Szombat előfizetés 2017

Antiszemitizmus az egyetemisták között

Írta: Gadó János - Rovat: Archívum, Hazai dolgaink

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

A külföldi zsidó szervezetek tájékozódási célból megrendelt gyorsfelmérései után először 1992-ben készült Magyarországon átfogó és alapos elemzés az antiszemitizmusról. Kovács András és Fischer György az egyetemi és főiskolai diákság zsidósággal kapcsolatos érzelmeit vizsgálták. A vizsgálat eredményeiből eddig egy publikáció látott napvilágot.*

A TÖRTÉNELEM TANÚSÁGA SZERINT AHHOZ, hogy az antiszemita erők komoly befolyásra tegyenek szert, arra van szükség, hogy ne ütközzenek a társadalmi elitek erőteljes ellenállásába. Ha a társadalmi elit tudatosan elutasítja az antiszemita nézeteket, akkor szinte kizárt, hogy az antiszemitizmus komoly fenyegetéssé váljon. Ez a belátás indított minket arra, hogy vizsgálatot kezdemé­nyezzünk az antiszemita előítéletek meglétéről, erősségéről és mozgósíthatóságáról a mai magyar egyetemi és főiskolai hallgatók, tehát a jövendő társadalmi elit képviselőinek körében.

A kutatás keretében a magyar felsőoktatási intézmények­ben tanuló 1000 fiatallal készítettünk interjút. A megkérde­zettek összetétele életkor, nem, és a felsőoktatási intézmény jellege és székhelye szerint reprezentálta a magyar felsőok­tatásban tanulók teljességét.

A megkérdezés idején az illető életkori csoportoknak alig 10 százaléka járt felsőfokú oktatási intézménybe, szemben a nyugat-európai 35 százalékos vagy az Egyesült Államokbéli 50 százalékos aránnyal. A felsőoktatásban résztvevőknek igen alacsony magyarországi aránya magyarázza, hogy az egyetemi és főiskolai hallgatók társadalmi háttere, szüleik, családjuk társadalmi státusa jóval az országos átlag fölött van. Az egyetemi és főiskolai hallgatók családjainak 32 százaléka a magyarországi felső osztályba, további 25 százaléka a felső-középosztályba tartozik és mindössze 20 százalékuk sorolható az alsó-közép illetve az alsó osztályba.

Vélekedések a zsidókról

BÁR A NYOLCVANAS ÉVEK KÖZEPE ÓTA MEG- szaporodtak a magyar zsidóság történetével és mai hely­zetével foglalkozó publikációk, vizsgálatunk adatai szerint a leendő magyar értelmiség tájékozottsága a zsidók magyar társadalmon belüli számarányáról meglehetősen hiányosnak tűnik. A kérdésre válaszolók nyolcvan százaléka százezernél, egyötöde félmilliónál is többre becsülte a zsidók számát Magyarországon.

Míg a Magyarországon élő zsidók számát a leendő magyar elit hajlamos túlbecsülni, addig a második világháború idején elpusztítottakét tendenciaszerűen alábecsülték. A kérdésre válaszolók 58 százaléka vélte úgy, hogy a valójában több mint félmillió zsidó áldozatnál kevesebb halt meg a zsidóüldözések következtében, sőt egy harmaduk negyedmil­liónál is kevesebbre becsülte az áldozatok számát. Felvetődik a kérdés, hogy a hibás becslések összefüggenek-e? Igen, mert ugyanazok, a megkérdezettek között a legnagyobb csoport (az összes megkérdezett 36 százaléka) az, amely alábecsüli az áldozatok és túlbecsüli az országban jelenleg élő zsidók számát.

A vizsgálat során meg akartuk tudni azt is, hogy az inter­júalanyok kikre gondolnak, amikor a zsidókkal kapcsolatban véleményt nyilvánítanak, azaz kiket tekintenek zsidónak.

egyetért nem ért

egyet

nincs

válasz

Csak az tekinthető

zsidónak

aki zsidó vallású

32% 66% 2%
Csak az tekinthető zsidónak, aki önmagát an­nak tartja 61% 37% 2%
Mindenki zsidónak tekin­tendő, aki zsidó származású 38% 60% 2%

Az antiszemitizmus mérése

AZ ELŐÍTÉLETEK ELMÉLETÉVEL FOGLALKOZÓ irodalom általában az előítélet három dimenzióját külön­bözteti meg: az előítéletek kognitív dimenzióját, amelyet többnyire előítéletes sztereotipizálásnak is neveznek, az affektív, tehát érzelmi dimenziót és az ún. konatív dimenziót, amely az előítéletek cselekvést motiváló jellegére terjed ki. A mérést úgy végeztük, hogy a megkérdezetteknek 42 állításról kellett eldönteniük, hogy inkább egyetértenek-e velük vagy inkább nem. Az állításokat úgy válogattuk össze, hogy az előítéletesség három dimenziójának mérésére alkal­mas három csoportba sorolhatók legyenek.**

