Szombat előfizetés 2017

A teljes magyar zsidóság egysége

Írta: - og - - Rovat: Archívum, Belpolitika

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Június 10. óta nem ábránd: meg­születőben az a szervezet, amelyik joggal jelentheti majd ki, hogy legitim módon képviseli Magyaror­szág egész zsidóságát. A MIOK köz­gyűlése ezen a napon a rabbikar javaslatára úgy döntött, hogy hoz­zálát önnön átszervezéséhez, és eb­ből a célból más zsidó szervezetek megbízottainak bevonásával előké­szítő bizottságot állít fel. Ez dolgoz­za ki azt a politikai és szervezeti koncepciót, melyből az új intézmény – egyfajta csúcsszerv – megszüle­tik majd. A bizottság egyben mint tanácsadó, ellenőrző és ügyvivő tes­tület szolgál Zoltai Gusztáv segítsé­gére, akit a közgyűlés ügyvezető igazgatóvá nevezett ki arra az idő­szakra, amíg az újabb közgyűlés végleg meg nem szünteti a MIOK-ot a maga régi mivoltában és létre nem hozza a hitközségek olyan, képviseleti alapon működő demok­ratikus szervezetét, mely egyike le­het a csúcsszerv keretében együtt­működő, de függetlenségüket meg­őrző zsidó szervezeteknek.

Legfőbb ideje volt, hogy ez a dön­tés megtörtént. A Magyar Izraeliták Országos Képviselete fölött eljárt az idő. Ha voltak is érdemei abban, hogy a magyar zsidóság megmaradt a kommunista diktatúra négy évti­zede alatt, mégis tény, hogy a MIOK ennek a diktatúrának a kreatúrája volt. Tisztségviselői kényszerből vagy önként az ő parancsainak tet­tek eleget, és csak ezzel a feltétellel munkálkodhattak valamelyest (ha akartak és mertek) a magyar zsidó­ság autonóm érdekeiért.

A MIOK sohasem volt a teljes magyarországi zsidóság képviselete, még kevésbé volt legitim képviselet. A vallás mindennapos gyakorlásától elfordult zsidósággal nem foglalko­zott (pedig a többséget ez alkotja), Izraelnek az utolsó egy-két évet le­számítva jószerint hátat fordított. Működését a hazai zsidóság széles körei részéről nem csekély bizal­matlanság és gyanakvás kísérte, fő­leg a pénzügyek tekintetében. Na­gyon sokan amiatt nem léptek be a hitközségekbe, mert ezek egy ellenőrizetlen és ellenőrizhetetlen csúcs­szerv – a MIOK – alárendeltségé­ben működtek, benső demokráciá­juk alig létezett, és a MIOK-kal együtt ki voltak szolgáltatva a pártállam követeléseit érvényesítő Állami Egyházügyi Hivatalnak.

A kommunista rezsim csődje és a politikai rendszerváltás halasztha­tatlanná tette a zsidóságra kényszerített struktúra megváltoztatását. A magyar demokráciával együtt vi­lágra jött új, független zsidó szer­vezetek régen szorgalmazták már ezt. A legutóbbi egy évben közgyű­lési botrányok, személyi konfliktu­sok és lemondások tették nyilván­valóvá a MIOK belső válságát. Az annak idején komor – bár némi­képp homályos – diagnózis proklamálásával hivatalba lépett dr. Losonczi András nem tudott meg­birkózni a MIOK idült szervezeti és személyi bajaival, és kénytelen volt lemondani anélkül, hogy a szerve­zetet fikarcnyival is egészségesebbé tudta volna tenni.

A Bethlen téri Oneg Sabbat Klub volt az első a független zsidó szer­vezetek közül, mely a Magyar Köz­társaság megszületését követőleg nyíltan követelte a MIOK megújítá­sát. Különböző zsidó szervezetek képviselőinek egy bizottsága ez év áprilisában már egy lépéssel tovább ment: új csúcsszerv létrehozását tartotta szükségesnek. Egyetértett abban, hogy

-ma egyetlen magyar zsidó szervezet sem tarthat jogot az egész magyar zsidóság képvi­seletére,

-a leendő csúcsszerv csak laza koordinációs és reprezentatív szerv lehet, amelyben a részt­vevő szervezetek megőrzik au­tonómiájukat,

-csak olyan szervezetek vehet­nek részt benne, amelyek alap­szabályszerűen működnek és demokratikusan megválasztott vezetőségük van.

A Magyar Zsidó Kulturális Egye­sület e bizottságban vázlatos javas­latot terjesztett elő a létrehozandó ernyőjellegű szervezet (csúcsszerv) koncepciójára vonatkozólag. A rab­bikar – a helyzet súlyos és sürgető voltát felismerve – ekkor magához ragadta a kezdeményezést, és az MZSKE elgondolásaival nagyjából összhangban javaslatot tett a már említett előkészítő bizottság felállí­tására.

Érdekes – és az elgondolások ál­talános tisztázatlanságát némiképp talán jelző – tény, hogy a budapes­ti (Bethlen téri) Oneg Sabbat Klub úgy nyilatkozott,- hogy bár a külön­féle zsidó szervezetek együttműkö­dését rendkívül fontosnak tartja, csúcsszerv felállítását „a jelenlegi szituációban időszerűtlennek és in­dokolatlannak” tekinti, ezért ellen­zi. Miután azonban a Klub elnöke, Engländer Tibor dr. ezt az álláspon­tot megfogalmazta, a Magyarországi Cionista Szövetség, amelynek az Oneg Sabbat Klub az egyik tagszer­vezete és amelynek Engländer dr. ugyancsak az elnöke, kész volt részt venni az előbb említett előkészítő bizottságban a nyolc tag egyikeként.

Ez a bizottság egyben a magyar zsidóság ideiglenes vezető testülete, élén – kilencedikként – Zoltai Gusztávval mint az átalakulóban levő MIOK ügyvezető igazgatójával. Magába foglalja a Budapesti Izrae­lita Hitközség, a vidéki zsidóság, külön az ortodoxia, továbbá a zsidó ifjúsági szervezetek, a Magyar Zsi­dó Kulturális Egyesület, a már em­lített Cionista Szövetség és – ter­mészetesen – a rabbiság képvise­lőit.

A testület június 18-án baráti egyetértésben megkezdte munkáját.

– og –

Címkék:1990-06

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Holocaust, Babij-Jár, Bor

Beszélgetés Varga Imrével A Dohány utcai zsinagóga kertjében 1990. július 8-án avatták fel a Holo­caust-emlékművet A GYENGE SZÉLBEN hajladoznak az...

Közös fellépéssel

Amint erről a Szombat korábban már beszámolt, a magyarországi zsidó közösségek és szervezetek 1990 januárjában ad hoc bizottságot állítottak fel...

Close