Szombat előfizetés 2017

A nagykőrösi zsidóság kétszáz éve

Írta: (M. A.) - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Kisebb vidéki városaink közül – többek között – nagykörösön, ebben a 25.000 lakosú városban igen aktív zsidó közös­ségi élet folyik. Évek óta „regionális” köz­pontként ide gyűlik össze a környező vá­rosok, falvak, települések szórvány-zsidó­sága ünnepelni, közösségi életet élni. En­nek a folyamatnak volt fontos állomása a december 13-án, Hanuka első gyertyájá­nak meggyújtását megelőző tanácskozás: A nagykőrösi zsidóság kétszáz éve.

A konferencia élénk érdeklődést váltott ki a város lakói között. Meglepő módon mintegy 60-70 ember – jórészük nem hit­községi tag – követte figyelemmel az elő­adásokat Képviseltette magát a város ve­zetése, jelen volt országgyűlési képviselő­je, a református egyház helyi vezetői, szá­mos helyi és fővárosi közéleti személyiség.

Megnyitó beszédet mondott dr. Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke, aki helyi lakos és édesanyjával, húgával a közössé­gi élet motorja. Kósa István, a város pol­gármestere hosszabb bevezetőben mél­tatta a nagykőrösi zsidóság szerepét a szá­zadfordulón kapitalizálódó városban.

Az első magyar nyelvű zsinagógai beszéd

Dr. Schőner Alfréd előadása az első magyarul elhangzott zsinagógai beszédet idézte fel, mely Krakkauer Salamon zsinagóga-avató beszéde volt nagykörösön 1817-ben.

Schőner főrabbi megemlékezett a Bib­lia első zsidó magyarra fordítóiról: BLOCH MÓRIC bibliafordítása 1840-ben jelent meg. Ez nemcsak a szöveget adta közre, hanem Rási (1040-1104) kom­mentárjait is, ami az egyik legfontosabb és legismertebb magyarázat; 1847-ben pedig Rosenthal Móricz kétnyelvű, hé­ber-magyar bibliafordítása hagyta el a nyomdát. Ugyancsak 1847-től olvasható a Magyar Zsinagóga című periodika. 1899-től Baranyamákocsonyon a helyi rabbi szerkeszti és adja ki húsz éven ke­resztül a prédikációs füzeteket, magyar nyelvű zsinagógái beszédekkel.

Az első magyar nyelvű zsidó imádság 1840-ben hangzik el Bauer Márti Henrik szájából, aki a Magyarító Egylet egyik fő alakja. 1844-től a Lőw Lipót rendszere­sen prédikál magyar nyelven.

Az előadás után Feldmájer Sándor szólt Brück Gyula századfordulón élt nagykőrösi születésű, európai hírű, zsidó származású zeneszerző, zenetanár életé­ről és tevékenységéről, műveiről, majd a helyi zsidó közösség két fiatal hölgy tagja, Alba Mirjam és Feldmájer Lea játszott egy négykezes darabjából részletet.

Arany János biblikus témájú költeményei

Tóth Tibor a helyi Arany János gimná­zium igazgatója, a költő munkásságának kutatója, bevezetőjében arról beszélt, hogy felmérhetetlen azon műalkotások száma, melyek a biblia közvetlen vagy közvetett hatására jöttek létre a iroda­lom, zene és a képzőművészet legkülön­bözőbb ágaiban.

Az irodalom kimeríthetetlen ihletet ka­pott e kivételes műből. Két lehetséges utat választottak az alkotók: történeteit feldolgozták, kiragadva egy-egy fontos részt: mint például Thomas Mann József és testvérei, vagy adaptálták a tanításo­kat, mint Pilinszky János, aki bibliai tanítások egy-egy motívumát használja ver­seiben. Arany János mindkét lehetőség­gel élt képeket vett át metaforikusán fel­használva, vagy közvetlenül motívumo­kat vett át

Arany verseinek bibliai utalásai fölsorolhatatlanok, csak néhány ízelítőül: Év­napra (1850), Rendületlenül (1860), ír­jak, ne újak (1856), A dalnok búja (1866), és a befejezetlen Juliska emléke­zete (1866).

Külön kiemelendő életművéből két ballada és két költemény: Rachel, Rachel siralma, Az örök zsidó, Az utolsó főpap. A Rachel versekben majdnem azonos bibli­ai textusokat találunk. A Heródes kivégez­te gyermekek tragédiája utalás (1851) a nemzet 1848-as tragédiájára, amikor egy egész nemzedék veszett el. Kiemelkedők a lélekrajzok ebben a versben, a két idő­sík összehangolása mesteri. Rachel lélekrajza a kettétört világ jelképe.

