Szombat előfizetés 2017

A történelem soha nem ismétlődik

Írta: Bőhm Ágnes - Rovat: Archívum, Interjú

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

A nyárelőn készült interjúban Slomo Avineri professzorral, a Jeruzsálemi Héber Egyetem tanárával, a közép- és kelet-európai térség szakértőjével beszélgettünk.

  • A nacionalizmus újjáéledése a kelet-közép-európai térségében a kereszténység erősödését jelenti. Nem szorulnak ezért túlságosan hátrányos helyzetbe a nem keresztény kisebbségek ebben a térségben?
  • Közép-Kelet-Európában a nacionalizmus mindig is szorosan együtt járt a vallásossággal. A lengyel nacionalizmus szorosan kötődik a katolicizmushoz. Magyarországon a helyzet egy kissé bonyolultabb ennél, lényegében azonban keresztény Magyarországról beszélhetünk. Jugoszláviában a szerb-horvát ellentét gyökere mindenekelőtt a vallási különbségekben rejlik.

Mit ért Ön azon, hogy Magyarországon a helyzet bonyolultabb?

  • Azt, hogy Magyarországon a kereszténységen belül nincs egyetlen túlsúlyban lévő felekezet, vagyis vannak katolikusok, protestánsok, tehát nem annyira uniformizált, mint Lengyelországban. A nacionalizmus erősödésével azonban, amely mindezen országokban összefonódik a vallással, kétségkívül problematikus a nem keresztény kisebbségek státusa, s ez alatt elsősorban a térségben még létező zsidóságot értem.

A kommunizmus – s ez volt az egyik oka, amiért a kelet-európai zsidók közül oly sokan a kommunizmust választották – az Európába szóló belépőt jelentette. A kommunizmus eszméjén keresztül ugyanis azonosulni tudtak az emberiség egy általános eszméjével. Ennek azonban vége. Most, hogy a kelet-európai államok nemzeti azonosságukat vallási töltettel határozzák meg, ezzel egyidejűleg megerősödik az identitás keresése Lengyelországban, Magyarországon, és minden bizonnyal az Oroszországban és Ukrajnában élő zsidók, zsidó származású emberek körében is. Mindannyian látni fogjuk, hogy egyre nagyobb lesz az igény a zsidók körében is az önmeghatározásra, arra ugyanis, hogy végül is mivel kívánnak azonosulni: a nemzettel, a kultúrával, a vallással, avagy a cionizmus eszméjét vallva az Izraelbe történő kivándorlást választják. Bármelyik megoldás elképzelhető, és mindegyik lehetőség nyitva áll a világon bárhol élő zsidók számára.

Azzal, hogy Kelet-Európában az identitás kérdése most ismét napirendre került, ez sok ember számára úgy látom, nehézséget okoz. Kellemetlen ugyanis számukra, hogy a nemzeti-vallási eszmék újjáéledése – szemben a kommunista ideológia úgymond egyenlőséget, igaz, hamis egyenlőséget hirdető eszméjével – a kisebbségeket háttérbe szorítja.

  • Van olyan történészi vélemény Magyarországon, hogy a magyar történelem folyamán csak igen rövid időre korlátozódott az az időszak, amikor a magyar zsidók másod-, vagy inkább harmadrendű állampolgárok voltak. E szerint a vélekedés szerint Magyarországon a második világháború előtt valóságos paradicsomi állapotok” uralkodtak zsidó szempontból. Éppen ezért a magyar zsidók számára a helyes választás az asszimiláció útja lehet, mi­vel eztmondják – a történelem is alátámasztja, természetesen leszámítva a ’44-es időszakot. Mi minderről az Ön véleménye?
  • Cionista vagyok, amely alatt én azt értem, hogy vannak bizonyos pillanatok a történelemben, különösen a közép-kelet-európaiban, amikor a nacionalizmust mindinkább a nyilvánosság előtt vitatják meg. És ekkor a zsidók számára egyre nehezebb lesz megtartani identitásukat és önbecsülésüket ezekben a társadalmakban. Az egyes egyének döntései különfélék lehetnek, így például az egyes zsidó ember választhatja az asszimilációt, a beolvadást, a keresztény hitre való áttérést, a kivándorlást. És nekem nem az a feladatom, hogy a magyar zsidókat tanácsokkal lássam el arra vonatkozóan, hogy miképpen viselkedjenek. Véleményem szerint azonban, ha a magyar kormány, amely alapjában véve egy nemzeti-liberális beállítottságú kormány, folytatja jelenlegi politikáját, és én úgy gondolom, hogy nem fog változtatni ezen, akkor mindez egyre több gondot fog jelenteni a zsidók identitása számára. Különös tekintettel arra, hogy a zsidók kommunizmus alatti szerepét egyre többen fogják nyilvánosan is vitatni, és természetesen ezt meg is kell vitatni, de az éremnek mindig két oldala van.

Mint azt hallhatjuk, ez a vita már el is kezdődött. Á magyarországi zsidó közösségnek, amely meglehetősen nagy és virágzó, intellektuális és magas kvalitású, manapság ugyanazokkal a problémákkal kell szembenéznie, mint annakidején Theodor Herzlnek. Sok olyan magyar zsidó barátom van, akik kommunisták voltak, aztán reform-kommunisták lettek, majd antikommunisták, és az unokáik most magyarországi zsidó iskolába járnak. Úgy vélem tehát, hogy bizonyos körök a zsidó identitás szempontjából bezárulnak.

Az alapkérdés ugyanaz maradt, mint Theodor Herzl, azaz a zsidók ultraemancipációjának idejében. Tehát a fő kérdés most is az, hogyan lehet a zsidó identitást meghatározni egy modern, világi és liberális nemzetállamban?!

  • A történelem megismétlődhet?
  • A történelem nem ismétlődik soha. Sohasem lépünk kétszer ugyanabba a folyóba. Nem beszélhetünk azonos helyzetről, de van némi analógia azokkal a problémákkal, amelyekkel a közép-kelet-európai zsidóság ma küzd, és amelyekkel szembetalálta magát 70, illetve 45 évvel ezelőtt is. A kommunizmus Kelet-Európában egy alternatívát kínált a zsidó identitás számára, mégpedig a forradalmi és nem a burzsoá asszimiláció alternatíváját. És most, amikor Kelet-Európában a szerbek, a horvátok, a magyarok, a litvánok, az ukránok, az oroszok, a szlovákok ismét azonosságtudatukat erősítik, a zsidók identitásának kérdése, amely önmagában is összetett kérdés, ismét előkerül. Biztos vagyok abban, hogy a zsidók különbözőképpen döntenek majd erről. És nincs ebben semmi különös, én magam is a pluralizmus híve vagyok.

Egy biztos, választ kell adniuk önmagunk előtt is bizonyos kérdésekre, mégpedig azokra, amelyeket 1945 óta ebben a térségben elhallgattak.

Bőhm Ágnes

Címkék:1992-09

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

A kaifengi zsidók

A kiállítás a világot járja. Fényképekkel, rituális tárgyakkal, kéziratokkal és különféle egyéb emlékekkel egy távoli világról, a kaifengi zsidóságról számol...

Hírek

CSÖKKEN PERU ZSIDÓSÁGÁNAK LÉTSZÁMA. Az 1989-es népszámlálás még 5000 lelket talált a dél-amerikai országban. Közülük több tucat szefárd család őse...

Close