1. Előítéletes sztereotipizálás (az állításokkal egyetértők aránya)

Inkább jellemző a zsidókra: „ügyeskedő” – 78%

Inkább jellemző a zsidókra: „anyagias” – 5 %

Inkább jellemző a zsidókra: „agyafúrt” – 69%

Igaznak tartja: „A zsidóknak nagy a befolyásuk a nemzetközi gazdaságban” – 68%

Igaznak tartja: „A zsidók is tehetnek róla, hogy ellenérzéssel viseltetnek irántuk” – 51%

Igaznak tartja: „A zsidók még mindig Isten kiválasztott népének tekintik magukat” – 48%

Igaznak tartja: „A zsidók bomlasztják és gyengítik az őket befogadó nemzeteket” – 5%

Inkább jellemző a zsidókra: „piszkos” – 4%

Érzelmi elutasítás és társadalmi távolság (az állításokkal egyetértők aránya)

Fontos tudni valakiről a családban, rokoni

körben, hogy zsidó” – 43%

Problémát jelentene összeházasodni valakivel,

aki zsidó származású” – 37%

A zsidók hajlamosak lenézni másokat” – 27%

Több a feszültség egy olyan munkahelyen,

ahol zsidók is dolgoznak” – 11%

Nem laknának együtt zsidókkal” – 6%

A legjobb az lenne, ha a zsidók kivándorolnának

az országból” – 2%.

3. diszkriminációs hajlandóság (az állításokkal egyetértők aránya)

A zsidóknak csak annyi befolyásuk legyen az ország sorsának irányítására, amennyi megfelel a lakosságon belüli arányuknak” – 39%

Ha zsidó üzletemberrel köt az ember üzletet, soha nem lehet elég óvatos” – 29%

Terjeszthessék szabadon nézeteiket azok, akik rendszeresen zsidóellenes kijelentéseket tesznek”- 17%

Terjeszthessék szabadon nézeteiket azok, akik erőszakos fellépésre szólítanak fel a zsidók ellen” – 3%

Ösztönözni kéne a zsidók kivándorlását Magyarországról” – 2%

A fenti dimenziók alapján három skálát képeztünk, majd a három skálán mért pontszámok alapján csoportosítani igyekeztünk a válaszolókat. Az alkalmazott elemzéssel (cluster-elemzés) öt jól értelmezhető csoportot sikerült elkülönítenünk. – Az első csoport (a megkérdezettek 39 százaléka) mindhárom skálán átlag alatti értéket ért el. Ezt a csoportot a következőkben a „NEM ANTISZEMITÁK” csoportjának nevezzük.

– A második csoportra (a minta csaknem 32 százaléka) viszonylag magas fokú előítéletes sztereotipizálás jellemző, érzelmi távolságtartásuk átlagos, diszkriminációra való haj­landóságuk pedig alacsonyabb az átlagnál. Őket az „AN­TISZEMITIZMUSRA HAJLAMOSAK” csoportjának nevezzük.

– A harmadik csoport (a minta 18 százaléka) mindhárom skálán átlag feletti értéket ért el. Őket határozott zsidóellenes beállítódás jellemzi, a válaszadókat tehát „ANTISZE­MITÁNAK” nevezhetjük.

– A negyedik csoport (a minta 8 százaléka) messze az átlag feletti negatív értékeket adott. Őket nyugodtan nevezhetjük a „SZÉLSŐSÉGES ANTISZEMITÁK” csoportjának.

– Az ötödik csoport (kevesebb, mint 4 százalék) az első két skálán átlag alatti, viszont a diszkrimináció-skálán messze átlag feletti értékeket produkált. A furcsa jelenség oka a következő. A diszkriminációs hajlandóságot mérő állítások között szerepelt négy olyan, amely arra vonatkozott, hogy terjeszthessék-e szabadon nézeteiket a zsidókkal ellenséges személyek. Az e csoportba tartozók ezen állításokkal egyetértettek, mégpedig nem azért, mert antiszemiták (a másik két skálán messze az átlag alatti értékeket mutattak), hanem azért, mert a szabad véleménynyilvánítás konzekvens hívei. Ezért ezt a csoportot „DOKTRINÉR LIBERÁLIS” csoportnak neveztük.

Elemzéseink eredményeképpen tehát a magyar felsőfokú oktatási intézmények diákjait a kilencvenes évek elején a zsidósággal kapcsolatos attitűdök szempontjából a követ­kező megoszlás jellemzi:

nem antiszemita 39%

antiszemitizmusra hajlamos 32%

antiszemita 18%

szélsőséges antiszemita 7%

doktrínér liberális 4%

Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a mai magyar egyetemi és főiskolai hallgatók 43 %-a mentes mindenfajta antiszemita előítélettől, 25%-uk – különböző erősségben – antiszemita beállítottságú, és további 32%-uk nem an­tiszemita ugyan, de különféle előítéletei vannak a zsidókkal szemben.

