A Csurka-pamflet a külföldi sajtó tükrében

A visszhang

Magyarország: fajgyűlölő áramlatok vádja alatt

Magyarország politikai fordulatot él át. 1990 tavasza, az első demokratikus választások óta Antall József miniszterelnöknek sikerült jól-rosszul megőriznie a kormányzó konzervatív koalíció legfőbb pártjának, az MDF-nek az egységét. De a törékeny egyensúlyt komolyan megingatta Csurka István író-képviselő, a párt jobbszárnyának (inkább szélsőjobb szárnyának) nem hivatalos szóvivője.

Egy nyolcoldalas szenvedélyes pamfletben Csurka, az MDF alelnöke megszegett egy tabut. Antalit „tragikus hős”-ként aposztrofálva arra szólította fel, hogy mivel két éve rákbetegségben szenved – nevezze meg utódját.

…Itt nem pusztán taktikai játékról van szó; az MDF egysége, következésképpen a kormány stabilitása forog kockán.

A pamflet agresszív és nacionalista hangja valóságos elektrosokkot okozott az MDF-ben. Csurka úr az MDF-t „a történelmi magyar identitás egyedüli képviselőjének” nevezi. Szakítva az összes magyar parlamenti pártok konszenzusával, amely szerint visszautasítják a közép-európai határok módosítását, Csurka úr „magyar Lebensraum” megteremtésére hív fel; az író egyben „genetikai gyökereket” emleget, amelyek a társadalmi légkör romlását okozzák. Ez alig leplezett utalás a cigányokra és a zsidókra, bár Csurka úr tiltakozik efféle inszinuációk ellen.

Yves-Michel Riols, a Le Monde budapesti tudósítója a továbbiakban ismerteti a média-háborút, s hogy Csurka rendőrökkel akarja eltávolíttatni a rádió és a televízió vezetőit, majd idézi a pamfletnek azt a mondatát, amely szerint Göncz Árpád köztársasági elnököt párizsi, new yorki és tel-avivi ügynökök irányítják. A tudósító idézi Debreczeni József MDF-es parlamenti képviselőt, aki antidemokratikusnak és antiszemitának minősítette Csurka ideológiáját. A tudósítás így folytatódik:

…Az MDF, jóllehet elhatárolja magát Csurka téziseitől, nem hajlandó őt szankcionálni. Ez a zavart bizonytalanság érezhető’ volt augusztus 31-én, hétfőn, amikor hosszas habozás után a miniszterelnök rászánta magát, hogy az „ügyről” beszéljen a képviselők előtt. Aláhúzva, hogy Csurka „értékei” nem azonosak az övéivel, Antall úr mégis leszögezte, hogy pártjának képesnek kell lennie arra, hogy együttműködjön Csurka Istvánnal.

Antall úr kormánya nagyon népszerűtlen… Csurka úr tézisei csak növelhetik a nacionalizmust, a nyomást Magyarország határain, s a növekvő társadalmi bizonytalanságot. Az előrejelzések szerint a munkanélküliség a kereső’- képes lakosság 17-20 százalékát fogja sújtani 1993 végére.

Le Monde, szeptember 3.

Yves-Michel Riols Budapest

Újjáéledt a zsidó összeesküvés legendája

A magyar kormány, amely elszántan meg akarja őrizni azt a Magyarországról külföldön kialakított képet, hogy Kelet-Európa legstabilabb nemzete, most igyekszik helyrehozni azokat a károkat, amelyeket a Demokrata Fórum szélsőjobboldali szárnyának antiszemita és nacionalista retorikája okozott.

Amikor jobboldali erőszakhullám söpör végig Kelet-Németországon, itt is növekszik a félelem, hogy feltámadnak a szélsőséges erők, amelyek kettészakíthatják a pártot és alááshatják Antall József miniszterelnök törékeny közép-jobboldali kormánykoalícióját. A legújabb populista kitörést Csurka István, a Fórum alelnöke követte el a párt lapjában. A politikussá átlényegült csípős nyelvű színdarabíró háborút hirdetett a mérsékeltek ellen.

Hosszadalmas tirádában, amely egy világméretű zsidó pénzügyi összeesküvés neonáci ideológiáját tükrözi, Csurka a nemzetközi bankárokat és a „zsidó hegemóniát” teszi felelőssé Magyarország bajaiért; beszél továbbá egy magyar „Lebensraum” új lehetőségeiről, vagyis az első’ világ- háború után elvesztett területek visszaszerzéséről és kirohan a „genetikailag tisztázatlan” családok ellen, amelyek tönkreteszik a magyar társadalmat.

Csurka úr szerint Göncz Árpád köztársasági elnök a new yorki és a tel-avivi liberálisok bábja, mivel Antall úr követelésére sem hajlandó elbocsájtani a televízió és a rádió elnökeit, akikről a kormány azt hiszi, hogy az ellenzék táborában vannak. Még Antall úr sem kerülhette el Csurka dühét. A miniszterelnököt „beteg ember”-nek titulálta, akinek ki kellene neveznie utódját.

Jóllehet a friss közvélemény-kutatások szerint a magyarok többsége elutasítja a szélsőjobboldali irányzatot, Csurka Istvánt úgy tekintik, mint Magyarország új dühös és ismét szolgaságba döntött szegényeinek zászlóvivőjét, ők, akiknek napról napra csökken az életszínvonaluk, azt látják, hogy korábbi kommunisták, mint beruházási bankárok születnek újjá, vagy állami vállalatok menedzserei lesznek és homályos külföldi kiárusítási ügyletekből húznak busás profitot. Egy recesszióba süllyedt gazdasággal, s az év végére egymillióra duzzadt munkanélküliek hadával a zsidó összeesküvés történelmi bűnbakja követőkre találhat azok között, akiket az új piacgazdaság a margóra szorított.

