A brooklyni vén

Szagoska kövér kutyája ha lenne

ha meglehetne még

Csak ahogy tiszta-fehér ing még az egyszer

Borocska mellől szöszmés délutánon

Mint foghíjas fésű

Roskatag fotelből ha nézvén

Ahogy ha mellé nyit is a könyvben

Azért jót motyog

Vagy mikor ferde foghíjas fésű-esőben

Kis gyümölcsért ahogy totyog

Míg mint levesben a tészta néha fölmerül

A Dob utca sarkán ahogy áll

Patyolat ingben zsírtalan kalapban

Szagoska kövér kutyával egy délután

Csak mint tiszta-fehér lap a könyvben

Ahogy motyogván roskatag fotelből

Rejtelmes istenének aki a másik

Ki ha meglehetne még

Legalább ahogy a mécses mert az is örök.