Szombat előfizetés 2017

Antiszemita szervezkedést tart megfigyelés alatt a budapesti rendőrkapitányság

Írta: K. G. - Rovat: Archívum, Történelem

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

(Előzetes közlemény)

Az MTA Judaisztikai Kutatócsoport a közeljövőben jelenteti meg az ismert történész, Haraszti György: Magyar zsidó levéltári repertórium című könyvét (Hungária Judaica, 2. kötet). A vaskos mű elsőként ad kimerítő’ tájékoztatást a magyarországi levéltárak zsidó vonatkozású állagairól, a kiadott levéltári jegyzékek, katalógusok, stb. alapján. Egy levéltári fondjegyzék, persze nem regény, nem mindenki számára jelenthet szórakoztató olvasmányt. De hogy mégis némi előzetes érdeklődést ébresszünk a jelentősnek ígérkező tudományos mű iránt, egy kis szemelvényt közlünk belőle, a levéltári katalógusok egy jellegzetes példányát: kivonatot antiszemita mozgolódásokkal foglalkozó rendőri jelentésekből. Az eredeti levéltári iratok nem napjainkból valók! Haraszti könyve ebben a részletében mintegy 110 évvel ezelőtti szövegeket mutat be Budapest Főváros Levéltárának anyagából; mellesleg, Kubinszky Judit korábbi levéltári ismertetője nyomán. A kivonatok olvasója bizonyára tudni fogja, hogy Tiszaeszlár korában vagyunk. Az első dátum esetében közvetlenül éppen egy héttel a felmentő ítélet után. A rendőri jelentésekből nem derül ki, de egyéb forrásokból tudjuk, hogy több helyütt zavargásokra is sor került. A több jelentésben is említett Istóczy Győző országgyűlési képviselő’az év októberében megalakult Országos Antiszemita Párt egyik vezetője. írói munkássága során Josephus Flavius művét fordította magyarra. 1884-ben képviselőválasztásokra készült az ország, az események a választási előkészületekkel függnek össze. Történeti szempontból figyelmet érdemel a szocialista munkások és az „általános keresztények” szerepe az antiszemita szervezkedésben. A rendőri jelentések kivonataihoz most elég csupán azt hozzáfűzni, hogy a Monarchia rendőrsége tudta a dolgát; tudta a budapesti rendőrfőkapitány is.

K. G.

*

1883. augusztus 10. A +++ jelű titkosügyek német nyelvű jelentése szerint az antiszemita zavargások alatt elfogott Paul Zeiler valószínűleg Bécsből kiutasított szociálforradalmár.

1883. augusztus 10. A budapesti rendőrfőkapitányság a KKPDW (Kaiserlich-königliche Polizei-Direction in

Wien, Cs. Kir. Rendőrkapitányság, Becs) részére küldött német nyelvű átiratában közli az ügynök értesüléseit.

  1. augusztus 11. A KKPDW a budapesti rendőrfőkapitánynak küldött német nyelvű átiratában a budapesti antiszemita zavargások résztvevőiről ad tájékoztatást.
  1. augusztus 19. Somogyi Ferenc rendőrtanácsos jelentése szerint a KKPDW átiratában kezelt személyek közül csak Bürgermeister József cipész és Kratz Krnác Pál péksegéd van a letartóztatottak között.
  1. augusztus 24. A budapesti rendőrfőkapitány Somogyi Ferenc rendőrtanácsosnak küldött utasításában újabb részletes jelentést kér.
  1. augusztus 24. Somogyi Ferenc rendőrtanácsos újabb részletes jelentése az antiszemita zavargások alatt letartóztatottak névsorával.

1883. augusztus 30. A KKPDW a budapesti rendőrfőkapitányságnak küldött német nyelvű átiratában közli, hogy az antiszemita zavargásokban részt vevő Zeiler valószínűleg azonos Zeidler Pál munkással.

1883. szeptember 19. A budapesti rendőrfőkapitány a belügyminiszternek jelenti a Somogyi Ferenc rendőrtanácsostól nyert értesüléseit.

  1. december 11. A budapesti rendőrfőkapitány a belügyminiszterhez küldött jelentésében közli, hogy november 25-én a VII.-IX. ker. rendőrkapitánya telefonon jelentette: a Lech-féle korcsmában antiszemita gyűlés lesz. A rendőrkapitány utasítása szerint a helyszínre ment, hogy a gyűlést miután az bejelentve nem volt feloszlassa. Jelentéséből kiderült, a gyűlés magán jellegű volt, így azt nem oszlatta fel. Ezért nem készült hivatalos jelentés sem.
  2. január 26. Tisza Kálmán belügyminiszter Thaisz Elek budapesti rendőrfőkapitányhoz küldött átiratában jelentést kér a január 20-án a Lech-féle vendéglőben engedély nélkül megtartott antiszemita gyűlés rendezőinek megbüntetéséről.
  1. január 28. A 000 jelű titkosügynök jelentése szerint 27-én az antiszemiták a Népszínház utcában gyűlést tartottak. A Százas bizottság megalakítása végett február 2-án Kaiser Mihály Teleki téri vendéglőjében tartanak majd értekezletet. A Függetlenség című lapban Csatár Zsigmond szerkesztette a józsefvárosi antiszemita polgárokhoz szóló felhívást.
  1. január 29. A budapesti rendőrfőkapitány a belügyminiszterhez küldött átiratában megismétli a titkosügynök jelentését.

1884. február 3. A 000 jelű titkosügynök jelentése szerint 2-án este a Kaiser-féle vendéglőben gyűlést tartottak az antiszemiták. Csatár Zsigmondot betegsége miatt Pertay Ferenc helyettesítette, aki egyben Verhovay Gyulát is képviselte.