Kik az antiszemiták?

A FÉRFIAK KÖZT KEVESEBB A NEM ANTISZEMITA, mint a nők között. Ennek részben oka lehet az a sokszor megfigyelt tendencia, hogy a nők hajlamosabbak konform típusú válaszokat adni az úgynevezett „kényes kérdésekre”.

A zsidóság pedig a kilencvenes évek elejének Magyar- országán kétségkívül kényes kérdés. Mivel a relatív többség nem antiszemita és ezt a többséget a tömegkommunikáció még nagyobbnak láttatja, ez növelheti a nem antiszemita konform válaszok esélyeit.

A LAKÓHELY MINÉL KISEBB TELEPÜLÉS, ÚGY nő az antiszemiták együttes aránya: a Budapesten és a nagy­városokban lakó családok egyetemista és főiskolás gyerme­kei körében ez az arány 24 százalék, a kisvárosiak között 28 százalék, a falvakban lakók között pedig 29 százalék.

A SZÜLŐK ISKOLÁZOTTSÁGÁT ÉS A CSALÁD társadalmi státusza szerint egyfelől a kifejezetten magas iskolázottságú, illetve magas társadalmi státuszú, másfelől az egyértelműen alacsony iskolázottságú és alacsony státuszú családok gyermekei körében kirívóan magas az előítéleteket táplálók aránya. Mindebből az is következik, hogy az an­tiszemitizmus gyakoribb a gyors társadalmi mobilitás útján lévő hallgatóknál, illetve azoknál, akik számára a diploma megszerzése már nem jelent társadalmi mobilitást.

A CSALÁDOK VAGYONI HÁTTERÉT VIZSGÁLVA szintén érdekes tendenciákra figyelhetünk fel. A vagyoni háttér csökkenésével párhuzamosan nő a nem antiszemiták aránya, egészen a „kifejezetten vagyontalanok” között mért 43 százalékos arányig. Ha ellenben az antiszemiták és szélsőséges antiszemiták együttes arányát vizsgáljuk, akkor ez az arány a „kifejezetten vagyonosak” között a legmagasabb: 31 százalék.

FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK SZERINT Vizs­gálva az eredményeket, feltűnő, hogy a vidéki intézmények­ben több az antiszemita és a szélsőséges antiszemita is, mint Budapesten. Az egyetemeken kevesebb az antiszemita, mint a főiskolákon, így a nem antiszemiták aránya a fővárosi egyetemeken a legnagyobb.

Az egyes intézménytípusok közül a műszaki főiskolákon és az agrár felsőoktatási intézményekben a legmagasabb az antiszemiták és szélsőséges antiszemiták együttes aránya (33-34 százalék). (Ezekbe az intézményekbe lehet a legala­csonyabb felvételi pontszámmal bekerülni.)

A jogi egyetemeket, a gazdasági egyetemeket és a tanárképző főiskolákat egyfajta polarizált közvélemény jellemzi a zsidósággal kapcsolatban. Meglehetősen magas az antiszemiták és szélsőséges antiszemiták együttes aránya, (26-28 százalék) de a nem antiszemiták aránya is magasabb az átlagosnál (43-50 százalék).

Az intézmények harmadik csoportját a gazdasági főis­kolák, a műszaki egyetemek és az orvosi egyetemek alkotják, amelyekben az antiszemiták aránya nagyjából megfelel a teljes minta átlagának (24 százalék), de a nem antiszemiták aránya az átlagnál valamivel alacsonyabb (31-34 százalék).

Végül az intézmények negyedik csoportja az egyetemek bölcsész- és természettudományi karaiból áll. Abban tanul a jövendő tanárainak nagy része. A hallgatók közt viszonylag kevés az antiszemita (18-21 százalék) és az antiszemi­tizmusra hajlamos tanuló is (26-28 százalék). Úgy tűnik, a magyar felsőoktatáson belül ezen intézmények hallgatói között a legkevésbé elterjedtek a zsidóellenes előítéletek.

Kovács András és Fischer György tanulmányából rövidítette

Gadó János

* KOVÁCS ANDRAS: Zsidók és magyarok. Csoportsztereotípiák zsidók és magyarok körében. Világosság, 1993. szeptember.

** Az alábbiakban – helyhiány miatt – csak válogatást adhatunk az előítélet mérésére használt állításokból, (a szerk.)

Címkék:1994-11

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

versei

Second generation Nekem nincsenek történeteim. A legenda halála után születtem. Semmit se fejezek be és semmit se kezdek újra, elmúlok,...

„A zsidó szellem az európai gondolkodás kiirthatatlan része…”

Erős Ferenc szociálpszichológussal beszélget Szántó T. Gábor Amikor fél évtizede egy előadásában „negatív identitásmodell”-ről beszélt - a „sem ez nem...

Close