„Alternatív” főpolgármester-aspiránsok

„Alternatív” főpolgármester-aspiránsok

Az izraeli feminista és a pesti kommunista

A Bálint Házban Kertész Péter újságíró moderálásával szeptember 9-én vitatkozott egymással a Magyar Kommunista Munkáspárt főpolgármester-jelöltje, Szé­kely Péter, és egy volt főpolgármester-aspiráns, a füg­getlen Mihály Éva.

Egy nappal korábban lejárt a kopogtatócédulák leadá­sának határideje; míg Székely Péternek sikerült a mini­málisan szükséges 7035-nél több – összesen 9100 – ko­pogtatócédulát leadnia, s ezzel hivatalosan jelöltté vált, Mihály Éva nem tudta venni ezt az akadályt, így kiesett a további versenyből.

Az 1985 óta Tel-Avivban élő, 53 éves városgazda Mihály Éva – aki azért alijázott, mert nem akarta, hogy gyerekei, mint fogalmazott, „gyáva zsidók” legyenek – úgy véli: vannak ma Magyarországon olyan politikusok, akik a zsebüket sokkal közelebb érzik magukhoz, mint a közjót. Szerinte a fővárosban olyan gazdasági érdekelt­ségek dominálnak, amelyek nem Budapestet szolgálják, s ez ellen kíván tenni. Hozzátette: Budapest élén „bárki legyen, csak ne a Demszky-csoport”, és „lehetetlen, hogy egy politikailag alkalmatlan embert tizenhat év után még egyszer megválasszanak”.

Székely Péter, az MKMP ifjúsági tagozatának, a Balol­dali Front – Kommunista Ifjúsági Szövetségnek az elnö­ke, végzettsége szerint tanító. Úgy véli: „A városban tra­gikus állapotok vannak, ez a káosz csúcsa, anarchia van.” Az MKMP a győzelem esélye nélkül azért indított jelöltet, mert ez egy lehetőség arra, hogy a párt a fővá­rosról kifejtse a véleményét, ráadásul – tette hozzá – ő az egyetlen baloldali jelölt.

Mihály Éva nem egyszerűen zsidónak, hanem izraeli­nek azonosítja magát. Számára a zsidóság „egy hatal­mas, mély kultúra, filozófia, tudás, amit jó, ha az ember ismer”. Hozzátette: elfogadhatatlan, amikor pesti – mint fogalmazott: „balbeteg” – zsidó barátai zsidóznak.

Székely számára a zsidóság mindig is nyilvánvaló volt, amit úgy él meg, „ahogy az ember megéli a reggelt és megéli az estét”.

Izraelre áttérve teljesen megszűnt a felek közti harmó­nia. A moderátor a libanoni néppel való szolidaritási tün­tetésről, a Szombat honlapján megjelent tudósítást fel­használva kérte a vita résztvevőit a demonstráción el­hangzottak kommentálására, melyen arab országok nagykövetei, valamint Székely Péter is felszólalt. Utóbbi többek között ezt mondta: „[…] Az izraeli cionista gyilko­sok több és több harcot, nyomort, pusztulást és halált hoznak Palesztinára és Libanonra.”

Mihály Éva felháborítónak tartotta Székelynek a tünte­tésen elhangzott kijelentéseit. Úgy vélte, az ott elhang­zottak „rettentő nagy nem tudáson alapulnak”.

Székely szerint ottani mondatai vállalhatók, az izraeli zászlóra utaló ábrázolás szintén: fehér alapon kék horog­kereszt, alatta és fölötte kék szögesdrót is, ez azonban nem antiszemitizmus. A BF-KISZ elnöke egy kérdésre vá­laszolva hozzátette: a „baloldali antiszemitizmus” kifejezés teljesen abszurd, és a „cionista megszállók” termi­nus technicus cionistákat és nem zsidókat jelent, Izrael pedig állami terrorizmust folytat. Mint mondta: ő az izraeli politikát ellenzi, nem Izraelt, és visszautasította az Izrael-ellenesség vádját. Az ideális az lenne – fűzte hozzá -, ha az egykori Brit Palesztina területén egy szekularizált és demokratikus zsidó-arab állam lenne. Szerinte Izraelnek – amely nem demokratikus – a valódi békét kellett volna keresnie. E béke fő letéteményese az ENSZ lehetne.

Mihály Éva felhívta a figyelmet arra a különbségre, hogy a Hamasz – amely kormányt alakított a Palesztin Hatóság területén – és a Hezbollah deklaráltan Izraelt kívánja el­pusztítani, míg Izrael békében akar élni a szomszédaival.

A Szombat tudósítójának kérdésére Székely azt mond­ta: Izrael kiprovokálta, hogy támadást intézhessen Liba­non ellen. A nyolc izraeli katona megölése, illetve kettő elrablása csak casus belli volt Izrael számára a támadás­hoz. A tény, hogy a július 27-i tüntetésen többen Csurkát éljenezték, Székely szerint „enyhén megmosolyogtató, és vannak furcsa emberek a világon”.

Szegő Péter