Szombat előfizetés 2017

Állam az államban – ex-szovjet bevándorlók Izraelben. –

Írta: Szombat - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Állam az államban?

Ex-szovjet bevándorlók Izraelben

A volt Szovjetunió területéről érkező 700.000 bevándorló többsége megtalálta a számítását. A szakmájukban kaptak munkát, saját otthonuk, kocsijuk van, ám a többségükben szekularizált új olék

– akik között sok nem zsidó is van – sajátos, külön világot hoztak létre, egy orosznyelvű államot az államban.

Mindeddig nem volt olyan bevándorlási hullám Izraelben, amelyik ennyire híján lett volna mindenféle ideológiának; ennyire gyengén állt volna zsidó tudat dolgában (a 45 évesnél fiatalabb bevándorlóknak mindössze 59 százaléka vallotta magát zsidónak), és ennél kevésbé lett volna elszánva a beilleszkedésre. Ugyanakkor ilyen gyors és ilyen látványos felemelkedést sem produkált még egyetlen korábbi bevándorló közösség sem.

Ki kit asszimilál?

Az Izraelben csak “oroszoknak” nevezett bevándorlók beilleszkedési folyamatát sokan a németországi törökök helyzetével vetik össze, akik a befogadó országban kialakították a maguk kis Törökországát. Az oroszoké is kiterjedt, jól körülhatárolható etnikai közösség saját üzletekkel, színjátszó csoporttal, tíz orosznyelvű újsággal, közvetlen moszkvai televíziós csatornával hogy az 1989 óta érkezett hozzávetőlegesen 700.000 bevándorló ne érezze magát elszigetelve az óhazától.

Néhány izraeli városban éppenséggel valamiféle fordított integráció ment végbe. A 41 ezer lakosú Karmielben már 14.500 orosz bevándorló lakik. Közülük minden ötödik nem zsidó. A városban a sétányok, a hangulat, az arcok, a nyelv meghökkentő erővel idézik fel a szovjet miliőt. Ritkán hallani héber szót vagy látni héber feliratot. Az üzletek táblái orosznyelvűek, alatta apró betűs héber felirattal vagy anélkül. Ha éppen egy ellenőr büntet (150 sékelre) 50 dollárra egy mészárost disznóhús árusításáért, a vevők az orosz módi szerint csendben, passzívan, várnak a sorukra.

Az új bevándorlók száma mostanában egyre csökken a Jewish Agency erőfeszítései ellenére. Programjaikat elsősorban a fiatal nemzedék számára tervezik, remélvén, hogy ha a tizenévesek nekiindulnak, akkor a szülők is velük fognak tartani.

Vallási közöny

Amíg azonban a Szochnut komoly pénzeket öl ezekbe a programokba, az ultra-ortodox Sasz párt ellenőrzése alatt álló belügyminisztérium – tartva a nem zsidók tömeges bevándorlásától – szigorú feltételekhez kívánta kötni az aliját. Ez persze heves tiltakozást váltott ki az orosz bevándorlókat képviselő Jiszrael ba-Alija pártból, s így a minisztérium vonakodva bár, de megadta az állampolgárságot azoknak a nem zsidóknak is, akik zsidó hozzátartozóikkal érkeztek a volt Szovjetunióból. Mindamellett előfordult az is, hogy a repülőtéren egy-egy érkezőtől megtagadták az bevándorlói státuszt és csak turista vízumot adtak ki számára.

Az “oroszok” jelentős része szekularizált vagy éppen más vallási közösséghez tartozik. Több mint 300.000 bevándorló halachikusan nem zsidó, és közülük csak ötezer tért be formálisan a zsidó vallásba. A hittől való idegenkedés köreikben általános. Ez részben annak a következménye, hogy az elmúlt években a rabbinátus, az ultra-ortodox irányvonalat követve, egyre határozottabban ragaszkodik ahhoz, hogy a betérők ortodox életvitelt folytassanak legalább a betérés előtti két évben.

Sokkal eredményesebb volt a hetvenes években az akkori főrabbi, Slomo Goren által alkalmazott liberális halachikus szabályozás – jegyzi meg néhány kritikus. Mostanra azonban úgy tűnik, a nem zsidó bevándorlók többsége számára az áttérés irrelevánssá vált. Izraelinek lenni számukra éppen elég a zsidósághoz.

Az eljövendő házasságok szempontjából azonban e közönynek messzemenő következményei lesznek. Halachikusan nem zsidó ugyanis nem köthet házasságot Izraelben, ahol ez a ceremónia az ortodox rabbinátus monopóliuma. Az izraeliek többsége viszont bizonyos hagyományokhoz ragaszkodik. Ezek közé tartozik a rabbi előtt kötött házasság is. Sok “orosz” bevándorló viszont közönyös mindeziránt. Noha általában nem szeretnék, ha gyerekük nem zsidóval házasodna, egy zsidó szülő már elegendő számukra. Az anyaági leszármazás halachikus kérdésében tanúsított közönyük persze érthető, hisz olyan országban nőttek fel, ahol a zsidóság apai és anyai ágon egyaránt örökölhető nemzetiség volt. A vallásos irányzat azt remélte, hogy ezek az emberek nem csak alijáznak, de idővel jámbor zsidókká is válnak. Mivel azonban nem így lett, több-kevesebb próbálkozás után lemondott róluk, és ugyanúgy tett a reform és a konzervatív irányzat is.

