Szombat előfizetés 2017

“A Mazsikének a kultúra terén kell talpra állnia” – Beszélgetés Székely Gáborral

Írta: Archívum - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Miben különbözik az egyesület filozó­fiája mondjuk a Bálint-házétól?

Az egyesület jelenleg nem a zsidó kul­turális hagyományokat ápolja, ezen sze­retnék változtatni.

Mik ezek a zsidó kulturális hagyo­mányok?

Például a zsidó képzőművészet, jid­dis kultúra, a vallási hagyományok. Ez lenne az egyesület feladata. És a mai tár­sadalomban, kultúrában szereplő zsidók megszólítása, megjelenítése, kiállítása.

Amit elmondtál, azok – talán a jiddis kivételével – már az egyesület 1989-es köreiben, programjaiban is szerepeltek. Egy idő múlva az egyesület mégis „le­ült”. Most viszont van sok zsidó szerve­zet, mindenki csinálhat azt, amit akar. Miért lenne ma a Mazsike vonzó?

Először: azoknak az embereknek, akiket érdeklődnek iránta, ezeket a kultu­rális programokat meg kell szervezni. Má­sodszor: ma Magyarországon néhány ezer embert ér el a hitközség, illetve az egyéb zsidó szervezetek, mint a cionisták vagy a B’nai B’rit. A kulturális egyesület­nek az volna a feladata, hogy a mindezek­ből kimaradó zsidóságot szólítsa meg. A Magyarországon élő zsidóság 80-90 szá­zalékát. Akik nem tartoznak a hitközség­hez. Nem fognak soha templomba járni.

Ezt csinálják például a Bálint-házban, ahol rabbik vagy rabbinövendékek magyarázzák a hagyományt laikus ér­deklődőknek.

Igen, tudom, de ez nem baj. Ezt csi­nálhatjuk sokan. Én azt mondom, hogy akiben az identitás „fölpiszkálható”, aki elindítható a zsidóság felé, azt az egyesü­let tudja megszólítani. Erre a hitközség nem jó, erre a cionisták nem jók. Alkal­mas erre a Bálint-ház, csak kérdés, hogy meddig tudja ezt a feladatot ellátni, mert jelentős anyagi támogatásra szorul. Eljö­het még az idő, amikor a Mazsikének be kell segítenie a Bálint-ház működésébe, programjaiba, mert ha a Joint ezt már nem fogja finanszírozni, akkor ott azon­nal hézag keletkezik.

Mit keli másképp csinálni, mint 1988- 89-ben, amikor számtalan jó programja volt az egyesületnek, amelyek aztán lassan-lassan megszűntek?

Alapvetően semmit, mert a Mazsike akkor is az önszerveződés alapján műkö­dött. Ezt az önszerveződést kell segíteni.

De nem éppen az a baj, hogy az ön­szerveződés igénye tűnt el?

Olyan igény, ami 1988-ban támadt föl az emberekben, többé már nem lesz. De az igényt föl lehet ébreszteni. Ha a Buber-kört újra elkezdjük, egy idő múlva ön­fenntartóvá, öngerjesztővé válhat. De azt is el tudom képzelni, hogy ez nem törté­nik meg, kiderül, hogy nincs több kulturá­lis igény, mint a szombat esték. Minden­esetre most elindítunk több új progra­mot: a jiddis klubot, a vallási előadásokat a Lauder-iskolában…

A Lauder-iskolában indított előadás­sorozat mennyiben kötődik a Mazsikéhez?

Szervezünk rá tagokat Megjelent a programunkban. Mintegy negyven ember jár most oda, de azt persze nem tudom, hogy ezek közül hányán jöttek az egyesü­let hatására. De nagyon kevés az egyesü­leti tag is. Mintegy négyszáz ember fizet ténylegesen tagdíjat.

– Ez is csak azért ennyi, mert a legutób­bi közgyűlésen sokan beléptek.

Mintegy 5080 ember lépett be. A hír­levél viszont mintegy 1200-1500 címre jut el. Nem szeretném, ha ez sokáig így lenne: aki legkésőbb jövő év februárig nem fizeti be az 1200 forintra leszállított éves tagdíjat, az márciustól nem fogja kapni a hírlevelet. Öt ugyanis ez valószí­nűleg nem is érdekli. Meg kell próbálni vi­szont olyan tagokat keresni, akiket tény­leg érdekelnek a programok.

Mit csinált eddig a megválasztott új vezetőség?

Programokat próbáltunk szervezni. A szombat esték most jó kézben vannak, de a többit megpróbáljuk hivatásos for­mában működtetni – jelenleg két fizetett munkatársunk van.

Ma tehát a jiddis kultúra iránt van ér­deklődés…

…akkor nekünk meg kell teremteni hozzá a feltételeket – az anyagiakat is ért­ve ez alatt. A jiddis klub jelenlegi vezetője társadalmi munkában dolgozik, de ha ké­sőbb így nem vállalja, ezt is el kell fogad­ni. A héber-tanfolyamot a Szochnut nem volt hajlandó finanszírozni. Azt is végig kell gondolni, hogy ha a Lauder iskolában befejeződik Raj Tamás előadás-sorozata, és érdeklődés mutatkozik, nem kell-e in­dítani egy ivrit tanfolyamot az egyesület­ben. Mindenképpen meg akarjuk szer­vezni, hogy ne csak szombat este, hanem hét közben is legyen program. A későbbi­ek folyamán – de belátható időn belül – egy klub-félét is szeretnénk csinálni, aho­vá be lehet ülni beszélgetni – ahogy ez a Bálint-házban is működik.

A nem túl vonzó Garay utca környe­zetből nem terveztek elköltözni?

Egyelőre ennek nincs esélye. A Mazsi­kének ahhoz először kulturálisan kell talpra állnia, hogy egy ilyen igényt a Mazsök vagy esetleg a hitközség felé előter­jeszthessünk.

Mennyi idő szükséges ehhez a talpra álláshoz?

Én úgy gondolom, egy fél év. Az a program, amelyik egy fél év alatt nem in­dul el, az már nem is fog elindulni.

Címkék:1999-01

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Veszélyben a Szeretetkórház – A betegek átlagéletkora: 85 év (Várai Emil)

Veszélyben a Szeretetkórház A betegek átlagéletkora: 85 év Könyörületes Isten! Bölcsességedben teremtetted meg az ember testét. Mil­liárdnyi szervet helyeztél el...

Mások helyett is szégyellem magam

Az Új Élet 1998. november 15-i számában jelent meg az itt újraközölt írás: Mások helyett is szégyellem magam Dr. X....

Close