Szombat előfizetés 2017

„A Soá tagadása nem egyszerű történelemhamisítás”

Írta: Szombat - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Interjú Lomnici Zoltánnal, a Legfelsőbb Bíróság elnökével

2007. október 18. / Szegő Péter „Az Alkotmánybíróság által kijelölt büntetőjogi mezsgye nagyon szűk. A polgári jog területén pedig ma Magyarországon egyáltalán nincs olyan jogszabály, ami a gyűlöletkeltést vagy a Soá tagadását bármilyen eszközzel – például bocsánatkérésre való kötelezéssel – szankcionálná. Figyelemreméltó az Egyesült Államok joggyakorlata: a büntetőjog nem szankcionálja a legvadabb gyűlöletbeszédet sem, viszont polgárjogi perben nagyon komoly anyagi következményei lehetnek az emberi méltóság megsértésének vagy valótlanságok állításának.”

   
  Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke  

– Mi  a véleménye – nem erkölcsi, hanem kifejezetten jogi szempontból – a Kuruc.info olyasféle cikkeiről, mint pl. „Nem Tánczos gyilkolt Körmenden, hanem a zsidók”?

– A konkrét cikkel kapcsolatban nem mondanék semmit, de általánosságban kijelenthetem, hogy jogállamot gyűlöletre, kirekesztésre építeni nem lehet. A Kuruc.info egyébként megszerezte a mobilszámomat, ennek köszönhetően több életveszélyes fenyegetést is kaptam. A gyűlöletkeltés és a Soá tagadása ténylegesen létező jelenség Magyarországon. Épp ezért terjesztek a Mazsihisszel közösen elő egy javaslatot annak érdekében, hogy nem büntető-, hanem polgári jogi eszközökkel föl lehessen lépni a kirekesztés és a gyűlöletkeltés ellen. A szólásszabadság nagyon fontos érték, amit szeretnék maximálisan tiszteletben tartani. Úgy vélem viszont, hogy az emberi méltóság, a jó hírnév és a becsület szintén nagyon fontos érték, melynek védelmét – nem büntető-, hanem polgári jogi eszközökkel – biztosítani kéne. Egy olyan embernek, akinek a családját kiirtották, rendkívül sérelmes, ha a Soá tényét kétségbe vonják. A Soá tagadása nem egyszerű történelemhamisítás, hanem sokak számára lelki gyötrelem okozása.

– Szoktak Magyarországon reformátusozni?

– A kérdés elvi jelentőségű. Ilyen jogsértés megvalósulása esetén szükséges, hogy legyen valamilyen reparálási lehetőség. A javaslatunk úgy fogalmaz, hogy „a személyhez fűződő jog sérelmét jelenti az a sértő megnyilvánulás, amely vallási hovatartozása, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás, vagy a személyiség más, lényegi vonása miatt a személyek e vonással rendelkező csoportja ellen irányul.” Ha a törvényjavaslatot az Országgyűlés elfogadná, az adott csoport bármely tagját följogosítaná kereset indítására.

– Ezt hogy érti? Mi határozza meg, hogy ki tagja az adott csoportnak?

– Az önazonosság meghatározásának szabadsága miatt ez egy nehéz kérdés. Voltak olyan elképzelések, amelyek bárki számára lehetővé tették volna a polgári per indítását. Minderről nyilván vita lesz az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottságában, majd a plénum előtt is. A mi javaslatunk nem föltétlenül a legtökéletesebb: Lehet, sőt: kell rajta vitatkozni. Avarkeszi Dezső, az Alkotmányügyi Bizottság szocialista elnöke támogatta a javaslatot.

– Elképzelhető, hogy a törvényt elfogadja az Országgyűlés, de utóbb az Alkotmánybíróság megsemmisíti azzal az indokkal, hogy korlátozza a szólásszabadságot?

– Több mint egy éve az Alkotmánybírósághoz fordultam. Azt kérdeztem, hogy a szólásszabadság és az emberi méltóság konfliktusában a polgárjogot illetően mi az, ami megengedhető és mi az, ami nem. Választ egyelőre nem kaptam. Az Alkotmánybíróság által kijelölt büntetőjogi mezsgye nagyon szűk. A polgári jog területén pedig ma Magyarországon egyáltalán nincs olyan jogszabály, ami a gyűlöletkeltést vagy a Soá tagadását bármilyen eszközzel – például bocsánatkérésre való kötelezéssel – szankcionálná. Figyelemreméltó az Egyesült Államok joggyakorlata: a büntetőjog nem szankcionálja a legvadabb gyűlöletbeszédet sem, viszont polgárjogi perben nagyon komoly anyagi következményei lehetnek az emberi méltóság megsértésének vagy valótlanságok állításának.

– Aki azt állítja magáról, hogy „Én nem vagyok zsidó, de emberként ab ovo hideglelést kapok az antiszemitizmustól”, esetleg azt, hogy „Én nem vagyok zsidó, de egy zsidó házastársaként utálom az antiszemitizmust”, stb., az nem indíthatna keresetet?

– Ezt majd a bírói gyakorlat fogja kialakítani. Ha a törvény nem írja körül, hogy kik jogosultak pert indítani – márpedig a mi javaslatunkban nem írja körül –, akkor bárki indíthat, aki az adott közösséghez tartozónak vallja magát. Szeretnénk, ha ezekről a kérdésekről társadalmi vita indulna.

– A Mazsihisszal közös törvényjavaslatát módosítja-e a Magyar Gárda megalakulása, a Kuruc.info egyre gyűlölködőbbé válása, illetve a www.youtube.com–on megjelent – igaz, utóbb onnét levett – videófelvétel a zsidó sírgyalázásokról?

– A Mazsihisszel közösen előterjesztett javaslatunk szakmai, nem aktuálpolitikai jellegű. Célunk a jogsértések megakadályozása és az emberi méltóság védelme. A büntetőjogi szankcionálás számos európai országban jogi lehetőség, az Alkotmánybíróság ismert döntése hazánkban csupán szűk kereteket szab a jogalkotás számára.

 

Címkék:2007-10

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Mi lett Arthur Rubinstein kottáival?

Forrás: Stop! 2007. október 17. A nagytekintélyű New York-i zeneoktatási központ, a Juilliard School számára adták át Arthur Rubinstein leszármazottai...

Izrael lemond Jeruzsálem egy részéről?

Forrás: Népszabadság 2007. október 17. Matty Stern négynapos közel-keleti körútja harmadik napján Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel tárgyalt Condoleezza Rice. Az...

Close