László Balázs kormányszóvivő ezt mondta: „A cikk nagy részét azoknak az embereknek a frusztrációja sugallta, akik azt hiszik, kesztyűs kézzel bánunk a kommunizmussal. Azt akarják, hogy szolgáltassunk igazságot és ítéljük el azokat a korábbi pártvezéreket, akik még mindig mosolyognak”. Hozzátette, hogy a Fórum tagjainak mintegy fele támogatja a jobboldalt.

A fegyverbe szólító mozgósítás első jele már látható: az 1956-os felkelés emlékművét Dávid csillaggal jelölték meg. Skinheadek bandái sorozatosan megtámadják a külföldi diákokat.

Mindez ideig Antall úr kitért az ellenzék elől, amely alapos elítélést követelt. Egy gyenge parlamenti beszédben homályosan elhatárolta magát a nem minősített „hibás következtetések”-től. S hogy megőrizze a pártegységet, Csurka úr cikkét „magánvéleménynek minősítette.

The Times, szeptember 7 Ernest Beck, Budapest

A magyar jobboldal prófétája

45 éve nem kerültek nyilvánosságra Magyarországon olyan nézetek, mint amilyeneket Csurka István fejtett ki írásában – jegyezte meg az izraeli Haarec szeptember 11-én. A cikk szerzője, Jehuda Lahav, négy pontban foglalja össze a Csurka-írás főbb mondanivalóját.

Csurka a magyar nacionalizmust és irredentizmust éleszti újjá, utalva a „magyar életteret teremtő” állítólagos új lehetőségekre.

Nyíltan antidemokratikus módszerek alkalmazására, rendőri erő bevetésével történő „rendcsinálásra” szólít fel.

Egy Magyarország elleni „világösszeesküvés” rémét ecseteli, amely odáig terjed, hogy még a köztársasági elnök is „tel-avivi (és más) összekötők” parancsait hajtja végre.

Kifejezett fajvédő’ stílusban a „magyarság romlásának genetikai okairól” szól és ebben az összefüggésben természetesen nem maradhatott ki a zsidók megemlítése sem. Csurka szerint „a magyar zsidóságnak hegemon helyzete” van a mai magyar társadalomban.

Mindezt talán egy kézlegyintéssel lehetne elintézni, elvégre ehhez hasonló írások más országokban is napvilágot látnak. Csurka MDF-alelnöki tisztsége ugyan súlyosbítja az írás megjelenésének jelentőségét, mindazonáltal ez még nem igazolja írása elsőrangú politikai eseménynek való minősítését. Ilyen jelentőséget, tehát vízválasztó jelleget a magyar politikában, csak a kormány és az MDF reagálása adott Csurka írásának.

A kérdés az, miért volt Antall miniszterelnöknek szüksége a nyugati sajtó és Tom Lantos reagálására, hogy végül is habozva és lagymatagon elhatárolja magát Csurka írásától? Hiszen Antall egy megfontolt konzervatív politikus, nem tételezhető fel, hogy rokonszenvezik Csurka nézeteivel. A magyarázat valószínűleg Antall szorult helyzetében található. Csurka saját állítása szerint az MDF választmányi tagjainak 80 százaléka támogatta nézeteit, tárgyilagosabb megfigyelők szerint 35-40 százaléknyi támogatásra számíthat Csurka. A 385 tagú parlamentben a kormánynak kb. 40 főnyi többsége van. Csurka és támogatói esetleges kiválásával a kormány elveszti többségét.

Az MDF felvilágosultabb tényezői a múltban azt állították, hogy Antall szándékosan tartja Csurkát a pártján belül, mert így könnyebben ellenőrizheti és meggátolhatja, hogy ő váljon a jobboldal „haragos prófétájává” és hogy a szélsőjobboldalnak tömegbázisa keletkezzen. Most azonban egyre erősödik a gyanú, hogy a Gólem teremtője ellen fordult és hogy az MDF-ben úgymond „a farok csóválja a kutyát”: nem Antall fékezi Csurkát, hanem inkább Csurka nézetei és követelései határozzák meg Antal politikáját. Behódolás Csurka nézeteinek Magyarországot a nacionalizmus és a szomszédokkal való konfrontáció szakadékba ránthatja; ellenszegülés velük szemben az MDF szakadásának veszélyét hordozza magában, s ennek következménye egyrészt a koalíciós többség elvesztése, másrészt egy jobboldali tömegpárt megjelenése lehet a magyar politikai porondon, amelynek Csurka István lesz a prófétája.

A kelet-európai politikai fejlemények megfigyelője megrökönyödve tapasztalja, hogyan pazarlódik el az erkölcsi hitel, amelynek révén egyes kelet-európai népek joggal remélhették, hogy aránylag gyorsan és simán beilleszkedhetnek az Európai Közösségbe: Lengyelország lehetetlen elaprózottsága miatt veszíti el fokozatosan e hitelt, mert miatta nem képes a gazdasági fellendülés programjának kidolgozására, Csehszlovákia az értelmetlen és céltalan viták miatt, amelyek az állam szétválásához vezetnek és veszélyeztetik a stabilitást, Magyarország pedig az agresszív nacionalizmus rossz szelleme miatt, amely úgy látszik feléledőben van.

Szécsi Éva összeállítása