Alija, érdekvédelem, elöregedés
1995. november 10. és 14. között Budapesten tartotta konferenciáját a B’nai B’rith nemzetközi zsidó szervezet X. szekciója, ami a kontinentális európai országokat foglalja magában.
A helyszín a Közép-Kelet-Európa iránti megnövekedett érdeklődést is tükrözte. Az egyik fő téma a kelet-európai zsidóságnak nyújtandó támogatás kérdése volt. A viták során két párhuzamos stratégia bontakozott ki: az egyik az alija előmozdítása a FÁK-államok zsidósága körében, a másik a helyben maradni kívánók zsidó tudatának és intézményeinek megerősítése, az alija föltartóztatása. A kongresszus megállapítása szerint ehhez föl kell használni a közösségi kárpótlások forrásait (a B’nai B’rith is a WJRO, a nemzetközi zsidó kárpótlási szervezet alapítóinak egyike) és a szervezet egyik erősségét, a tagság személyes jellegét (a többi nagy zsidó szervezetnek általában hitközségek a tagjai).
A vita harmadik napján a nagy számban jelenlévő francia küldöttek erősen hangsúlyozták az elöregedés témáját. „nem ez az első kongresszus, ahol megállapítjuk, hogy szükség van a fiatalok bevonására, de mégis ugyanazokat az arcokat látom. Vezetőség van, de bázis nincs” – mondta az egyik hozzászóló a többségében ötven év körüliekből álló közönségnek. Megerősítették a korábbi döntést, amely szerint nem elég azt mondani a fiataloknak, hogy „szükség van rátok”, meg kell őket kérdezni, hogy ők mit akarnak.
E sorok írója felfedezhette, hogy a posztszocialista országok közül a magyar zsidóság bajai nem egyediek. Az észt tagszervezet küldöttje elmondta, hogy az ottani pár ezer fős zsidóságot ugyanúgy a szervezeti túlburjánzás jellemzi, minden fontos nemzetközi zsidó szervezet megalapította már a maga „lerakatát”, amelynek tagjai mind ugyanabból a szűk körből verbuválódnak.
A viták során (védelmi funkciókat is ellátó szervezethez illően) fölmerült korunk egyik új jelensége, az Internet számítógépes hálózaton gyűlölködő propagandát űző neonácik, iszlám fundamentalisták és az ellenük való védekezés. A nemzetközi jogi rendezetlenségre való tekintettel átfogó megoldás nem született, de Korányi László, a magyar szervezet vezetője hangsúlyozta, hogy a védekezés mellett legalább olyan fontos, hogy a zsidók saját közösségépítő céljaikra is fölhasználják az Internetet: ne csak defenzívek legyenek, hanem offenzívek.
A kongresszus küldöttségét fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök, akivel eszmét cseréltek a gyűlöletkeltés elleni törvényekről, a kárpótlásról és Magyarország nemzetközi kapcsolatairól.
Csak akkor lépünk föl, ha a helyi zsidóság ezt kéri tőlünk
Az alábbiakban rövid beszélgetést közlünk a szervezet újraválasztott elnökével, Bent Melchiorral, aki nem sokkal a kongresszus után vonult nyugalomba, miután több mint húsz éven át látta el Dánia főrabbijának tisztségét.
– A B’nai B’rith olyan nemzetközi szervezet, amely alkalomadtán fellép különböző országok zsidósága érdekében. Mondana néhány példát arra, hogy ez miként történik?
– Mi csak akkor lépünk föl, ha a helyi zsidóság ezt kéri tőlünk. Így például Olaszországban a szélsőjobboldal látványos előretörése ellenére sem szólaltunk fel, mert az ottani zsidóság ezt így kívánta. Visszatérve a pozitív példákra: közbenjártunk az észt kormánynál ottani testvéreink – és a többi, nem észt kisebbség – érdekében, mivel Észtország kisebbségi politikája őket hátrányosan érinti. A többi, nem észt kisebbséget azért említem, mert tudni kell, hogy a B’nai B’rith nem csak zsidó érdekeket véd, hanem általános emberjogi szervezet is egyben. Egy másik példa Litvánia, ahol a kormány nem kívánta támogatni az alakulófélben lévő zsidó iskolát, de a mi közbenjárásunkra megváltoztatta ezt a szándékát.
– Hogyan lépnek kapcsolatba a litván kormánnyal?
– A követségen keresztül. Én, mint Dánia főrabbija, egyben számos emberjogi mozgalom tiszteletbeli elnöke, viszonylag ismert személy vagyok saját hazámban, így a nagykövetek is jól tudják, ki vagyok. A kapcsolatteremtésben ez is segít, meg persze a B’nai B’rith nemzetközi tekintélye is. Hogy közbenjárásunkra még egy példát említsek: Jacques Santerrel, az Európai Unió nemrég megválasztott elnökével tárgyaltam, és arra kértem őt, hogy az unió tagországainak jogharmonizációját kezeljék fontos ügyként. Közismert, hogy az egyes országok eltérő jogrendjéből következőleg szélsőjobboldali szervezetek, ha az egyik országban betiltották őket, büntetlenül folytathatják tevékenységüket a szomszéd államban, amelynek „lazább” törvényei ezt lehetővé teszik. De a B’nai B’rith – ha szükséges – a „titkos” diplomácia terén is eredményesen tud közreműködni: mielőtt még sor került volna Izrael és Marokkó között az első hivatalos kapcsolatfelvételre, egy küldöttség tagjaként jómagam tárgyaltam először Hasszán királlyal.
g.j.
Címkék:1996-01