Az örök zsidó Arany monológja önma­gáról. Metaforikus az „örök zsidó” kifeje­zés és cím, utalva az örök vándorlókra.

Levéltári források a nagykőrösi zsidóságról

Dr. Böőr László, a nagykőrösi Levéltár igazgatója előadásában elmondta, hogy a levéltárakban őrzött dokumentumok két fő csoportra oszthatók: az elsődleges anyagok, melyek az eseményekkel azonos időben jöttek létre (ilyenek a hitközség ira­tai, a közigazgatási iratok, valamint a má­sodlagos források (történeti összefoglaló munkák, pl. Zsidók a Duna-Tísza közén.)

Az elsődleges dokumentumok jó része megsemmisült. A másodlagos források (adókönyvek, születési anyakönyvek) je­lentenek korlátozott forrást a kutatónak. 1828-tól másolatok találhatók az anya­könyvekből, 1834-1895 között kötelező anyakönyvi másolatok 1890-től összeírá­sok is. Igen fontosak az adózás előtti vagyonösszeírások.

Feltárható dokumentumok még: isko­lai iratok 1948-ig, iparos kereskedői en­gedélyek, a zsidótörvények követően kiadott rendeletek és adatgyűjtések, a gettósítás anyagai, 1944. április végi utolsó összeírás, a városi árvaszék anyagai, he­lyi bíróság holttányilvánítási iratai, cégek iratai, egyletek-egyesületek okmányai.

A zsidóság szerepe a „három város” polgárosodásában

Novák László, a helyi Városi Múzeum igazgatója, több fontos helytörténeti könyv szerzője, a téma nagyhírű kutató­ja. Mint mondta: Kecskemét-Nagykőrös- Cegléd 1540 után a török birodalom ré­sze volt a három város, különleges ke­reskedelmi státussal. A török fennható­ság idején nem éltek zsidók e tájon. Az első, akit Nagykőrösön okiratok említe­nek, egy Zsidó András nevű jövevény volt, aki taxát fizetett, 1681-ben mint ré­gebben itt élő személyt említik. 1712-ben Kecskemét városa korlátozni igyeke­zett a zsidók jogait. Egy 1777-ből szár­mazó rendelet szerint csak Pest megyei zsidók kereskedhettek. Szerepük jelen­tős az árucserében és a felvásárlásban (bőr, toll, gabona). 1798-ban megalakul a hitközség, elnököt választanak.

Abban az időben a kereskedelem je­lentős része még görög, illetve rác kéz­ben volt. Szerepüket a XVIII. század vé­gén, a XIX. század elején zsidó kereske­dők vették át. 1817-ben a vagyonszerzé­si korlátozás ellenére a közösség zsinagó­gaépítéshez gyűjt; a templom még abban az évben megnyílott, ám 1925-ben föld­rengés miatt összedőlt. 1925-ben épült meg a most is álló új zsinagóga.

Nagykőrösi adókönyvek szerint: 1830-ban harminc zsidó család, 1844-ben het­vennégy család adózott, 1876 után meg­jelentek a polgárosodás jelei főképp a la­kóházak építése során, és ebben a zsidó családok elöl jártak. 1880-90 táján klasszicista-eklektikus lakóházaik épültek.

A XIX. század végén átalakuló társadal­mi viszonyok között a helyi zsidóságnak a polgárosodásban jelentős szerepe volt Je­lentős szabad tőkével rendelkeztek, meg­teremtettek ennek segítségével a helyi ag­ráripart, bankokat alapítottak, meghatáro­zó volt szerepük a kereskedelemben. A három város kapitalizálódása és polgáro­sodása elképzelhetetlen lett volna a fel- emelkedő zsidóság nélkül. Ezt a polgáro­sodást szolgálta a zsidó asztalos, cipész, fényképész, kárpitos, órás, sütő, üveges, s az orvosok, ügyvédek többsége 1944. már­cius 19. előtt zsidó volt, s került ki közülük mérnök, tanár és más diplomás.

M. A.

Címkék:1999-03

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Bicikliző majom

Bicikliző majom (Heller Ágnes: Bicikliző majom. Élet- és korrajz. Kőbányai János interjúregé­nye. Múlt és Jövő Kiadó, 1998, 397 ol­dal, 2500...

Nők egymás közt, egymásról

Nők, egymás közt, egymásról (Pető Andrea: Nőhistóriák. Seneca Ki­adó, 1998, 183 oldal, 880 forint) Hézagpótló könyv, hiszen ebben a té­makörben...

Close