Nem egyszer előfordul, hogy a bevándorló párok, menekülve az ortodox rabbinátus monopóliuma elől, Cipruson kötnek házasságot. Az élet fintora, hogy az orosz zsidók Izraelbe vándorolnak be, majd azon kívül kötnek házasságot. Úgy tűnik tehát, hogy a nem-halachikus zsidó izraeliek egy új közössége van kialakulóban.

Kezdők a politikában

Az “orosz” bevándorlók szavazata – 15-16 szék a 120 főt számláló izraeli parlamentben, illetve 13 százalékos szavazati arány a választáson – adu ász lehet valakinek a kezében, aki képes őket mozgósítani. A bevándorlókban még nem alakult ki szoros, egyik vagy másik politikai párthoz kötődő lojalitás. A legutóbbi felmérések az bizonyították, hogy tíz emberből közel négy bizonytalan volt abban, hogy Netanjahut vagy a munkáspárti ellenzék vezérét, Ehud Barakot válassza. A politikai szimpátiák igen gyorsan változnak. Nátán Scsaranszkij pártja, a Jiszrael-ba-Alija megnyerte az új bevándorlók szavazatainak mintegy a felét és ezzel hét mandátumhoz jutott a parlamentben. Ám a párt bevándorlók egyre nagyobb tömegeinek szemében veszti el hitelét. Egy részük hosszú távon nem tud azonosulni a párt bősz, dühödt retorikájával, másik részük elvesztette illúzióit, és nem hiszi, hogy helyzetükön a párt valóban javítani tud. Ha most lennének a választások, a bevándorlók szavazatainak mindössze 29 százalékát kapná a Jiszrael-ba-Alija. Tetézi a bajt, hogy belső viszályok is megosztják a pártot. Ezt kihasználva a baloldali Merec párt is ringbe szállt a bevándorlók szavazataiért, és mint a polgári jogok pártja próbálja őket megnyerni. Természetesen csatába szállt a Likud és a Munkáspárt is. Netanjahu szövetkezett a kétes hírű Avigdor Liebermannal, aki 1978-ban emigrált a Szovjetunióból, ma pedig a miniszterelnöki hivatal igazgatója. Liebermant a héber sajtó Raszputyinként emlegeti, ám ezzel csak növeli népszerűségét a bevándorlók között. Az erőpróba most Scsaranszkij és Lieberman közt folytatódik, a bevándorlók szavazatai pedig kiszámíthatatlanok.

Bűnbeesés után

Az izraeliek jelentős része úgy gondolja, hogy az orosz akcentussal beszélő, szőke nők prostituáltak; az orosz férfiak csodaautóikkal és Gold Mastercard-jukkal egytől egyig maffiózók. A felmérések szerint az izraeliek 44 százaléka úgy gondolja: rengeteg bevándorló nők dolgozik prostituáltként. Az 502 válaszadó izraeli 65 százaléka azt mondta, hogy voltak negatív tapasztalatai az bevándorló nőkkel, több mint fele pedig úgy nyilatkozott, hogy vélemén

yét a médiában elhangzó illetve megjelenő riportokra alapozta. Az Izraeli Nők Szövetsége, az Orosz Bevándorló Egyesület, a Cionista Fórum, akik szponzorálták ezt a felmérést arra ösztönzik a médiát, hogy fékezze ezt a szörnyű és alaptalan megbélyegzést. Bár a prostituáltak jelentős része valóban az ex-szovjet állam területéről érkezik, ők nem bevándorlók, hanem illegálisan tartózkodnak Izraelben. Az pedig köztudott, hogy évente nők százait csábítják Izraelbe a volt Szovjetunió területeiről, nagy haszonnal kecsegtető munkát és bevándorlási engedélyt igérve nekik, hogy aztán a maffia ellenőrzése alatt álló szex-ipar rabjaiként, kegyetlen stricik futtatottjaiként végezzék. Az alvilági történetek másik pregnáns példája Grigorij Lerner (Izraelben fölvett nevén Cvi ben-Ari), akit a hatóságok csalással, sikkasztással, megvesztegetéssel vádolnak. Lerner már fél évet töltött börtönben és eközben az egykori honfitársai szemében hőssé nőtte ki magát jelenleg a négy legnépszerűbb orosz bevándorló között van. 1997 decemberében bevándorlók százai demonstráltak Askelonban a rendőrség brutalitása ellen, Lernert a mi Dreyfusunknak” nevezve. A Biztonsági Hivatal szóvivője leszögezte, hogy nem aránytalanul nagymértékű a bűnözés az új bevándorlók körében, noha a családon belüli erőszak jóval meghaladja az átlagot (mintegy 60 százalékkal).

