Szombat előfizetés 2017

Antiszemita közbeszéd Magyarországon II.

Írta: Margit Patrícia - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Az Antiszemita közbeszéd Magyaror­szágon 2001-ben színes esszé gyűjte­mény a B’nai B’rith gondozásában je­lent meg. Ez a kötetük immár a máso­dik, mely magyar és angol nyelven rögzíti és elemzi a magyar médiában egy év alatt elhangzott antiszemita megnyilvánulásokat. Nagyon fontos vállalkozás ez, mert nem hagyja a szót elszállni. Szóról szóra követhetjük nyomon azokat az apró csatákat, vere­ségeket, melyek következtében az egykor fülsértő megjegyzésekre, szó­fordulatokra egyre kevesebben kapják föl a fejüket.

Manapság a legfon­tosabb társadalmi kér­dések a definíciós küzdőtereken, tehát a közbeszédben és leg­főképpen a médiában dőlnek el. Ha a Fradi eladásával kapcsolat­ban „nemzetmentést” és „társadalmi össze­fogást” emlegetve po­litikai kockázatok nél­kül több párt is nyíltan folytathat definíciós vi­tát Várszegi úr zsidó­ságáról – és arról, hogy a zsidóság pontosan milyen „kockázatokkal jár hazánkra nézve” – a „kisemberek” is bátran átveszik ezt a nyelvezetet.

A B’nai B’rith régen felismerte a do­kumentáció fontosságát, ezért 1999 óta üzemelteti a ZsiDok-ot, a Zsidó Do­kumentációs Központot: itt számítógé­pes adatbázisba rögzítik a magyaror­szági zsidósággal, így az antiszemita közbeszéddel kapcsolatos publikáció­kat is. Az új kötet tizenegy ismert szer­zője az adatbázisból maga válogatott és olvasmányosan feldolgozott egy- egy ügyet. A legnagyobb nyilvánossá­got kapott Fradi-Fotex botrányt dr. Szeszlér Tibor ügyvéd írta meg. Mihancsik Zsófia a Magyar Fórum, a Va­sárnapi Újság és a Demokrata cikkeit ismerteti, Schweitzer Gábor a közös­ség elleni izgatással vádolt ifj. Hegedűs Lóránt ügyét, Varga László tör­ténész pedig az amerikai nagykövet asszony esetét dolgozta fel, akinek zsidóságát – a Fradi-Fotex ügy kapcsán – szintén pertraktálta a jobboldal. Dési János újságíró azt elemezte, hogy a zámolyi romák kivándorlásának ügye hogyan duzzadt cionista világ-összees­küvéssé a nyilvánosságban.

Kétségtelenül fontos feladat egyes esetek, „csomópontok” antiszemita média-visszhangját rögzíteni a magyar és a nemzetközi szakemberek, vala­mint az utókor számára: a kötet szerkesztői többször is hangsúlyozták, hogy szándékosan nem akartak túllép­ni a dokumentáció feladatát, mert nem akarnak ítéletet alkotni, csupán tükröt tartani. Ez teljesen helyén való. Ám az ok-okozati összefüggések és a kontex­tus bővebb feltárása, a szociológiai kvantitatív adatok rendszeresebb bevonása még meggyőzőbbé tehette volna az olvasottakat. A kötet írásainak egy része az antiszemita idézetek fölsorolására szorítkozik. A kötet szerzői közül számo­sán a médiaszocioló­gusok szakterületére merészkednek, ám úgy tűnik, csak Vásárhelyi Mária és Monori Áron tanulmányai íródtak valóban szocioló­giai igénnyel. E két szerző dolgozatát azért tartom kimagaslónak, mert a ZsiDok impozáns adatbázisában rejlő fon­tos információkat leginkább ezek, a diskurzus-analízissel foglalkozó szocio­lógusok tudták kiaknázni, elősegítve a téma alaposabb megértését.

Mivel a szerzők maguk választhat­ták meg a témájukat, a kötet a teljes­ség igénye nélkül tekinti át a tavalyi év termését: így az internetes honla­pok, vagy a baloldali sajtó igencsak alulreprezentált maradt. A következő kötetben érdemes lenne a baloldali, Durban-i alapokról kiinduló a cioniz­must rasszizmusnak tituláló, véglete­sen palesztin-párti, Izrael-ellenes cikkeket is dokumentálni, és ártó jelle­güket kielemezni. (Tatár György e té­mával foglalkozó írását a szerkesztők nem vették be a kötetbe. A szerk.) A kötetet azért ajánlom az olvasóknak, mert sokszínű, olvasmányos és lé­nyeglátó. Külön szeretem benne, hogy nem hagy felejteni.

Margit Patrícia

Címkék:2003-02

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Síp utcai csaták II.

Síp utcai csaták II. A Budapesti Zsidó Hitközség és a Magyarországi Zsi­dó Hitközségek Szövetsége legutóbbi képviselő-tes­tületi ülésén Olti Ferenc Mazsihisz-alelnök...

Az ügyvezető igazgató olyan rezsimet működtet, amelyben nincs lehetőség az övétől eltérő nézetek kibontakozására

„Az ügyvezető igazgató olyan rezsimet működtet, amelyben nincs lehetőség az övétől eltérő nézetek kibontakozására” Interjú Olti Ferenccel Mi történt azóta,...

Close