Az antiszemiták további tanácskozásokra készülnek.

1884. február 6. A 000 jelű titkosügynök jelentése szerint az antiszemiták február 3-án megtartott értekezletén újabb gyűlések összehívásáról döntöttek. A gyűlésekre minden antiszemita névre szóló meghívót kap.

1884. február 7. A budapesti rendőrfőkapitány Urs Nándorhoz, a VII.-IX. kér. rendőrkapitányhoz küldött értesítésében ismerteti a titkosügynök jelentését, majd utasítja, hogy a február 10-i antiszemita gyűlésre küldjön ki egy rendőrfogalmazót, aki majd listát készít a gyűlés résztvevőiről.

1884. február 17. A 000 jelű titkosügynök jelenti, hogy 10-én, vasárnap a Teleki téri Kaiser Mihály-féle vendéglobén ülést tartottak az antiszemiták. Elnököt és 15 tagú bizottmányt választottak. Úgy döntöttek, hogy a bizottmány minden héten ülést tart a további feladatok megbeszélése végett.

1884.február 20. Urs Nándor VIII.-IX. ker. rendőrkapitány a 93/94 eln. res. sz. alatt kiadott utasításra jelenti, hogy a Teleki téren a Kaiser Mihály-féle vendéglőben hatósági engedély nélkül megtartott antiszemita pártgyűlésen két országgyűlési képviselő is részt vett: Istóczy Győző és Vadriai (Andor). Miután a résztvevők ellen kihágás címén eljárást kell indítani, kéri, hogy a két képviselő mentelmi jogát függesszék fel.

1984. február 23. A belügyminiszter átirata Thaisz Elek rendőrkapitánynak, melyben kéri, hogy a február 21-én lezajlott antiszemita gyűlés rendezői ellen folytatott eljárás eredményéről tegyen jelentést.

1884. március 8. Tisza Kálmán belügyminiszter Thaisz Elek budapesti rendőrkapitányhoz küldött átiratában felhívja a figyelmet arra, hogy a be nem jelentett gyűléseknél nem a résztvevőket, hanem csak a gyűlés rendezőit lehet elmarasztalni. Ezért Istóczy Győző és Vadnay Andor országgyűlési képviselők, akik egy ilyen gyűlésen csak megjelentek, nem vonhatók felelősségre.

1884. április 1. A 000 jelű titkosügynök jelentése a Vin., Teleki téren, Kaiser Mihály vendéglőjében sorra kerülő antiszemita értekezletről, Csatár Zsigmond, Lipárdy István és Zátopek Antal nyilatkozatairól.

1884. április 13. A 000 jelű titkosügynök jelentése szerint a józsefvárosi (VIII. ker.) antiszemiták Százas bizottságából alakult bizottmány Imre Ferenc lakásán úgy határozott, hogy gr. Károlyi Istvánt, a Nemzeti Kaszinó elnökét levélben kérik fel az antiszemita képviselőjelöltség elfogadására. Ha ezt visszautasítaná, kérik, hogy kerületében támogasson egy antiszemita jelöltet.

1884. április 22. A 000 jelű titkosügynök jelentése sze­rint a VIII. kerületben „általános keresztények” név alatt új antiszemita csoport jött létre, amely működését az egész Monarchia területére ki akarja terjeszteni. Imre Ferenc a mozgalom élgárdájához tartozik.

  1. szeptember 20. A budapesti rendőrfőkapitányság német nyelvű átirata a cs. k. 5/11. sz. tábori zászlóalj parancsnokához.

Felülvizsgálat céljából csatoltan megküldik az izr. templom előtt talált golyót, valamint 3 db dinamitpatront.

  1. szeptember 21. A Lipót főhercegről elnevezett cs. k. H/5. sz. tábori zászlóalj parancsnoka a 720/84. Eln. res. számra hivatkozva megküldi a szakvéleményt az izr. templom előtt talált vasgolyóról és üvegcséről.
  2. szeptember 16. A KKPDW a budapesti rendőrfőkapitánynak küldött német nyelvű táviratában Schneider Ernáról, az Antiszemita Egylet elnökéről közöl adatokat.
  1. augusztus 28. A budapesti rendőrfőkapitány német nyelvű átirata a KKPDW részére arról, hogy bizalmas értesítés szerint Bécsből Budapestre érkezik egy Vuskó János nevű asztalos, akit antiszemita izgatás miatt évekkel ezelőtt kiutasítottak Kaposvárról. Mosta szocialista érzelmű Schneider Ernőnél készül megszállni.
  1. augusztus 28. A budapesti rendőrfőkapitány Kaposvár város rendőrfőkapitányához intézett átiratában közli a Vuskó Jánosra vonatkozó értesülést, egyúttal felvilágosítást kér kaposvári tevékenységéről és esetleges munkásmozgalmi kapcsolatairól.
  1. augusztus 31. Kaposvár város rendőrkapitányának átirata a budapesti rendőrkapitánysághoz közli, hogy Vuskó János asztalossegédet az 1883. augusztus 20-án kitört zsidóellenes megmozduláson való lázításért kitoloncoltatta. Szocialista munkásokkal nem volt kapcsolata a városban.

 

Címkék:1993-01

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

„Jelentés” a 60-as évekből

Két zsidó együtt vacsorázik A magyarországi zsidóság (Hitközség) akkori egyik legfőbb világi vezetője 1962. május 4-én jelenti az alábbiakat az...

Luah

Imaidők Budapesten Imaidők Naptár Budapesten 1993 Templomok január 8-9. január 15-16. január 22-23. január .30־29 Január 1. Péntek Péntek Szombat...

Close