Szombat előfizetés 2017

„A Parlament döntésére van szükség”

Írta: (s) - Rovat: Archívum, Belpolitika, Hazai dolgaink, Interjú

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Interjú a Zsidó Helyreállítási Alapról Isépy Tamás államtitkárral

A kormány 1993. március 11-én bizottságot hozott létre, amelynek az a feladata, hogy javaslatot dolgozzon ki az Országos Zsidó Helyreállítási Alap működtetésére, továbbá kezdeményezzen egyeztető tárgyalásokat a zsidó érdekképviseleti szervezetekkel. A háromtagú kormánybizottság eddig végzett munkájáról dr. Isépy Tamást, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkárát kérdeztük.

– Az Alkotmánybíróság határozata szerint alkotmányellenes helyzet állott elő azáltal, hogy Magyarország nem tett eleget a párizsi békeszerződés 27. cikkének 2. pontjában foglaltaknak – fejtegette beszélgetésünk elején az államtitkár. Ez a rendelkezés ki­mondja: ,,A magyar alkotmány minda­zoknak a személyeknek, szervezeteknek vagy közösségeknek Magyarországon tévő javait, jogait és érdekeit, akik, illetőleg ame­lyek egyénenként vagy mint összességek tagjai faji, vallási vagy bármely okból fasiszta szellemű zaklató rendszabály tár­gyai voltak, amennyiben azokra nézve a jelen szerződés életbelépésétől számított hat hónap alatt örökös nem jelentkezett vagy igénybejelentés nem érkezett, át fogja ruházni az ilyen személyeket, szervezeteket vagy közösségeket Magyarországon képvi­selő szervezetekre.” Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy 1993. december 31-ig tegye meg a szükséges in­tézkedést a békeszerződés hivatkozott ren­delkezésének végrehajtására.

  • A határidő már lejárt.
  • Azért volt tarthatatlan az 1993. decem­ber 31-i határidő, mert a zsidó közösségek képviselőivel folytatott tárgyalásokon két kulcskérdést nem sikerült tisztázni. Az egyik: a képviselet ügye. Meg kell határozni ugyanis, kik tekintendők az érintett személyek, szervezetek vagy közösségek magyar-országi képviselőjének. A másik: a kárpótlás alapjául szolgáló vagyontömeg felmérése. Ez az értékfelmérés a kárpótlás egyik alapfeltétele. A kormány – hivatkozva az Alkotmánybíróság döntésére – azon az állásponton van, hogy a kárpótlás kizárólag a hatályos kárpótlási törvények szerint történhet.
  • Mit lett a kormány, illetve a parlament az alkotmányellenes állapot megszüntetése érdekében?

Az adott esetben egy nemzetközi szer­ződésben vállalt és elmulasztott kötele­zettséget kell teljesíteni. A kormány a feltételek kidolgozása érdekében hozta létre a szükséges tárgyalások lefolytatására felhatalmazott bizottságot. A bizottság műkö­dik, és a zsidó érdekképviseleti szervezetek­kel több tárgyalást is tartott. Az Alkotmánybíróság határozata egyértelműen rögzítette az alkotmányellenes helyzet felszámolására irányuló intézkedésnek összhangban kell állnia az eddig megalkotott kárpótlási törvények elvi alapjaival. A kényszerletétbe helyezett – zár alá vett vagy elkobzott – vagyontárgyakkal kapcsolatos igények kár­pótlással való rendezése sem az Alkot­mányt, sem a nemzetközi szerződésben fo­glaltakat nem sérti. Kétségtelen tehát, hogy az 1946. évi XXV. törvénycikk 2. para­grafusának rendelkezéseit az idézett elvek figyelembevételével kell teljesíteni.

  • Mikor lépett életbe ez a törvény?
  • 1946. november 15-én, és ma is hatály­ban van. Eszerint az állam mindazokat a hagyatékokat, amelyeket örökös hiányában a jogszabályban felsorolt személyek hagya­tékaként megszerzett vagy megszerez, az alapnak engedi át.
  • Az alap tehát ma is létezik.
  • Az eltelt majdnem fél évszázad és a történelmi körülmények megváltozása folytán a magyar állam az 1946-os törvény­ben meghatározott módon ma már nem tudja teljesíteni elmulasztott kötelezettsé­geit. A kormány által felállított bizottságnak az a feladata, hogy a megváltozott körülményekre tekintettel javaslatot dol­gozzon ki az alap működtetésére, továbbá egyeztető tárgyalásokat kezdeményezzen a zsidó érdekképviseleti szervezetekkel az alap működtetési feltételeinek kidol­gozásáról. A kormány megállapodásra törekszik, ehhez viszont elengedhetetlen mindazoknak a szervezeteknek a bevonása, amelyek a megállapodás megkötésére jogo­sultak.
  • Ön január végén hivatalos úton Izrael­ben járt. Mit mondott a Zsidó Kártérítési Világszervezet (WJRO) képviselőinek?
  • Biztosítottam a WJRO képviselőit ar­ról, hogy a kormánybizottság szándéka a kérdés alkotmányos és méltányos me­goldására irányul, s hasonló rugalmasságot vár el a tárgyalópartnereitől is. Elmondtam, hogy a további tárgyalások során számítunk a világszervezet hatékony közreműködé­sére is. Az izraeli fél elismerte, hogy az Alkotmánybíróság által megszabott 1993. december végi határidő nem tartható, s a kormány emiatt mulasztásos alkotmány- sértésért nem tehető felelőssé.
  • A bizottság álláspontja szerint végre­hajtható-e a párizsi békeszerződésben fog­lalt kötelezettség?

A kormánybizottság szerint nincs akadálya annak, hogy a párizsi békeszer­ződésben foglaltakat a magyar állam végre­ hajtsa. A párizsi békeszerződés zsidó szervezetekről beszél, ezzel szemben a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövet­sége és a kárpótlási világszervezet együttműködési megállapodása mintha azt sugallná, hogy a Zsidó Helyreállítási Alap­ban kizárólagos képviseletre tartanának igényt, holott az 1946. évi XXV. törvény is úgy szól, hogy az izraelita vallásuk vagy zsidó származásuk miatt üldözött, s örökös nélkül elhunyt személyek elvont vagyona szállhat a helyreállítási alapra. A MAZSIHISZ hajlik a megegyezésre, hiszen a 31-ből már csak 16 képviselő delegálására tart igényt.

  • Hogyan tovább?
  • Folytatjuk a megbeszéléseket, de min­denképpen a parlament döntésére van szük­ség.

(s)

Címkék:1994-03

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Újabb főrabbi-jelölt

Lapzárta után Nem hivatalos fonásból kaptuk a hírt: miután hatásköri viták miatt nem született megegyezés a Hitközség vezetése és Raj...

A Szombat körkérdése politikai pártokhoz

Az alábbi négy körkérdést intéztük hat politikai párthoz MDF, FKGP, KDNP, SZDSZ, MSZP, FIDESZ és a Független képviselők parlamenti csoportjához....

Close