Szombat előfizetés 2017

A magyarországi zsidóság helyzete

Írta: Varga Sándor - Rovat: Archívum, Hazai dolgaink, Interjú

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

– ahogyan Slomo Marom látja –

Egy húsz éves pesti zsidófiú, aki 1949-ben alijázott, 1988 óta ismét budapesti lakos, 1989 decembere óta Izrael Állam budapesti nagykövete. Három éve figyeli hát meglehetősen közelről a magyarországi zsidóság életében bekövetkezett változásokat. Ez alkalommal az ezzel kapcsolatos tapasztalatairól érdeklődünk.

  • Azt a szembetűnő fejlődést, ami az itteni zsidóság tudatában ez alatt az idő alatt végbement, sokan mint a magyarországi zsidóság reneszánszát emlegetik. Én nem használnám ezt a kifejezést: a 600 ezer mártírra emlékezve, ebben az országban a zsidóság reneszánszáról nem ildomos beszélni. Ami persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne értékelnénk nagyra azokat a változásokat, amelyek e viszonylag rövid idő alatt be- következtek. Hiszen nem volt olyan nagyon régen, amikor – bár formailag megadták a lehetőséget, hogy hitéletet élhessen, akinek ez szándékában állt – a zsidó öntudat kifejezésre juttatása, a zsidó tradíciók ápolása éppenséggel nem volt ajánlatos. A Magyarországon kialakult új helyzet viszont lehetővé teszi, hogy Európa számbelileg negyedik legnagyobb zsidó közössége (sorrend: 1. Szovjetunió, 2. Anglia, 3. Franciaország, 4. Magyarország) immár ne legyen kénytelen rejtőzködni.

A változás, amelynek az elmúlt három évben a tanúi lehettünk éppen abban jut kifejezésre, hogy a zsidóság mind nagyobb tömegei találták meg a kultúrában, a vallási életben, a társadalmi kapcsolatokban a maguk kifejezési formáit, s ez önmagában lendületet adott a zsidó közösségi élet fejlődésének. Ez idő alatt számos új zsidó szervezet alakult és – ami ugyancsak új jelenség – egyre több neves személyiség: írók, művészek, tudósok, sőt politikusok vallják magukat zsidónak, tájékoztatják a közvéleményt arról, hogy zsidók.

El kell mondanom: amikor 1988-ban visszajöttem szülővárosomba, sokan hívták fel figyelmemet, hogy furcsa jelenséget fogok tapasztalni. Azt ugyanis, hogy Magyarországon a hatvan éven felül születő zsidók száma egyre nagyobb lesz. Ez azt jelentette, hogy akik aktív dolgozóként – egzisztenciális, vagy egyéb meggondolásból – hallgattak arról, hogy zsidók, miután nyugdíjba vonultak, e magukra kényszerített kötöttség alól felszabadultnak érezték magukat. A változás egyik tünete éppen ez: az utóbbi időben már azoknak a száma is növekszik, akik nem várják meg a 60. évüket, hogy felvállalják zsidóságukat, bízva abban, hogy ebből semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem érheti őket, hogy mint zsidók is teljes jogú magyar állampolgárként élhetik életüket.

  • Feltéve persze, hogy ezt az alkotmányos garanciák mellett a hétköznapok gyakorlata, a „közvélemény” is így fogadja el.
  • Éppen ez az, amiben viszont alig látok fejlődést, vagyis annak a nyugaton már meggyökeresedett, tel­jesen természetes szemléletnek az elfogadásában, hogy egyszerre lehet valaki öntudatos zsidó, ugyanakkor teljes jogú magyar állampolgár. Mint ahogy az Egyesült Államokban 5-6 millió ember vallja – és merem állítani: büszkén vallja – zsidóságát, miközben senkinek nem jut eszébe, hogy emiatt állampolgári jogaiban korlátozni lehetne. Az amerikai zsidók teljes természetességgel vállalják identitásukat, és ugyanakkor számtalan igen fontos pozíciót töltenek be a társadalom politikai, gazdasági és kulturális életében, vesznek részt a kongresszus és a szenátus munkájában. Gondoljunk csak arra, hogy egy Németországból bevándorolt zsidó – Henry Kissinger – volt századunk második felének egyik legtehetségesebb külügyminisztere.

Persze, azt is jól tudom, hogy Közép- és Kelet-Európában a nemzeti államokban nem könnyű ezt a kérdést így kezelni. De teljesen nyilvánvaló, hogy igazi demokrácia aligha képzelhető el másképpen.

  • Mit tanácsol tehát Izrael Állam nagykövete a magyarországi zsidóknak?
  • Mindenekelőtt azt, hogy fogadják el: a zsidót az Isten nem kígyónak teremtette, számunkra nem adatott meg bőrünk levedlésének képessége. A zsidók, bármit is csinálnak, zsidók maradnak, értelmetlen tehát a rejtőzés a környezet, a szomszédok, a postás, a munkatársak előtt. Meggyőződésem egyébként, hogy a zsidóságuk öntudatos megvallásának már megkezdett folyamata egyre nagyobb lendülettel folytatódni fog, ennek eredményeképpen egyre többen ápolják majd kapcsolatukat a világ zsidóságával, mindenekelőtt Izraellel.

Talán mondanom is felesleges: mi ezt a folyamatot Izraelben nagyon pozitívan értékeljük és azt is jól tudjuk, hogy maga a két állam közötti kapcsolat ténye is visszahat, vagyis jótékonyan fogja befolyásolni a magyarországi zsidóság öntudatát, de talán a helyzetét is. Hiszen ebben a vonatkozásban több, mint negyven éves tapasztalattal rendelkezünk: az önálló zsidó állam megléte és mindaz, amit fennállása óta az élet lég- különbözőbb területein elért, nagyon pozitívan befolyásolta a diaszpóra zsidóságának öntudatát, maga- tartását és azt, hogy emelt fővel nézzen szembe azokkal a társadalmakkal, amelyek körében él.

Ennek pedig azért kell hangot adni, mert a zsidó népnek nincs semmi szégyellnivalója. A nép, amely az emberiségnek a Bibliát adta – és Mózest, Jézust, a korunkban Einsteint -, nincs oka, hogy fejét lehajtva szégyenkezzen. És nagyon hosszú a listája azoknak a magyarországi zsidóknak is, akik ebben az országban alkottak maradandót úgyszólván az élet minden területén. Jó lenne mindezt objektíven felmérni és felmutatni annál is inkább, mivel – meggyőződésem – ez jótékonyan járulna hozzá az országban folyó történelmi változások jobb megértéséhez.

Varga Sándor

Címkék:1991-06

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

A terror folytatódik

Izrael bonni nagykövetségétől származó adatok szerint április első hetében hét palesztint gyilkoltak meg saját néptársaik Izraelben és az általa ellenőrzött...

Alija Afrikából

Éveken át aggódva figyeltünk Etiópiára. Ott is, mint félévszázaddal előbb Európában, zsidókat lágerekben tizedelt az éhség, a járvány, az őrök...

Close