A Mazsike tizedik születésnapján
November végén bensőséges ünnepségen emlékezett vissza a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület tíz évvel ezelőtti megalakulására. Székely Gábor elnök ünnepi köszöntőjét követően a Goldmark teremben, mintegy kétszáz fős közönség előtt, az „alapító atyák” egy része s egy „alapító anya” – Deák Gábor, Rózsa T. Endre, Kirschner Péter és Bollmann Györgyi – idézte fel a lázas kezdeteket Lugosi Viktória kérdéseire, Jancsó Miklós pedig arról beszélt, hogy a zsidó kezdeményezés a nem zsidók számára is lehetőséget teremtett a zsidósághoz mint közösséghez s mint kultúrához való közeledésre, majd azt fejtegette, miért volna fontos e példaadó küldetés ma is.
Díjak és torta
Az ünnepség keretében először adták át a Magyar Zsidó Kultúráért díjat – az idén Jancsó Miklós filmrendező volt a kitüntetett, aki számos filmjében foglalkozott a zsidó lét kérdéseivel és a közép-európai zsidóság emlékeivel -, és a Várhegyi György-díjat. Ez utóbbit a közelmúltban elhunyt névadó emlékének szellemében – aki a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola és Óvoda életre hívásában szerzett múlhatatlan érdemeket – évről évre pedagógusoknak ítélik oda a jövőben. Csongor Dorottya tanárnőnek posztumusz ítélték meg a díjat, nevében gyermekei vették át a kitüntetést. A másik kitüntetett Haas Jutka, az óvoda vezetője.
Ezután a Mazsike elnökségének tagjai meggyújtották a születésnapi torta gyertyáit, és Arató András dj közreműködésével zenés mulatsággal fejeződött be az ünnepség.
Szimpózium a zsidó civil szervezetekről
Az évfordulón tartott ankét moderátora, Korányi László, a Mazsike elnökségének tagja bevezetőjében kérte a Közép)- és Kelet-európai Környezetfejlesztési Intézet dísztermében összegyűlt előadókat, hogy foglaljanak állást arról, mennyiben szükséges egy „védernyő”, valamiféle rendszeres vagy állandó egyeztetés a zsidó szervezetek között, illetve milyen legyen a Hitközség és a „civil” zsidó közösségek kapcsolata.
Dr. Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke felszólalása kezdetén kifogásolta, hogy Korányi a civil jelzőt nem terjesztette ki a hitközségekre, holott azok is autonóm közösségek. Különbséget közöttük két, alapelvnek mondott meghatározásban tett: a galutban a hitközség az alapstruktúra, a zsidóság létformája; más zsidó szervezetek csak speciális célokat (jótékonykodás, kulturálódás, Izrael támogatása stb.) szolgálnak, kiegészítik a hitközségek tevékenységét.
A Mazsike elnöke a továbbiakban a szervezetek pénzügyi helyzetével foglalkozott. Azt fejtegette, hogy a Mazsikében is addig mentek jól a dolgok, míg állami támogatást kapott, akkor nem volt érdekes, hogy hány tag van és fizetnek-e tagdíjat Ezután azt hangoztatta, hogy a zsidó szervezetek jövője anyagi önállóságuktól függ, mert különben elsorvadnak.
(A konferencia több résztvevőjében visszatetszést keltett – bár ennek csak a szünetben, egymás közt adtak hangot – Feldmájer Péter álláspontja az anyagiakról, miközben a Hitközség is állami pénzből funkcionál.)
Eliézer Gilad, a Szochnut budapesti irodájának vezetője szervezete tevékenységét ismertette, majd azt fejtegette, hogy a legfőbb támogatók, az amerikai holocaust-túlélők elöregedése, illetve elhalálozása miként csökkenti a Szochnut és a Joint anyagi alapjait.
Dr. Irene Runge, a Jüdischer Kulturverein Berlin elnöke egyesülete történetét elevenítette fel: hogyan kezdte keresni gyökereit néhány, addig a zsidósághoz semmivel sem kötődő kelet-berlini értelmiségi, s hogyan fejlődtek mindennapos programot nyújtó egyesületté. Foglalkozott a volt Szovjetunióból érkezők hatásával a németországi zsidó életre és saját szervezetére. Ez utóbbiról elmondta, hogy oroszul, héberül, jiddisül éneklő kórusuk hírnevet szerzett, míg országos adatként közölte, hogy amíg a két Németország egyesülésekor 30 ezer zsidó élt ott, ma 70 ezer, s hasonló növekedésre számítanak az elkövetkező években. Elmondta azt is, hogy a berlini hitközség nemrég választott új vezetőivel igen jó viszonyban vannak, és függetlenségük megtartása mellett része sülnek annak évi 44 millió márkás állami támogatásából.
V. Bálint Éva újságíró, a Magyar Hírlap rovatvezető-helyettese, aki éveken át a Mazsike alelnöke volt, felidézte az egyesület megalakulásának napját, majd elemezte korszakait, hatását, többek között, hogy kitermelője volt a zsidó szervezetek vezetőinek és új zsidó szervezeteknek.
Dr. Olti Ferenc, a Mazsike elnökségének és a Mazsihisz elöljáróságának tagja áttekintést adott arról, hogy Európa különböző országaiban a zsidó kulturális szervezetek hogyan működnek együtt, és milyen a kapcsolatuk a hitközségekkel.
A konferencia második felében az előbb felsoroltak, továbbá dr. Engländer Tibor, a Magyarországi Cionista Szövetség elnöke, Székely Gábor, a Mazsike elnöke, dr. Szeszlér Tibor, a B’nai B’rith elnöke és Répás Péter, a Zsidó Fiatalok Magyarországi Egyesületének elnöke részvételével ankétra került sor, amelyből a Hitközség és a többi zsidó szervezet kapcsolatáról Engländer doktor javaslata volt feltűnő: megőrizve teljes önállóságát, minden zsidó szervezet integrálódjon a Hitközségbe, részesei lehessenek a hitközségi választásoknak, vagy küldhessenek képviselőket a Mazsihisz vezető szerveibe, például az elöljáróságba.
Szombat Szalon
Az ünnepi rendezvény záróakkordjaként mintegy kétszáz főnyi közönség előtt a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskolában tartott zenés irodalmi estet folyóiratunk. Sándor Erzsi konferálására Konrád György a berlini holocaust-emlékmű kapcsán írott esszéjéből olvasott fel (amelyet lapunk 3. oldalán olvashatnak). Szántó T. Gábor Szétszóratás című elbeszéléséből választott részletet, Giorgio Pressburger A bűn és a hó című elbeszéléséből (ezt az írást lapunk egyik tavaszi száma közli). Röhrig Géza verseiből válogatott, Kornis Mihály pedig egy készülő Tórafordításból adott ízelítőt, s a hozzáfordított modern kommentárokból. A felolvasásokat követően a Pannónia Klezmer Band muzsikált.
Bár az irodalmi est helyszínén elzárkózott tőle, hogy a színpadról köszöntsük őt, az ott s a szimpóziumon készült képiek alatt ismét olvashatják Dunajszky Gábor barátunk és kollégánk nevét, akinek fotóival csecsenföldi elrablása előtt is találkozhattak olvasóink e hasábokon. Bízunk benne, hogy képeivel a jövőben is segíti szerkesztőségünk munkáját.
Címkék:1999-01