Szombat előfizetés 2017

A múlt tanulságai, a jövő látomásai

Írta: Archívum - Rovat: Archívum, Külföld

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

HÚSZ ORSZÁG ötszáz delegátusá­nak részvételével május 1-6. között Londonban zajlott le a „World Union for Progressive Judaism” (WUPJ) nevű nagy nemzetközi zsidó szervezet 25. világkonferenciája. Programatikus címét e tudósítás fölé írtuk. A konferenciáról Daniel Gersor nyomán számolunk be, aki a Bázelben megjelenő Jüdi­sche Rundschauban adott róla tájé­koztatást.

Négy világrészből vagy száz rabbi reprezentálta a WUPJ szellemi veze­tését; huszonötén közülük az Egye­sült Államokból, tizenketten Dél- Afrikából, heten Ausztráliából, hár­man Latin-Amerikából. A többnyire igen magas szellemi színvonalú ren­dezvények egész sora gazdagította a konferencia programját. Ebben nem kis része volt annak, hogy London­ban működik a híres Leo Baeck Col­lege, melyet a németországi zsidóság utolsó nagy reprezentánsa, az egy­kori berlini rabbi emlékére alapítottak 1956-ban. Azóta kereken száz férfit és nőt képezett ki rabbivá. A konferencia szellemi műhelyeinek gerincét ennek az intézménynek a tanárai és hallgatói alkották.

A Leo Baeck College mellett ki­váltképpen az 1040-ben alapított lon­doni Westend-zsinagóga közössége tett ki magáért. Ez a legrégebbi re­formhitközség Angliában. Tagjai mindent megtettek, hogy a vendégek jól érezzék magukat.

A program tematikailag igen tág volt: vallási témák mellett (mint például az, hogyan sikerült a vészkorszak élményét bedolgozni a litur­giába) számos munkacsoportban fog­lalkoztak szociális és politikai kér­désekkel is. Olyan – tabunak szá­mító – témákhoz is hozzányúltak, mint a vegyes házasságok vagy a ho­moszexualitás.

Vita tárgyát képezte természete­sen Izrael politikailag és morálisan nyomasztó helyzete is. Izraeli delegátusok úgy vélekedtek: megvan az esélye annak, hogy korábban vallá­silag közönyös izraeliek a jelenlegi etikai vákuum hatására nagyobb számban fordulnak majd a liberális vallásosság felé. Ezáltal növekednék annak valószínűsége, hogy a nem­ ortodox hitközségek az ortodoxoké­val azonos jogállást vívjanak ki Iz­raelben.

Magától értetődik: a legutóbbi ke­let-európai fejlemények mellett sem ment el szó nélkül a konferencia. A WUPJ arra számít, hogy sokan azok közül a jobbára fiatalabb kelet-euró­pai zsidók közül, akik ma tulajdon zsidó azonosságukat keresik, vonzó­nak a hagyományok közvetítésének azt a kevésbé dogmatikus módját ta­lálják majd, amelyet a liberális irányzat kínál. A konferencia résztvevői arról értesülhettek, hogy Buda­pesten éppen születőben van egy ilyen liberális hitközség. (Magyarországról négyen voltak jelen Londonban.)

A tanácskozások egyik tetőpontját kétségkívül az az este hozta meg, amelyen Sir Sigmund Sternberg, valamint Robert Runcei canterbury-i érsek és Julia Neuburger londoni rabbi vezetésével a jelenkor szociális kérdésére adandó vallási válaszokról vitáztak. Roppant érdekesek voltak Steiner genfi és cambridgei-i, továbbá Emil Fachenheim Jeruzsálem professzor előadásai a nacionalizmus korszaka utáni zsidóságról.

Egymilliónál több tagjával a WUPJ pusztán számszerűleg is egyik legnagyobb vallási szervezete a zsidó népnek. Amint Donald S. Day elnöki zárszavában megállapította, a WUPJ a zsidóság valóban világméretű organizációja. A világ különbö­ző tájain alakulnak újabb és újabb liberális irányzatú hitközségek, pél­dául Moszkvában, Hongkongban, Santiago de Chilében.

A zsidó vallási életnek ma különféle arculatai vannak. Köztük a liberális irányzat is jelentősen hozzájárul a zsidó nép fennmaradásához és felvirágzásához – nem utolsósorban azáltal, hogy nyíltan tárgyalja a korunk által fölvetett problémákat.

Címkék:1990-06

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Hírek a világból

Vilna: Egy ferencrendi kolostor­ban a nácik, majd a szovjet rend­szer elől elrejtett kegytárgyak és különféle kulturális értékek kerültek napvilágra. A...

Dúlt temetők, dúlt lelkek

A CSODÁK mindössze három na­pig szoktak tartani. A botrányok talán valamivel tovább, de kérészéletűek ezek is. Történik valami, ami meghökkentő...

Close