Szombat előfizetés 2017

A kereslet diktálhat a piacnak

Írta: Archívum - Rovat: Archívum, Gasztro, Hagyomány, Interjú

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Izraelben, Amerikában vagy Nyugat-Európában a kóser háztartás csupán elhatározás, legfeljebb többletkiadás kérdése, Magyarországon azonban sokaknak komoly megpróbáltatást jelenthet… Reméljük, hogy ha a kasrutra Isten segítségével egyre növekvő igény mutatkozik, az a hitközségeket, a rabbikat és a külföldi zsidó szerkezeteket segítségre fogja késztetni.” írta az Egység című kiadványában Rabbi Baruch Oberlander, a Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület elnöke, 1991-ben. Most, lassan két év elteltével azért kerestük fel, hogy megkérdezzük, miben látja az okát, hogy habár igény lenne, az eltelt időszakban mégsem létesültek új kóser éttermek, üzletek.

  • Hogy elegendő igény lenne, ez nézőpont kérdése. Éppen Párizsból jövök, ahol 300 ezer zsidó él, tehát körülbelül háromszor annyi, mint Budapesten. A kóser üzletek száma azonban nem háromszor ennyi, hanem sokkal több. És mind jól megél, mert ezek a boltok jól kihasználtak, nemcsak az igazán vallásos, de a hagyománytisztelő zsidók is itt vásárolnak. Nálunk ekkora igény nincs még az ilyen jellegű üzletekre, nyilván ezért ilyen az ellátás. Kapitalizmusban élünk, ahol a piacot és ezért hangsúlyozom ennyire az igényeket
  • a kereslet határozza meg. Manapság egyre kevésbé lehet tehát külföldi adományokra számítani, a helyi lakosság fizető képességére kell támaszkodni.
  • A kóser élelmiszerek drágábbak, aki tehát kóser háztartást vezet, többet költ élelmiszerre. Ráadásul a zsidóság életszínvonala, csakúgy mint az egész országé, egyre romlik. Miért épp most maradnak el az adományok, segélyek?
  • El nem maradnak, hiszen a különböző szervezetek ma is igen nagy anyagi segítséget nyújtanak, mindössze csak építeni nem lehet ma már olyan mértékben a külső támogatásra, mint eddig. Annak pedig, hogy a kóser élelmiszer drágább, az a magyarázata, hogy igen sok munkát igényel az elkészítése. Ráadásul például a hús esetében a kóser vágás után, az állat vizsgálatakor derül csak ki, hogy a húsa felhasználható-e. Vannak ugyanis olyan betegségek, amelyek esetében az állat a magyar szabványok szerint nyugodtan fogyasztható, de a kasrut előírásainak nem felel meg. Akad olyan eset, hogy ötven állatot is le kell vágni, amire tíz elfogadható lesz közöttük.
  • Mennyire szigorúan ellenőrzik az előírásokat, van-e lehetőség visszaélésekre, előfordulhat-e például, hogy a „hekhsergeld” ellenében szemet hányjanak bizonyos szabálytalanságok fölött?
  • Olvastam ilyesmiről, de nem tapasztaltam még sohasem hasonlót. Sőt, sokan inkább meglepően pontosan ügyelnek a legapróbb dolgokra. Izraelben, Bné Brak városi főrabbijáról, Landau rabbiról például tudjuk, hogy minden üzlethez vagy gyárhoz, ahol ő hekhsert adott, saját kulcsa volt, és oda bármikor, váratlanul is beállíthatott. Egy alkalommal megbeszélte a gyárban, hogy pészach előtt két héttel kezdik sütni a süteményt. A gyár három héttel korábban kezdte meg a munkát, ezért a rabbi visszavonta a hekhsert, noha a tennék minden szempontból megfelelt egyébként az előírásoknak. A hekhsergeldet egyébként nem azért fizetik, hogy a rabbi szemet hunyjon a szabálytalanságok felett, hanem a munkájáért kapja, amiért a termékeket megvizsgálja és ellenőrzi. Igaz, például Landau rabbi nem fogadott el hekhsergeldet, mivel mint mondta, az ő kiadásait Bné Brak polgármesteri hivatala fedezte.
  • Magyarországon is ennyire precízen ellenőrzik a termékeket? Úgy tudom, ma már modern élelmiszer-vegyészeti laboratóriumokat is használnak az élelmiszerek vizsgálatára, nálunk azonban nem hallottam ilyen laboratóriumokról, sem arról, hogy ezek használatára képeznének itt valakit.
  • Laboratóriumokban csak szintetikus termékeket kell vizsgálni. Magyarországon csak hús, kenyér és bor hekhsert adnak, illetve a konzervgyárakat a rabbi ellenőrzi.
  • Mi motiválhatja ma azokat, akik kóser üzletet nyitnak? A meggyőződés, a zsidóság ellátására való törekvés, vagy az üzleti haszon?
  • Remélem, az utóbbi.

-Jól értettem?

  • Igen, nincs ebben semmi meglepő, hiszen az törekszik a minél jobb minőségre és választékra, aki megélni kíván az üzletéből.
  • Am ezen a piacon jelenleg az ortodox hitközség monopolhelyzete az uralkodó. Nem ütközhet egy új vállalkozó esetleg az ellenállásukba?
  • Remélem, nem.
  • És a másik oldal, a vásárlóké? Jelen körülmények között, ha valaki például elhatározza, hogy megváltoztatja életmódját, és átáll a kóser étkezésre, vajon mennyire nehéz helyzetbe kerül?
  • Az, hogy az előírásokat könnyű, vagy nehéz betartani, nem attól függ, hogy van-e minden sarkon egy kóser bolt. Ami nehéz, az inkább az elhatározás, és a lemondás, hiszen enni mindennap kell, s így folyamatosan elkerülni az olyan ételeket, amelyek fogyasztása hagyományosan tilos. De végül is ez nem megoldhatatlan, hiszen hús van, szalámi van…
  • Van, de nem mindig, az üzletek pedig elhanyagoltak, főként, ha a külföldiekkel hasonlítjuk össze.
  • Ha a külföldiekkel hasonlítjuk össze, akkor minden boltra vonatkozik ugyanez, miért a kóser legyen szebb?
  • Mert abból csak egy van, így nem térhetek be a konkurrenciához, ha a másik nem tetszik.
  • A többi üzletnek viszont a konkurrense is ugyanolyan rossz színvonalú. Értem persze a problémát, és magam is megpróbáltam már lépéseket termi. Jó pár hete kapcsolatban állok a Rekord áruházzal. Igen színvonalas üzlet, már eddig is tartottak kóser termékeket, úgy tűnik, a közeljövőben velük jelentős előrelépést tehetünk. Ha már a külföldi összehasonlításról beszéltünk, nekem például nagyon hiányzik a házhozszállítás, ami itt ismeretlen fogalom. Ha egy vállalkozó ráállna erre, biztos keresnék a szolgáltatását.

 

Címkék:1993-10

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Különleges kasrut-követelmények

A következőkben leírjuk a kóser bor, tejtermékek, pékáruk és Izraelből származó ételek iránti sajátos követelményeket. Számos, kereskedelmileg előkészített termék is...

Tisztelt Olvasó!

A véletlen hozta úgy, hogy az ortodoxiáról szóló szeptemberi összeállításunk után egy hónappal állt össze régóta készülő mellékletünk, mely a...

Close