Szombat előfizetés 2017

A járadék több mint 4 milliárd

Írta: Archívum - Rovat: Archívum, Hazai dolgaink

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Holocaust-túlélők

A holocaust-túlélők járadékának alapjául szánt 4 milliárd forint – az egyetlen tétel, amelyről a kárpótlási csomag kap­csán már egyezség született a zsidó tárgyaló fél és a kormány között – valójában több lesz, mint 4 milliárd. Az 1997-es év­re a költségvetés 1,2 milliárd forintot különített el a fent em­lített járadék céljaira, és várható, hogy az elkövetkező évek­ben is hasonló nagyságrendű (az inflációt valamelyest nyo­mon követő) összegről fog gondoskodni.

A 4 milliárdnyi kárpótlási jegy tehát, amelyet külön e célra bocsátanak ki, csupán jogi, pénzügytechnikai konstrukció lesz. Ha nem ezt az utat választanák, a holocaust-túlélők járadékáról külön törvényt kellene hozni. Az 1992/XXI. tör­vény viszont bejáratott utat kínál az ügy lebonyolítására, és még az az előnye is megvan, hogy gondoskodik az összeg értékállóságáról. A fentieknek megfelelően természetesen az érintettek nem kárpótlási jegyet, hanem készpénzt kapnak majd járadékként, mivel kárpótlási jegyet ténylegesen nem is nyomtatnak – eltekintve attól az egyetlen, 4 milliárd forint névértékű darabtól, amelyet a kárpótlási hivatalban őriznek majd – tájékoztatott Molnár Zoltán, a Pénzügyminisztérium jogi főosztályának vezetője. Az említett törvény meghatároz­za a kárpótlási jegy és a ténylegesen kifizetendő járadék át­váltási arányát is – ám ennek is csupán annyi jelentősége lesz, hogy amikor a teoretikusan megítélt kárpótlási jegyek volumene elérte a 4 milliárdot, a fent említett egyetlen darab bonuszt megsemmisítik. Ennél fogva füstbe mennek azon brókercégek vérmes reményei, akik a „kárpótlási jegy” va­rázsszót meghallva a jól jövedelmező kezelési jog megszer­zésében reménykedtek.

A jogosultság megítélésénél a Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány kuratóriuma – illetve az általa fölállítandó titkárság – teljesen szabad kezet kap, az állam az érdemi döntéshoza­talba nem szól bele, ezt csupán az Állami Számvevőszéken keresztül ellenőrizheti. A titkárság (vagy bármely más néven nevezett adminisztratív testület) döntése ellen a kuratórium­hoz lehet majd föllebbezni – tájékoztatott az elképzelésekről dr. Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke. Maga a tényleges pénzösszeg nem áll majd az alapítvány rendelkezésére: a technikai részletek tisztázása után a költségvetés a Nyugdíjfolyósító Intézeten keresztül utalja majd át azt a jogosultak­nak.

Amennyiben az 1,2 milliárdos összegből számolgatni kez­dünk, 30 ezer jogosultat véve alapul, havi 3333 forintos illet­ményt kapunk eredményül. Ez azonban természetesen csak nagyságrendjét tekintve igaz. Tervek szerint az életkor függ­vényében nő a járadék összege – tájékoztatott ugyancsak dr. Feldmájer Péter. Kilencvenéves ember jóval több (de azért tízezer forintot meg nem haladó) juttatásban reménykedhet, mint egy hatvanéves. A jogosultság alsó határa ötven év len­ne, mert az 1945. április 4. (esetleg május 9.?) előtt születet­tek még beletartoznak a „holocaust-túlélő” kategóriájába. Hatvan év alattiakra ugyan nem tervezik a juttatás kiterjesz­tését, ám dönthet a kuratórium akképpen is, hogy a túlélők a hatodik X-be lépve szintén a jogosultak sorát gyarapítják.

Hogy a jogosultak miként jelezhetik igényüket az alapít­vány felé, az még nem dőlt el, ahogy még semmilyen más technikai kérdésben nem született döntés, hiszen (lapzártá­ig) hivatalosan még az alapítvány sem áll fel. Az is nyitott kér­dés, miként fog fölállni az alapítvány ügyeit ténylegesen inté­ző titkárság, hisz a kuratórium negyedévenkénti ülésein csak stratégiai kérdésekben dönthet. Feldmájer Péter elképzelései szerint a járadékra való jogosultság dolgában széleskörű tá­jékoztatással, a napilapokban hívnák föl az érdekeltek figyel­mét, míg a titkárságról zártkörű pályázat keretében kéne dönteni. Ám e kérdésekről az alapítvány befolyásos szemé­lyei még nem tárgyaltak.

Megoldandó kérdés még a jogosultság igazolása. Minda­zok, akik az 1989 óta zajló kárpótlások valamelyike során üldözöttségük okán már részesültek jóvátételben, ezekkel a dokumentumokkal igazolhatják jogosultságukat. A probléma azzal a fennmaradó – feltehetőleg 10-20 százaléknyi – igény­lővel lesz, akik most először jelentkeztek ilyen igényükkel, de üldözöttségüket dokumentummal nem tudják igazolni. (Az 1945 óta eltelt ötven év során bizonyára sokan hajították el vagy vesztették el ilyen jellegű irataikat, akár mint a gyű­lölt múlt emlékét, akár mint érdektelen, többé semmire sem jó kacatot.) Az ő esetükben talán két tanú vallomása pótol­hatja a dokumentumot. Mindezek eldöntése a kuratórium vagy a titkárság hatáskörébe tartozik majd, de miután ezek hivatalosan még nem is léteznek, a kérdésekre érdemi vá­lasz legjobb esetben 1997 első negyedévében várható. A tényleges kifizetések megkezdésére pedig – a fentiek tükré­ben – 1997 nyara előtt aligha lehet számítani.

Címkék:1997-01

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Zsidók hármas útja

zsidó modernizáció, polgárosodás, világiasodás párhuzamosan haladt a keresztényekével. Kettő­zött erőt adott neki, hogy a zsidóknak ki kellett jönniük mind a...

Ne a tükröt szidd!

Ülök, borítékot címzek, miközben fejem felett parázs vita foszlányai repkednek. A Szombat felborzolta a zsidó fiatalság kedé­lyeit. A péntek esti...

Close