A legtehetségesebb kapitalisták

A munkanélküliség a bevándorlók körében az 1991-es riasztó 38,5 százalékról 1995- ben 9,6 százalékra esett vissza. Ma Izraelben a munkanélküliségi ráta 8,1 százalék felett van, és csekély mértékben ugyan, de emelkedik. Gyakorlatilag a tömeges bevándorlás volt a legfontosabb tényező, amely az 1987-89 utáni alacsony növekedés időszakából kilendítette a gazdaságot. Ez nemcsak a magasan kvalifikált, iskolázott munkavállalók beáramlásának volt köszönhető. A helyi piac éppoly erős növekedésnek indult, hiszen az izraeli lakosság 17 százaléka az elmúlt négy évben érkezett. A gazdasági robbanás az építőiparban indult meg, mivel a bevándorlóknak lakásra volt szükségük. Ezt nagyarányú fellendülés követte az ipar más ágaiban is.

Közel 90.000 a mérnökök és tudósok száma az új olék között. Izraelben minden 10.000 lakosra 135 mérnök és tudós jut, ez a legmagasabb ráta a világon. Jóllehet a mérnökök és tudósok mintegy 30 százaléka talál munkát a saját szakterületén és további 20-30 százalék dolgozik azzal összefüggő területen, a bevándorló mérnökök mintegy 70 százaléka csak a képesítésénél jóval alacsonyabb szaktudást igénylő munkakörben talál alkalmazást. Sok szakembert a speciálisan szovjet képzettsége miatt nem tudnak alkalmazni; így például mérnököket, akik korábban kohászati vagy bányamérnököket.

A bevándorlók egy része ezért inkább saját vállalkozásba kezd. Az önálló vállalkozással rendelkező orosz bevándorlók 90 százalékán megfelelő végzettséggel rendelkezik, 30 százalékuknak doktorátusa van. 40 százalékuk nő, ami az izraeli átlag négyszerese. Az ex-szovjet bevándorlók egyes becslések szerint mintegy 7000 kisüzletet működtetnek Izraelben, sok közülük éppen saját közösségük speciális szükségleteit elégíti ki. Másik részük volt hazájukkal tart fenn üzleti kapcsolatot.

Jelenleg a szovjet olék 19,4 százaléka él a létminimum alatt. Állami segítséggel már felállítottak egy központot a rászoruló bevándorlók megsegítésére. Sok családnak roppant nehéz a helyzete, nem ismerik a jogaikat, nincs állandó lakásuk, tisztességes munkájuk, vagy félnek hogy elveszítik azt. Így igencsak rászorulnak a támogatásra.

Hadsereg – köszönöm nem

A volt Szovjetunióból érkező fiatalok nagyon óvatosan méregetik a hadsereget. Szüleik, akik a szovjet hadseregben szerezték ezzel kapcsolatos tapasztalataikat, nem bátorítják a katonai ambíciókat. Míg az izraeli születésű újoncokat segítik, támogatják családjaik, és gyerekkoruktól készülnek a katonai szolgálatra, addig az bevándorló újoncoknál hiányzik mind a tudás mind a motiváció. Napirenden vannak a fegyelmi problémák, így felmerült a kérdés, vajon ennek mik lehetnek ennek az okai. Nagyon sokan jönnek csonkacsaládból, melyek szétesnek a gyerek segítsége nélkül. A katonák magukkal hozzák a problémáikat a hadseregbe, aminek következménye a sok fegyelmezetlenség. Bár az bevándorlók is kapnak tiszti kiképzést, nem szívesen vállalnak ilyen beosztást. Érvük: “Egy bevándorlónak minden sokkal nehezebb. Kevésbé érti meg a nyelvet, hogyan érti majd meg a katonáit?” – és többnyire más munkalehetőség után néznek. Ám a nehézségek ellenére a hadsereg, mint hagyománya szerint mindig, most is nagymértékben segíteti a bevándorlók beilleszkedését, hiszen a körülzárt országban a katonai szolgálat valósággal belépő az izraeli társadalomba.

Kuik Györgyi


Engedje meg magának a hagyományos újságolvasás kényelmét!

Fizessen elő a Szombat folyóiratra 2017-ben is!

Előfizetőink közt értékes ajándékokat sorsolunk ki:

szombat_20c.indd

Digitálisan is olvashatod a Szombatot vagy előfizethetsz 10 lapszámára itt.

 

Banki adatok:
Név: Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Szombat
belföldi utalás esetén: OTP 11709002-20066703
külföldről történő utalás esetén:
IBAN: HU45 1170 9002 2006 6703 0000 0000 BIC(SWIFT) OTPVHUHB



Címkék:1998-03

1998. februári szám

Aliza Shenhar: Új tipusú Izrael-diaszpóra viszony Balázs Gábor: Izrael Állam megítélése a vallásos irányzatokban Rochelle Fürstenberg: Posztcionizmus - az új...

Milyen lesz a Zsidó Egyetem? –

Milyen lesz a Zsidó Egyetem? Az Országos Rabbiképző Intézet 1990-ben bővült főiskolai tagozattal, amelynek előkészítésében, megszervezésében és kezdeti finanszírozásában döntő...

Close