Szombat előfizetés 2017

A kalandor-főrabbi

Írta: Naftali Kraus - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

A „kalandor-főrabbi”

Nagy érdeme a Szombatnak, hogy foly­tatásokban közöl anyagokat a volt kom­munista ügynökség (álneve: Állami Egy­házügyi Hivatal, vagyis ÁEH) viselt dolgai­ról és – főleg – szervilis zsidó ügynökeiről. Ezen a téren sajnos nem volt átvilágítás.

Az egyik legutóbbi számban Sós Endre, a debilségében megdicsőült elnök elvtárs ke­rült terítékre, amint egyik, „Bizalmas feljegy­zéseként jelzett denunciálásában (1965. november 2.) a néhai dr. Mose Rosent becsmérli és nevezi „kalandor-rabbi”-nak, amiért amaz közbenjárt és együttműködött a romániai zsidóság Izraelbe menekítésében.

Rosen doktor, az évtizedekig sikeresen működő romániai főrabbi, nem szórni az én védelmemre. Izraelben is voltak, akik bírálták, mert nem ismerték működésé­nek titkos rugóit, de mind szerte a zsidó világban, mind Izrael legmagasabb körei­ben osztatlan elismerésnek örvendett úgy tevékenysége, mint személyisége. Az, hogy S. E. kikezdte, mószerolta és becsmérelte, ez érthető, mivel a kettő egész más karaktert képviselt, merőben más faj­súlyú zsidóságot jelenített meg. Dr. Rosen is kiszolgálta a román kommunista rend­szert – különben nem lehetett volna főrab­bi -, de a legelső, sötét sztálinista évek ki­vételével, soha nem szájait Izrael és a cio­nizmus ellen, nem teljesítette túl, lihegve az előírt normákat, és nem idézte, mint Sós, a „lenini nemzetiségi politika” elveit.

Dr. Rosen bármelyik nemzetközi zsidó fórumon megállta a helyét, jó szónok volt, kitűnően beszélt héberül, jiddisül és ango­lul, és minden izraeli látogatása esemény­számba ment. Amíg Sós mószerolásában arról „jelent”, hogy Izraelben a kapitalisták olcsó munkaerőként használják a kiván­dorlásra kényszerített (!!!) zsidó tömege­ket, addig Rosen Amerikát mozgósítja, és a Joint messzemenő támogatását biztosít­ja a koldusszegény román zsidó tömegek­nek, akiknek egyetlen vágya, reménye és életlehetősége elhagyni a már akkor is a „legszomorúbb barakk” néven ismert bol­sevista diktatúrát. Fölösleges mondani, hogy Romániában nem vásároltak Joint pénzen banánt és narancsot Pauker Anná­nak és társainak…

Tartozom az igazságnak: dr. Rosen véle­ménye sem volt jobb a magyar zsidó ve­zetőkről. Többször panaszkodott beszél­getéseink során a magyar kollégákra, akik „olyan nagy magyar patrióták, hogy az Er­dély körüli történelmi viszályt kiterjesztik a zsidó vallásközi kapcsolatokra is”.

Az ember nem hisz a szemének, amikor Sós bolhacsípéshez hasonlítható elmélke­déseit olvassa. Mit gondolhatott ez az egy­kori harmadrangú leib-zsurnalista, akinek a zsidósághoz annyi köze sem volt, mint, te­szem fel, Füst Milánnak, amikor denunciáló levelét megírta? Talán azt, hogy ez „szigo­rúan bizalmas”, és soha nem derül fény rá?

És mit gondolhattak megbízói róla? Nem tudjuk, de tény, hogy egyhamar leváltották, és dr. Seifert Géza került a helyére. Róla és arról, amit néhai Scheiber Sándor mesélt róla e sorok írójának, majd legközelebb.

Naftali Kraus

Tel-Aviv

Címkék:2001-02

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Csendes megszólítás, csendes válasz

„A Mazsikének komolyan kell venni a feladatát” 2000. december Csendes megszólítás, csendes válasz A Szombat című folyóirat elmúlt számá­ban interjú...

Kell-e negyven év, mielőtt az ígéret földjére lépünk

A népszámlálás és a zsidóság Körkérdést intéztünk a szellemi élet néhány fontos szereplőjé­hez a közelgő népszámlálás kapcsán. Kérdéseinket és a...

Close