Szombat előfizetés 2017

A Mazsike tizedik születésnapján

Írta: Archívum - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

November végén bensősé­ges ünnepségen emléke­zett vissza a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület tíz év­vel ezelőtti megalakulásá­ra. Székely Gábor elnök ünnepi kö­szöntőjét követően a Goldmark terem­ben, mintegy kétszáz fős közönség előtt, az „alapító atyák” egy része s egy „alapí­tó anya” – Deák Gábor, Rózsa T. End­re, Kirschner Péter és Bollmann Györ­gyi – idézte fel a lázas kezdeteket Lugosi Viktória kérdéseire, Jancsó Miklós pedig arról beszélt, hogy a zsidó kezde­ményezés a nem zsidók számára is lehe­tőséget teremtett a zsidósághoz mint kö­zösséghez s mint kultúrához való köze­ledésre, majd azt fejtegette, miért volna fontos e példaadó küldetés ma is.

Díjak és torta

Az ünnepség keretében először adták át a Magyar Zsidó Kultúráért díjat – az idén Jancsó Miklós filmrendező volt a ki­tüntetett, aki számos filmjében foglalko­zott a zsidó lét kérdéseivel és a közép-eu­rópai zsidóság emlékeivel -, és a Várhe­gyi György-díjat. Ez utóbbit a közelmúlt­ban elhunyt névadó emlékének szellemé­ben – aki a Lauder Javne Zsidó Közössé­gi Iskola és Óvoda életre hívásában szer­zett múlhatatlan érdemeket – évről évre pedagógusoknak ítélik oda a jövőben. Csongor Dorottya tanárnőnek posztu­musz ítélték meg a díjat, nevében gyer­mekei vették át a kitüntetést. A másik ki­tüntetett Haas Jutka, az óvoda vezetője.

Ezután a Mazsike elnökségének tagjai meggyújtották a születésnapi torta gyer­tyáit, és Arató András dj közreműködé­sével zenés mulatsággal fejeződött be az ünnepség.

Szimpózium a zsidó civil szervezetekről

Az évfordulón tartott ankét moderáto­ra, Korányi László, a Mazsike elnöksé­gének tagja bevezetőjében kérte a Kö­zép)- és Kelet-európai Környezetfejlesztési Intézet dísztermében összegyűlt elő­adókat, hogy foglaljanak állást arról, mennyiben szükséges egy „védernyő”, valamiféle rendszeres vagy állandó egyeztetés a zsidó szervezetek között, il­letve milyen legyen a Hitközség és a „ci­vil” zsidó közösségek kapcsolata.

Dr. Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnö­ke felszólalása kezdetén kifogásolta, hogy Korányi a civil jelzőt nem terjesz­tette ki a hitközségekre, holott azok is autonóm közösségek. Különbséget közöttük két, alapelvnek mondott megha­tározásban tett: a galutban a hitközség az alapstruktúra, a zsidóság létformája; más zsidó szervezetek csak speciális cé­lokat (jótékonykodás, kulturálódás, Izra­el támogatása stb.) szolgálnak, kiegészí­tik a hitközségek tevékenységét.

A Mazsike elnöke a továbbiakban a szervezetek pénzügyi helyzetével foglal­kozott. Azt fejtegette, hogy a Mazsikében is addig mentek jól a dolgok, míg állami támogatást kapott, akkor nem volt érde­kes, hogy hány tag van és fizetnek-e tag­díjat Ezután azt hangoztatta, hogy a zsi­dó szervezetek jövője anyagi önállósá­guktól függ, mert különben elsorvadnak.

(A konferencia több résztvevőjében visszatetszést keltett – bár ennek csak a szünetben, egymás közt adtak hangot – Feldmájer Péter álláspontja az anyagiak­ról, miközben a Hitközség is állami pénzből funkcionál.)

Eliézer Gilad, a Szochnut budapesti irodájának vezetője szervezete tevé­kenységét ismertette, majd azt fejteget­te, hogy a legfőbb támogatók, az ameri­kai holocaust-túlélők elöregedése, illet­ve elhalálozása miként csökkenti a Szochnut és a Joint anyagi alapjait.

