Szombat előfizetés 2017

5567 fő – sok vagy kevés

Írta: Archívum - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

5567 fő – sok vagy kevés?

A Népszabadság szeptember 17-i számában megjelent statisztika szerint 1998-ban a 490 ezer adóbevallást kitöltő állampolgár közül 5088 fő rendelke­zett úgy, hogy adójának egyházi célokra felajánlható egy százalékát a zsidó hit­község kapja. További 479 fő az ortodox hitközséget jelölte meg kedvezmé­nyezettként. Ez összesen 5567 fő, a 490 ezer adóbevalló 1,1 százaléka, ami nagyjából megfelel a zsidóság magyar lakosságon belül feltételezett arányá­nak. A „bevett” felekezetek javára rendelkezők aránya egyébként meglepően jól tükrözi az országos arányokat – katolikusok: 63 százalék; reformátusok; 21 százalék; evangélikusok: 6 százalék.

Az egyházi százalékot felajánlók száma a tavalyihoz képest 6 százalékkal nőtt, viszont a zsidóság javára rendelkezők száma 2602-ről csaknem a duplá­jára emelkedett. Ezzel a Mazsihisz a hetedik helyről a hatodikra jött fel. Az okokat csak találgatni lehet, mivel az egyházi célokra fölajánlható egy száza­lék intézménye csak néhány éves, a szokások kialakulatlanok. Az első évben talán a félelem tartott vissza sokakat, hogy a zsidók javára rendelkezzenek; mostanra talán oldódott ez a félelem.

Fontos adat, hogy az egy százalékok átlagát tekintve erősen kiemelkednek a Mazsihisz javára rendelkezők: a felajánlott összeget a felajánlók számával elosztva átlagosan 5857 forint jut egy főre (tavaly ez 4906 volt), míg a kato­likusok esetében 2695, a reformátusoknál 2851, az evangélikusoknál pedig 3142 Ft az átlag. (Az elmúlt évben rendre 2122, 2217 és 2459 Ft volt a meg­felelő adat.) Ezek a számok a zsidóság magasabb jövedelmére engednek kö­vetkeztetni.

A Mazsihisznek juttatott 29,8 millió forint a szervezet éves működési költsé­gének mintegy másfél százalékát teszi ki – mint ahogy a Mazsihisz számára az egy százalékot fölajánló 5088 ember is csak töredéke az állítólagos 80-100 ezer zsidónak. Hasonlóan rosszak az arányok a három keresztény történelmi egyháznál is. A Mazsihisz, akárcsak a három másik „bevett” felekezet, akkora intézményrendszert működtet, amelyet csak állami juttatásból tud eltartani. Egészen más alapon működnek az 1989 után indult vagy legalizált vallási kö­zösségek, amelyek intézményrendszere tényleges létszámukkal és anyagi te­herbíró képességükkel arányos. A Hit Gyülekezete vagy a krisnások (bármiként vélekedjünk is e közösségek belső életéről, vallási felfogásáról) maguk tartják el intézményeiket. Az állítólagos 100 ezer magyar zsidó és az 5088 felajánló között igen nagy a szakadék (noha a növekedés örvendetes); míg az újonnan indult, a múlt terheit nem cipelő vallási közösségek esetében az adójuk egy százalékát felajánlók száma alighanem jóval közelebb áll a tényleges tagság­hoz. A múltat azonban nem lehet végképp eltörölni: csak azon dolgozhatunk, hogy negatív hatásait igyekezzünk mihamarabb magunk mögött hagyni.

Címkék:1999-11

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Mit ér a rabbidiplomám, hisz magyar?

Radnóti Zoltán Mit ér a rabbidiplomám, hisz magyar? A címben olvasható kérdés költői, a válasz evidens: minden annyit ér, amennyit...

Törvénnyel és türelemmel — Interjú Zev Paskesszal, a Bidapest Kolel vezetőjével

Törvénnyel és türelemmel Interjú Zev Paskesszal, a Budapest Kolel vezetőjével   Jó egy éve, hétköznap délutánonként élet költözik a Dob...

Close