Szombat előfizetés 2017

A Magyar Zsidó Levéltár anyakönyvei

Írta: Frojimovics Kinga, Füzi Bernadette, Horváth Rita - Rovat: Archívum, Hazai dolgaink

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Magyarországon a zsidó hitközségi anyakönyvezés a mohéi (körülmetélési) könyvekkel kezdődött az 1780-as években. Országosan a XIX. sz. közepére terjedt el, majd az állami anyakönyvezés bevezetése után (1985) azzal párhuzamosan folyt. A jelenleg rendelkezésünkre álló legjobb összefoglaló munkák mind a második világháború előttiek.1 Ezek azon­ban mára gyakorlatilag elavultak, részben a közigazgatás­ban történt változások, részben pedig a hitközségek számá­nak tragikus csökkenése miatt. A zsidó anyakönyveket érin­tő egyetlen komolyabb felmérést eddig a mormon egyház vé­gezte, az annak idején mikrofilmre vett anyag másolata a Magyar Országos Levéltár (MOL) gyűjteményében is megta­lálható. így a MOL viszonylag nagy mikrofilmgyűjteményt mondhat magáénak. A MOL-on kívül zsidó anyakönyveket a Magyar Zsidó Levéltárban, a Budapesti Zsidó Hitközség hivatalában, a Magyar Zsidó Múzeumban, a megyei levéltá­rakban és a működő zsidó hitközségeknél őriznek, eredeti-, másodpéldány- és másolat formájában vagy mikrofilmen.

Részben tudományos célokra, részben gyakorlati okok­ból, mára halaszthatatlanná vált a magyarországi zsidó anyakönyvek átfogó feldolgozása és kutathatóvá tétele. Az MTA Judaisztikai Kutatócsoport vállalta magára a feladatot, hogy országos katalógust készít a rendelkezésre álló anyakönyvekből. Ehhez anyagi támogatást részben a Soros Alapítvány nyújt. A programba a jelen beszámoló szerzői

1991 júliusában kapcsolódtak be. Első lépésként a Magyar Zsidó Levéltár anyakönyveinek katalogizálását végeztük el. Csoportunk három főből áll: Frojimovics Kinga, Füzi Bernadett és Horváth Rita, mindannyian az ELTE Bölcsészettudományi Kar III. éves levéltár szakos hallgatói. A meglehetősen nagy mennyiségű anyag feldolgozását 1992. január végére fejez­tük be. Nagy segítséget kaptunk Landeszman Györgytől, a Magyar Zsidó Levéltár igazgatójától, Haraszti Györgytől, az MTA Történettudományi Intézet tudományos munkatársá­tól és Fürst Gyulától, a Budapesti Zsidó Hitközség Szertartá­si Osztályának munkatársától.

Bár a levéltárban eddig is viszonylag könnyen kezelhető és a kutatók számára hozzáférhető módon őrizték az anya­könyveket, ezek semmilyen formában nem voltak feldol­gozva és nyilvántartva. Ezért kidolgoztunk egy nyilvántar­tási rendszert, amely a későbbi kutatásokhoz is nagy segítsé­get nyújthat. Az MTA Judaisztikai Kutatócsoport ezt a nyil­vántartási rendszert küldte el a vidéki levéltárak részére, a tulajdonukban lévő zsidó anyakönyvek feldolgozásához. A Kutatócsoport részéről ezt a munkát Schweitzer Gábor koor­dinálja. Így lehetővé válik az anyag országosan egységes szempontok alapján való rendszerezése. Mi magunk a Síp utcai szekrényekben őrzött anyag feldolgozását végezzük.

A Magyar Zsidó Levéltár teljes anyagát különböző vidé­ki hitközségek anyakönyvei alkotják. Az anyakönyvek négy típusa található meg itt: születési, házassági, halálozási és mohéi (körülmetélési), az utóbbiból egy kötet héber nyelvű van. A feldolgozott anyakönyvek száma 360. Ez 62 anya­könyvi kerületet érint, de a levéltárban egyik anyakönyvi kerület anyaga sincs meg teljes egészében. A legtöbb anya­könyv Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyéből származik (25 anya­könyvi kerületből van anyag). Ezen kívül a Zala megyei anyakönyvek alkotnak még jelentősebb együttest (6 anya­könyvi kerülettel). A levéltárban az egész ország területéről találhatók anyakönyvek, a legtöbb azonban dunántúli hit­községekből került be. A feldolgozott anyakönyvek legna­gyobb számban az 1886-1945 közötti időszakot ölelik fel, de 1851-ben kezdődő is több előfordul. Szórványosan a XVIII. sz. végétől (kb. 1790-től) találhatók anyakönyvek, valamint természetesen II. világháború utáni bejegyzések is előfor­dulnak. Az anyagban ezen időhatárokon belül általában nincsenek meg a teljes sorozatok (tehát több helyen évekre terjedő hiányok tapasztalhatók). Az anyakönyvek túlnyomó többsége magyar, illetve német nyelvű (az utóbbi leginkább az 1886 előttiekre vonatkozik), héber bejegyzésekkel (ez ál­talában a nevekre szorítkozik). A levéltárban két héber nyel­vű anyakönyv található (az egyik egy születési, a másik pe­dig a már említett mohéi).

Az anyakönyvek állapota rendkívül különböző, jelentős részük (főként az 1886 előttiek) restaurálásra szorulnak.

A további kutatás érdekében feltétlenül fontosnak tarta­nánk, hogy (legalább) a Budapesten található zsidó anya­könyvek egy helyre kerüljenek (jelenleg három intézmény őriz anyakönyveket: az Országos Rabbiképző Intézet, a Bu­dapesti Zsidó Hitközség és a Magyar Zsidó Múzeum).

Frojimovics Kinga, Füzi Bernadette, Horváth Rita

1 Stein Artúr, A felekezeti anyakönyvek Magyarországon (Bu­dapest, Neuwal Illés utódai könyvnyomdája, 1941). Községek sze­rint jelzi, honnan vannak (voltak) zsidó anyakönyvek. Zsidó közigaz­gatási naptár az 5650-ki évre (1889/1890)

(Budapest, Athenaeum RT). A zsidó községek mindmáig legtel­jesebb felsorolása a közigazgatási beosztás szerint. Ez az anyag most várhatóan bővülni fog, ha kiadásra kerül tejes szövegében az az összeírás, amelyet Landeszman György Schweitzer József, „A ma­gyar zsidóság a német megszállás és a deportáció kezdete közötti időszakban; Magyarországi hitközségek 1944 áprilisában” c. cikke ismertetett az Évkönyv 1985-1991 (Budapest, Országos Rabbiképző Inté­zet, 1991) lapjain (pp. 85-93).

Címkék:1992-06

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Az aranyletétek sorsa

„A német és nyilas gonosztevők által kiontott vér nem lehet az állam bevételeinek forrása” (1946. XXV. törvénycikk) Májusi számunkban tudósítást...

Lesz-e Zsidó Gimnázium a Radnótiból?

Ki tanítson az Abonyi utcában? Magyarországon 1945 előtt - a jasivákat nem is számítva - közel negyven zsidó iskolában oktattak....

Close