Szombat előfizetés 2017

A dönmék és a nyilvánosság

Írta: Archívum - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

A dönmék és a nyilvánosság

 

A „dönme” török szó, jelentése: áttért. A dönmék formálisan iszlám hitű, de titokban zsidó hitet valló és gyakorló emberek, akik a mai napig hisznek Sabbataj Cviben, a zsidó történelem talán leghíresebb hamis messiásában. A zsi­dók számára roppant megpróbáltatásokat hozó XVII. században Európában és a Közel-Keleten hatalmas tömegek fordultak hittel Sabbataj Cvi felé, aki mes­siásnak kiáltotta ki magát. Amikor azonban a benne veszélyt érző oszmán ha­tóságok halálos fenyegetésére Sabbataj Cvi iszlám hitre tért, a zsidók csaló­dottan elfordultak tőle. Egy kisebb csoport azonban, azt hívén, hogy e színlelt áttérés a messiási terv része, követte a vezért, maga is színleg áttért, miköz­ben titokban továbbra is a zsidó hitet gyakorolta. Az ő leszármazottaik a mai dönmék, akiknek túlnyomó többsége Isztambulban él. (1924-ig Szaloniki volt a közösség központja, de a Görögország függetlenné válása után végrehajtott görög-török lakosságcsere őket is elsodorta: hivatalosan iszlám hitűek, tehát törökök lévén távozniuk kellett. A nehéz szívvel végrehajtott távozás az életü­ket mentette meg: a náci megszállás idején a szaloniki zsidóság kilencven szá­zaléka elpusztult.) Ma a közösségnek – saját becslése szerint – tizenöt-húsz­ezer tagja van. A titoktartás hagyományát ma is őrzik: a gyerekek csak tizen­nyolc éves korukban tudják meg, mi az oka annak a sok furcsa szokásnak, ami a velük egykorúaktól megkülönbözteti őket. Többségük ugyanazokban az isztambuli városnegyedekben lakik, ahol a zsidók. Halottaikat a moszlim temetőben helyezik örök nyugalomra, de külön parcellákban. A külvilág gyakran sejti vagy tudja, mi az oka különállásuknak, de a régóta kialakult szokás sze­rint nem háborgatják őket. A modem és jómódú zsidó közösségekhez hason­lóan már az ő körükben is megjelent az asszimiláció és szekularizáció. Több­ségük azonban még a csoporton belül házasodik.

Miként a zsidók a toleráns befogadó országokban, sok dönme magas pozí­ciót tölt be a török gazdaságban, a tudományos életben és az államapparátus­ban is. Ahogy Európában egy évszázaddal ezelőtt, úgy ma Törökországban a zsidók inkább a gazdaságban jutnak fontos szerephez; az állami hivatalok, in­tézmények még nem nyíltak meg előttük. A külvilág szemében iszlám hitű dönmék előtt azonban nincsen ilyen akadály. Számos dönme található a bal­oldali értelmiségi elit soraiban. Sok török politikus rendelkezik dönme gyöke­rekkel – vallják a közösség tagjai. Mindenekelőtt Kemál Atatürk, a modem, világi Törökország megalapítója. Ami azonban a dönmék szemében büszke­ség, az országban egyre befolyásosabb iszlám fundamentalisták szájából vád: a szekuláris Törökország megteremtője az iszlám vakbuzgók átkának első szá­mú célpontja, akik örömmel veszik, ha lezsidózhatják a valóban szaloniki fel­menőkkel rendelkező politikust.

Az elmúlt évben a közösség egyik tagja, Ilgaz Zorlu megtörte az íratlan ha­gyományt és könyvben mutatta be a külvilág számára nem is létező közössé­güket. A szekuláris Törökország vallásos toleranciájától felbátorodva, másfelől az asszimiláció veszélyétől tartva Zorlu a hagyományos judaizmus felé próbált nyitni, itt azonban nem ismerik el zsidónak az évszázadok óta elszigetelten élő „titokzsidókat”. Zorlu még Elihu Baksi Doron izraeli szefárd főrabbival is tár­gyalt: elmondta neki, hogy sok dönme alijázna, ha elismernék őket zsidónak. A főrabbi, aki akkor hallott először a dönmékről, a teljes betörést szabta a be­fogadás feltételéül, amit Zorlu nem akart elfogadni, hiszen a dönmék zsidónak vallják magukat, csak másfajtának. Hasonlóképp elutasító válaszban részesült Törökország főrabbijától, aki szerint csak zsidók és moszlimok vannak, a ket­tő között nem létezik semmi. Általában bizalmatlanok a zsidó közösség tagjai is, ha a sabbateánusok kapcsolatot keresnek velük. A hivatalos zsidóság eluta­sításán kesergő könyvet ugyanakkor nem fogadták rokonszenvvel a közössé­gen belül sem, ahol a titoktartás még mindig íratlan szabály: megjelenése óta Zorlu persona non gratának számít a titkos zsinagógákban, amelyeknek pon­tos helyét még a dönmék közül is csak az azt rendszeresen látogatók ismerik.

Címkék:1999-11

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

A szefárdok kárpótlása viharokat kavar

A szefárdok kárpótlása viharokat kavar Az izraeli kormány igénye az, hogy írják össze az arab országokból kivándorolt szefárdok vagyontárgyait, hogy...

Tóra és gondolkodásmód — Beresit hetiszakasz

Chaim Levi Tóra és gondolkodásmód* Beresit hetiszakasz John Adams, az Egyesült Államok második elnöke írta: „Bolingbroke és Voltaire ellenére kitartok...

Close