Szombat előfizetés 2017

A kazár zsidóság – legenda és valóság

Írta: Németh Ferenc - Rovat: Archívum, Hagyomány, Interjú

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Beszélgetés Róna-Tas Andrással

PÁR ÉVVEL EZELŐTT a világ több rangos magazinja és napilapja is te­kintélyes teret szentelt a jugoszláviai író és irodalomtörténész, Milorad Pavič regényének, a Kazár szótár­nak. Divatos lexikonregény formájá­ban jelenítette meg elképzelését az író a történelem egyik rejtélyéről, a török kazárok vezető rétegének zsidó hitre téréséről, illetve egyfajta kettős tudatáról. Nem is a lexikon- regény forma, hanem a tartalom keltette fel az érdeklődést, s akkor­tájt ismét ráirányult a figyelem. A tizenharmadik törzsre is, a Magyarországról elszármazott Arthur Koestler könyvére. Eszerint a magyarokhoz csatlakozó kabarok, a ti­zenharmadik törzs utódai a hazai zsidóság egy része. Pavič könyvéhez kevesen juthattak hozzá itthon, mert az újvidéki Fórum magyar nyelvű kiadásának példányai hamar gaz­dára leltek – köztük voltak szeren­csére a nagyobb könyvtárak is. Az altajisztika kutatója, Róna-Tas András természetesen felfigyelt a kötetre.

-A regény és a legenda mellett mi a valóság?

-A valóság hallatlanul izgalmas. Európát a VII. századtól kezdve egy óriási bekerítő hadművelet fenyeget­te. Egyrészt a Pireneusokon, más­részt Bizáncon, harmadrészt a Kau­kázuson át próbálta elfoglalni az iszlám arab világ. Az, hogy ezt a támadást megállították, nemcsak a történelemkönyvekből jól ismert frank uralkodónak, Martell Károly­iak tudható be, hanem a kazár birodalomnak is. A kazár birodalom világpolitikai jelentősége nem utol­sósorban éppen ez volt, nem kis mértékben rajtuk múlott, hogy ma Európában keresztény vagy zsidó­-keresztény kultúráról beszélhetünk, nem pedig az iszlám európai ágá­ról esetleg a berlini kalifátus tör­ténetéről. Ennek megvolt a lehető­sége a történelemben, mégis attól tartok, a kazárok jelentőségét még ma sem ismerik eléggé.

-Mert elmerültek a történelem hullámaiban?

-Elmerültek, s viszonylag kevés emlékük és emlékezetük maradt fenn. Ennek az az oka, hogy nem volt utódállam, amely fenntartotta volna öröküket. E birodalomnak sem nyelve, sem területe nem olyan volt, hogy valamely államalakulat meg­tartotta volna. A kazár birodalom a VII. században alakult ki, s a X-XI. századig világbirodalom volt, egyenrangú kapcsolatokat tartott fenn Bizánccal és az akkor létrejö­vő kijevi Oroszországgal, valamint az európai hatalmakkal. Török ál­lamalakulat volt, amelynek gazda­sági-politikai viszonyai igen sajáto­san alakultak, nem kis mértékben bizánci és európai hatásra. Azt, hogy ők a zsidó vallást választották, az­zal lehet megokolni, hogy két nagy világhatalom – a keresztény Bi­zánc és az iszlám arab világ – kö­zött egy harmadik vallás vállalásá­val akarták biztosítani függetlensé­güket. Egyébként a kazár birodalom judaizálódása több lépcsőben ment végbe, és az is bizonyos, hogy csak egy viszonylag vékony vezető réte­get érintett.

-Érinthette-e a magyar törzsszö­vetséghez csatlakozó tizenharmadik törzset, a kabarokat?

-Ez Arthur Koestlernek a kon­cepciója, bár nem ő találta ki, de ő tette népszerűvé. Eszerint a hitleri holocaustban elpusztított zsidóság je­lentős része a kazár közösségből ered. Meg kell mondanom, hogy ez a koncepció általában nem védhető. A kazár vezető réteg egy olyan vékony réteg volt, amely felolvadt a nép- vándorlás hullámaiban. De addig a kazár állam virágzott, és ismerjük azt a levelezést, amelyet az akkori córdobai kalifának a zsidó miniszte­re, Haszdaj ben Saprut folytatott a kazár birodalom uralkodójával, Jó­zsef kagánnal. E levelezés ránk ma­radt szövege körül filológiai viták lehetnek, de a benne foglalt ismeret- anyagban nem lehet kételkedni. So­kat beszélgettünk erről Scheiber Sándorral. A döntő az, hogy akkor az egész világon szétszóródott zsi­dóság számára valóságos csoda volt, hogy van egy ország, ahol a zsidók nem elnyomottak, megtűrtek, idegen hatalom kiszolgálói, hanem a hata­lom részesei. Ezért az akkori világ nagyon sok helyéről próbáltak kap­csolatot teremteni a kazár biroda­lommal. E kapcsolatkereséseket jól bizonyítják a fönnmaradt dokumen­tumok.