Dr. Irene Runge, a Jüdischer Kulturverein Berlin elnöke egyesülete történe­tét elevenítette fel: hogyan kezdte keres­ni gyökereit néhány, addig a zsidóság­hoz semmivel sem kötődő kelet-berlini értelmiségi, s hogyan fejlődtek minden­napos programot nyújtó egyesületté. Foglalkozott a volt Szovjetunióból érke­zők hatásával a németországi zsidó élet­re és saját szervezetére. Ez utóbbiról el­mondta, hogy oroszul, héberül, jiddisül éneklő kórusuk hírnevet szerzett, míg országos adatként közölte, hogy amíg a két Németország egyesülésekor 30 ezer zsidó élt ott, ma 70 ezer, s hasonló nö­vekedésre számítanak az elkövetkező években. Elmondta azt is, hogy a berlini hitközség nemrég választott új vezetői­vel igen jó viszonyban vannak, és füg­getlenségük megtartása mellett része­ sülnek annak évi 44 millió márkás álla­mi támogatásából.

V. Bálint Éva újságíró, a Magyar Hírlap rovatvezető-helyettese, aki éveken át a Mazsike alelnöke volt, felidézte az egye­sület megalakulásának napját, majd ele­mezte korszakait, hatását, többek között, hogy kitermelője volt a zsidó szervezetek vezetőinek és új zsidó szervezeteknek.

Dr. Olti Ferenc, a Mazsike elnökségé­nek és a Mazsihisz elöljáróságának tagja áttekintést adott arról, hogy Európa kü­lönböző országaiban a zsidó kulturális szervezetek hogyan működnek együtt, és milyen a kapcsolatuk a hitközségekkel.

A konferencia második felében az előbb felsoroltak, továbbá dr. Engländer Tibor, a Magyarországi Cionista Szövetség elnöke, Székely Gábor, a Mazsike elnöke, dr. Szeszlér Tibor, a B’nai B’rith elnöke és Répás Péter, a Zsidó Fiatalok Magyarországi Egyesüle­tének elnöke részvételével ankétra ke­rült sor, amelyből a Hitközség és a töb­bi zsidó szervezet kapcsolatáról Engländer doktor javaslata volt feltűnő: meg­őrizve teljes önállóságát, minden zsidó szervezet integrálódjon a Hitközségbe, részesei lehessenek a hitközségi válasz­tásoknak, vagy küldhessenek képvise­lőket a Mazsihisz vezető szerveibe, pél­dául az elöljáróságba.

Szombat Szalon

Az ünnepi rendezvény záróakkordja­ként mintegy kétszáz főnyi közönség előtt a Lauder Javne Zsidó Közösségi Is­kolában tartott zenés irodalmi estet fo­lyóiratunk. Sándor Erzsi konferálására Konrád György a berlini holocaust-em­lékmű kapcsán írott esszéjéből olvasott fel (amelyet lapunk 3. oldalán olvashat­nak). Szántó T. Gábor Szétszóratás cí­mű elbeszéléséből választott részletet, Giorgio Pressburger A bűn és a hó cí­mű elbeszéléséből (ezt az írást lapunk egyik tavaszi száma közli). Röhrig Géza verseiből válogatott, Kornis Mihály pe­dig egy készülő Tórafordításból adott ízelítőt, s a hozzáfordított modern kom­mentárokból. A felolvasásokat követően a Pannónia Klezmer Band muzsikált.

Bár az irodalmi est helyszínén elzárkó­zott tőle, hogy a színpadról köszöntsük őt, az ott s a szimpóziumon készült ké­piek alatt ismét olvashatják Dunajszky Gábor barátunk és kollégánk nevét, aki­nek fotóival csecsenföldi elrablása előtt is találkozhattak olvasóink e hasábokon. Bízunk benne, hogy képeivel a jövőben is segíti szerkesztőségünk munkáját.

Címkék:1999-01

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

“A Mazsikének a kultúra terén kell talpra állnia” – Beszélgetés Székely Gáborral

„A Mazsikének a kultúra terén kell talpra állnia” Beszélgetés Székely Gáborral, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület október­ben megválasztott elnökével Miben...

Veszélyben a Szeretetkórház – A betegek átlagéletkora: 85 év (Várai Emil)

Veszélyben a Szeretetkórház A betegek átlagéletkora: 85 év Könyörületes Isten! Bölcsességedben teremtetted meg az ember testét. Mil­liárdnyi szervet helyeztél el...

Close