet sajátos szerkezete okán, szeretetben és gyűlöletben, elnyomatva, üldöztetve s akár hatalmon is, megválaszolhatatlan kérdések­re keresve makacsul a választ – átkozottul sok szenvedés a közös sorsuk.

A mezők királya Szűr-Szabó Katalin kiváló fordításában az Európa Kiadónál jelent meg.

 

Címkék:1994-11

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Mindennapi abszurdok

(Spiró György: T-boy (rémnovellák) AbOvo Kiadó, 1994., 172 oldal, 380forint.) Huszonhét tömören szerkesztett „rém­novella” tölti meg Spiró György új kötetét....

Az Ének ideje…

(Országos Rabbiképző Intézet Goldmark kórusa: Eljött az ének ideje. Preludic Kft. 1993.) A bibliai idézetet az Országos Rabbiképző Intézet Goldmark...

Close