-Mármost, a magyarság is e ka­zár birodalomban élt.

-Így van, de alig érinthette a vé­kony uralkodóréteg által felvett zsi­dó vallás. Már csak azért sem, mert e réteg egy olyan időszakban fordult a zsidó vallás felé, amikor a kazár birodalomban a magyarok már önnálósultak, társadalmi-vallási képle­tük kialakult. A kapcsolat tehát csak felületes lehetett, a hatás a nyelvből már csak azért sem mutat­ható ki, mert a kazár birodalom nyelve török volt, a hébert liturgikus nyelvként használták. S a ma­gyarság kiválása a 830-as években egybeesett nagyjából azokkal a bel­ső válságokkal, amelyek e biroda­lomban a judaizálódó vezető réteg és a vele szembe került csoportok küzdelmébe torkollottak, s átmene­tileg meggyöngítették a birodalmat. Nagy a valószínűsége, hogy a ma­gyarság a vezető réteggel szembeke­rült csoportokkal lehet szövetség­ben, s ehhez a politikai szárnyhoz tartozhattak a kabarok is, egyébként nem kellett volna menekülniük. így hát nem kell azon csodálkoznunk, hogy számos próbálkozás ellenére nem tudjuk kimutatni a kazár biro­dalomban végbement judaizálódás hatását a magyarságra. Egy-két esetben találtak ugyan zsidó szimbó­lumokat a korai magyarországi sí­rokban, ám kitűnt, hogy nem kabar, hanem helyi zsidó lakosokra utal­nak. A honfoglalás korából is van ilyen tárgyi emlék. E tekintetben kü­lönösen érdekes, hogy az említett córdobai miniszter levelét magyarországi zsidók közvetítésével juttat­ta el József kagánnak.

-Tehát a kabaroktól függetlenül éltek itt, vagy csatlakoztak a magya­rokhoz a zsidók?

-Aki ismeri világrészünk IX—X. századi történetét, tudhatja, hogy a zsidóság akkor már Európa-szerte jelen volt szétszóródva, kereskedve, így a Kárpát-medencében is, a frank birodalom területein is.

-Végül egy tudománytalanul na­iv kérdés: mi van, ha a székelyek kabar eredetéről vallott feltételezéseket összevetjük előszeretetükkel az ótestamentumi nevek iránt.

-A történelem ismerete elkerül­hetetlen! Erdélyben megkésve a re­formáció szombatos irányzata érvényesült, mégpedig a fejedelemség fénykorában, s onnan ered e nevek kedveltsége. Mióta Győrffy György segítségével könnyen hozzá tudunk férni az Árpád-kori forrásokhoz, láthatjuk, hogy korábban nem volt ilyen névkultusz. Egyébként pedig a székelyek kabar eredete bizonyosan téves: ez a határőrzőnek Biharba, majd a mai székely területekre kihe­lyezett magyar népcsoport később szerveződött etnikummá – ma már egybehangzóan ezt a nézetet vallják a történészek, régészek, nyelvészek. Most Erdély vízneveivel foglalko­zom, vagyis, hogy ezek milyen ere­detűek, tehát kik voltak ott koráb­ban. Bizonyos, hogy a Marostól északra a magyarság szláv helyne­veket vett át, ezt már Kniezsa munkásságából is tudjuk, délebbre pedig a szláv helyneveket magya­rok és románok vették át, ezenkívül még szászokról lehet szó. De törökség nem mutatható ki.

Németh Ferenc

Címkék:1990-10

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Szukkot

Sátorosünnep A szukká a szabad ég alatt épített sátor, négy fala van, és lombtető fedi. A Ros Hásánával kezdődő és...

A kereszténység és Mózes törvénye

NÉHÁNY EMLÉKEZETES ÓRÁT szerzett azoknak, akik elmentek meghallgatni előadásait a New York-i városi egyetem bölcselet professzora, Michael Wyschogrod. A tudós...

Close