Szombat előfizetés 2017

Ahogy az izraeli fél látja

Írta: Kroó László - Rovat: Archívum, Interjú

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Joel Barnea tanácsossal ülök szemben az izraeli nagykövetség virággal díszített szobájában. Arra kérem, bemelegítésként szóljon néhány szót önmagáról.

Szülei felvidékiek, a háború után emigráltak, majd a hatvanas évek elején Izraelben telepedtek le. Barnea úr Genfben végezte tanulmányait. Diplomáciai pályafutásának első állomásai Chile, NSZK. Nem egészen egy éve tölti be itt, Budapesten tanácsosi posztját. Magyar nyelvtudásáról csak annyit, aligha lehetne őt magyarul eladni.

R.: Úgy értesültünk, hogy a magyar Művelődési és Oktatási Minisztériummal együttesen munkálták ki a csereprogramot, amely minden jel szerint jó alapul fog szolgálni a két nép közeledéséhez.

J. B.: Én ennél többet is elárulhatok: nem légüres térben készült ez a munkaokmány. Nem mi voltunk az első fecskék. A diplomáciai kapcsolatok felvételét megelőzően a diplomáciai életben ismert hasonlattal élve, amolyan ping-pong mérkőzés szerepét töltötte be néhány vendégszereplésünk, ezek között is ki­ emelkedő az Izraeli Filharmonikus Zenekar fellépése, Zubin Mechta vezetésével.

R.: Hogyan reagáltak az illetékes magyar szervek?

J. B.: Szívélyes viszonzásra leltünk. Elsősorban a magyar filmhétre hivatkoznék, amelynek nagy sikere volt Izraelben. Ugyancsak eseményszámba ment a magyar könyvesek részvétele az izraeli könyvvásáron. Sort kerítettek a haifai Technion és a magyar egyetemek kapcsolatfelvételére is. Mindez ígéretes indulás. Ezek a sikerek mindkét félnek bátorítást adtak, hogy folytassák ezt a munkát, szélesebbre tárják az együttműködés előtt a kapukat.

R.: Az új megállapodásnak mely fő mozzanatát ragadná ki, tanácsos úr?

J. B.: Szívem szerint inkább azt domborítanám ki, hogy a szerződés előkészítésekor a két nép közeledését tartottuk szem előtt, s ezen belül is, hogy ez a munkaokmány az új nemzedék, a magyar és izraeli fiatalok jobb megértését, megismerését, barátságát, egymásra találását szolgálja.

R.: Ezt az elvet milyen konkrét lépések követik?

J. B.: Engedje meg, hogy távirati stílusban válaszoljak. Ifjúsági cserék a két állam között. Közös részvétel az országainkban zajló nemzetközi ifjúsági fórumokon. De vannak messzebbható célkitűzéseink is. így például a két ország diplomáinak egyenértékűségére vonatkozó, készülő egyezményre gondolok. Ennek igen nagy jelentőséget tulajdonítok.

R.: Mely tudományos ágakban várható a közeljövőben előrelépés mindkét fél részéről?

J. B.: A rangsorolásukra nem vállalkozom. De az biztosra vehető, hogy a matematika, számítástechnika, orvostudomány területén szép eredmények várhatók. Varga Lászlóné a rákkutatást említette, én ehhez az AIDS kutatást is hozzátenném.

R.: Az olvasókat bizonyára érdekelné, melyek a speciális, hogy úgy mondjam Izrael állam jellegéből fakadó kutatási területek? Amelyek ugyanakkor érintőlegesen magyar vonatkozásúak is, figyelembe véve, hogy itt csaknem százezer magyar zsidó él ma.

J. B.: Ilyenek a zsidóság története, a holocaust, a donizmus. S nem utolsó sorban hathatós segítséget kívánunk nyújtani az Eötvös Loránd Tudományegyetem judaisztikai központjának.

R.: A csereprogramot olvasva felfigyeltem, hogy külön pontként szerepel az okmányban az antiszemitizmus elleni küzdelem.

J. B.: Mi e kérdésben azt tartottuk szem előtt, hogy a mi feladatunk a fajgyűlölet megelőzése, bármily formában is jelentkezzék. Sőt, mi több, iskolai szinten is kívánunk ezzel foglalkozni, pedagógiai eszközök segítségével.

R.: A távoktatásról hallhatnánk valamit?

J. B.: Nálunk kétségtelenül meghonosodott az oktatásnak ez a formája. Tapasztalatainkat szívesen átadjuk önöknek. Ugyanezt mondhatom a felnőttoktatásról. Ezzel együtt jár az információ és dokumentumcsere.

R.: Hátramaradt még a kultúra és a művészet.

J. B.: Nem vagyok meggyőződve, hogy a kultúra területén a számok nyelve eléggé beszédes. De az mond valamit, hogy a csereprogram 40 pontja közül 17, vagyis csaknem a fele kulturális vonatkozású. S ide sorolnék még néhány közeli vagy rokon ágazatot, mint az építészet vagy az archeológiái ásatások. Filmművészetünkre feltétlenül gyümölcsözően fog hatni együttműködésünk. Ugyanezt mondhatnám az irodalmi életről, aminek friss hajtásai máris mutatkoznak. Minden vitán felüli a média szerepe, kölcsönhatása. Különben már a sajtó is jelezte, előkészületben van hat izraeli festőművész magyarországi bemutatkozása. Reméljük, mindkét fél álma: magyarországi izraeli Kulturális Központ és izraeli Magyar Kulturális Központ előbb-utóbb valósággá válik. Gondolom, inkább előbb, mint utóbb. A csereprogram ehhez építi a hidat.

Kroó László

Címkék:1991-06

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Hídépítők

Ahogy a magyar illetékes látja kapcsolatainkat Az alábbi interjú első öt percében kiderül: Varga Lászlóné, minisztériumi főelőadó nemhivatalnok (így egybeírva!)...

KÉTHLY ANNA A MÁSODIK ZSIDÓTÖRVÉNY ELLEN

(1939. március 10.) Részletek „...el kell mondanom azt is, hogy a békeszerződések VI. címében van egy nagyon érdekes rész, amely...

Close