Szombat előfizetés 2017

A tiltástól a bemutatóig

Írta: V. E. - Rovat: Archívum, Film, Interjú

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

1988 őszén, Szövetségünk alakuló közgyűlésén szólalt fel ifj. Schiffer Pál, az ismert filmrendező, s tett javaslatot egy zsidó filmfesztivál megrendezésére, és ígéretet annak előkészítésére. A tervezgetésből valóság lett: az USA több városa, London, Moszkva, Krakkó után ilyenre nálunk is sor került. A filmhét után beszélgettünk a rendezővel.

Az alakuló közgyűlés lelkes hangulata adta az ötletet a filmfesz­tiválra, vagy már előzőleg érlelődött benned egy ilyen tematikájú sorozat bemutatása?

-l936-ban a londoni fesztivál egyik szervezője felajánlotta segítségét egy hasonló filmfesztivál rendezésére nálunk. Az ajánlatot a Ma­gyar Filmklubok Szövetsége felka­rolta, ám a Művelődési Minisztérium – minthogy a külügy nem találta „időszerűnek” – elutasította. Két év­vel ezelőtt úgy véltük, hogy ezt a rendezvényt se tudja már a hatalom megakadályozni, ezért újra foglal­kozni kezdtünk vele, közben azon­ban az ígért segítség elmaradt. A tá­jékozódást a filmekről újra kellett kezdeni.

-Gondolom, ez nehezebb lehe­tett, mint a nemzeti filmnapok meg­rendezése, hiszen minden ország nyilvántartja filmjeit, de hol regiszt­rálják a zsidó filmeket?

-Sehol! Saját ismereteink, hazai és külföldi filmesek segítségével kezdtünk tájékozódni, egyiktől kaptuk a másik rendező, forgalmazó cí­mét, a filmek nevét. A végső válo­gatás Gervai András filmkritikusra hárult. Lelkes és óriási munkát fej­tett ki Surányi Vera, a filmklubok szövetségének külügyi titkára.

-Milyen elgondolások szerint szelektáltatok?

-Az első kritérium az volt, hogy zsidó legyen. Ezt tartalmában hatá­roztuk meg. A válogatás másik szem­pontja a színvonal volt, a harmadik pedig az, hogy meg is kaphassuk. Az első rostába természetesen jóval több került, mint amennyit hét nap alatt bemutathattunk. Végül is elé­gedettek lehetünk a programmal; alig akadt film, amiről anyagi okból kellett lemondanunk. Igaz az is, hogy egyes forgalmazók nem reagáltak megkeresésünkre.

-Ez azt jelenti, hogy a filmeket ingyen kaptuk kölcsön?

-Lényegében igen! Ám voltak más kiadásaink, mint például a szál­lítás, a biztosítás, néhány rendező megvendégelése…

-Ezekre honnan került pénz?

-A filmkluboktól; valamennyit az államtól is kaptunk, a legtöbbet pedig a Párizsban élő angol házaspár. Richs Alapítványa adta – ez a zsidó kultúra nemzetközi terjeszté­séire jött létre.

-Végül 26 film, ebből 8 doku­mentum került a közönség elé, igen nagy választékot nyújtva, hiszen találtunk közte 70 éves némafilmet és sor került világpremierre. Izraeli, amerikai, lengyel, olasz, NSZK, NDK, szovjet, francia mellett sok magyarral is találkoztunk. Miért?

-Talán meglepő, de Izraelen kí­vül Magyarországon készült a leg­több zsidó témájú film. Nehezünkre is esett kiválasztásuk; sok kolléga elnézését kértük, mert valóban ki­tűnő alkotásukat mellőztük.

-Minden előadást nem láttam, mert már nem jutott számomra jegy, de amelyeken részt vettem, azokat telt házak előtt játszották. Ügy lát­tam, hogy nemcsak a pesti zsidósá­got mozgatta meg a fesztivál, hanem a rokonszenvezőket, a film iránt ér­deklődőket is. Így van?

-Igen! Az idén rendezett nem­zeti filmhetek nézettsége nem ha­ladta meg az 50 százalékot, a miénk 64 százalékot ért el.

-A fesztivál milyen visszhangra talált szakmai körökben és a sajtó­ban?

-Minden előadáson megjelent néhány rendező és más szakember. Emlékezetes marad az Oscar-díjas Szabó István fesztivált megnyitó be­széde. Megrázó szavakkal tett hitet zsidósága és magyarsága mellett. A sajtókritikák általában pozitívan ér­tékelték a látottakat, néhány újság­író azonban fanyalgott. Érvelésük szerint ilyen csoportosításban nem lehet fesztivált rendezni. Volt, aki­nek a sajtóban válaszoltam, de a többieknek is elmondhatom, hogy van cigányfilm, négerfilm, nőfilm stb., tehát minden gyűjtés, közös té­mába vonás megengedett. A feszti­válnak nemzetközi visszhangja is volt. Ennek egyik hatása, hogy Prá­gában is megrendezik a zsidó filmek fesztiválját.

-És nálunk mikor kerül ismét rá sor?

-Valószínűleg 1992-ben.

-Nem lehetne közben zsidó té­májú magyar filmekből Izraelben és New Yorkban fesztivált tartani?

-Jó a tipp!

V. E.

Címkék:1990-06

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

I. Budapesti Nemzetközi Zsidó Filmfesztivál

AKI VÉGIGNÉZTE a szemle bemu­tatóit, vagy legalább néhány előadá­sára beült, az nemcsak hiteles bete­kintést nyert egy nép tragédiákkal terhes történelmének...

Zsidó Nobel-díjasok

Mautner József rovata Folytatjuk évforduló naptárunkat, amelyben júniusban született zsidó Nobel-díjasokat mutatunk be: Karl Landsteiner - osztrák származású amerikai or­vos...

Close