Mindig is izgatta a fantáziámat a háború előtti és alatti magyarországi cionizmus históriája…

„AZ EMBERNEK VAN ELÉG DOLGA – KI ÉR RÁ MÉG ROMANTIKÁZNI IS?”1

Társtalanok és társkeresők

„ Valahogy ez a világ túl laza lett, különösen amióta van internet, azóta az emberek úgy gondol jak, ha nem jön be nekik valaki, akkor majd ’lőnek’ másvalakit a neten… ”

… Tovább »

Aberrált és provokátor?
Elfriede Jelinek: ez első feminista Nobel-díjas

Mindig is kifejezetten örömet jelent szá­momra, amikor különböző szeretteim – családtagok, barátok – egymásra ta­lálnak. Így vagyok ezzel az irodalom­ban is. Nagyjából egy időszakban – 2002 táján – … Tovább »

Esztertáska

Decemberi számunkban két rendkívül érdekes és erőteljes nőt mutatunk be ol­vasóinknak. Reinharz professzor asszony, a jeles tudós és feminista aktivista személyében olyan gondolkodót ismerhetünk meg, aki eszméit mindenkor a gyakorlat próbakövén méri meg. A Brandeis … Tovább »

A Dob utcától az irodalmi magazinokig: egy zsidó nő vándorlásai

Jehudit Rotem: Oly nagyon szeret­tem. Múlt és Jövő, 2003, 2700 Ft. Ford.: Stöckl Judit

Az idei Könyvhét egyik csemegéje volt számomra ez a regény, mivel izra­eli írónő műve, és a történet maga is női problémákra … Tovább »

Gettó vagy misszió?A Sziget zsidó arcai (2003)

Amióta ők is szigetelnek, mindig a lubavicsiekhez vezet elsőnek az utam. Igaz, kikerülhetetlenek: akár Krisna-vacsorára, akár a Rádió C roma sátorba, vagy a kedvenc kultúrszínhelyemre, a Világzene színpadra igyekszem, a Chabad-haszidok … Tovább »

Pécsi Katalin
Zsidó fesztivál és össznépi zsidó találkozóhely
Miközben ezeket a sorokat írom, arco­mon üdvözölt mosoly. Fülemen a fej­hallgató, és Yale Strom amerikai klezmer zenész Carpati című CD-jének rit­musára csapkodom a klaviatúrát. Zsi­dók és romák játszanak … Tovább »

Esztertáska

Az első WlZO-bálon jártak az Esztertáska kiküldött tudósítói, és azon mele­gében beszámolunk olvasóinknak, hogy az adománygyűjtő társasági meg­mozduláson ki. mit és miért… Nőnapi kerekasztal-beszélgetésünk főbb gondolatait is felidézzük, reméljük, a résztvevőknek … Tovább »

EszterTáska

Mindig izgalmas élmény önéletírásokat olvasni, mert a tudomány által jelentéktelennek tekintett apró részletek, „semmiségek” gyakran töb­bet árulnak el az adott korról, mint a komoly történelmi szakmunkák. Ráadásul a személyiség rejtegetett titkait is leleplezi … Tovább »

Újraélem az életem
Részlet Kemény Edit önéletírásából

„Két évvel ezelőtt kezdtem el ír­ni az életem történetét. Arra gondoltam, hogy ha már ponto­san emlékszem mindenre, ami velem történt, miért ne írnám le? A gyerekkoromat, a Fiatalsá­gomat, amibe közbeszólt a há­ború… … Tovább »

Esztertáska

Dalos Rimma költőt mutatjuk be nőnapi számunkban. Rimma január 31-i Esztertáska-estünk vendége volt: a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár gyö­nyörűen felújított szalonjában hallgathattuk kétnyelvű felolvasását, és hozzá egy kis régi-új Kurtág-zenét.
Eszter táskájából … Tovább »

Esztertáska

Fenákel Judit írónő emlékei kerülnek ezúttal elő Eszter táskájából: az író­nőt új regénye kapcsán kedvelt témánkról, a női emlékezet és a női hang mibenlétéről faggattuk.
Másik cikkünk praktikus tanácsokkal is kíván szolgálni azoknak a fiatal szülőknek, … Tovább »

Portré, szemből

Fenákel Judit új könyve, A fénykép hátoldala a legutóbbi Könyvhéten jelent meg.

Első pillantásra megtetszett nekem, a bo­rítója miatt: elsárgult-megbarnult régi fo­tókból rakták össze, és ki ne szeretne turkálni, kutatni a véletlenszerűen elő­bukkant, … Tovább »

Esztertáska

A Közgazdaságtudományi Egyetem Szociológia Tanszékének Társadalmi nem- és Kultúrakutató Központja által november 22-23.-án megrendezett nagy, reprezenta­tív és úttörő társadalmi gender/nem/nemtan konferencián majd minden Esztertás­ka tagunk részt vett; Pető Andrea … Tovább »

Esztertáska

Van-e női irodalom?

Május végén kerekasztal beszélgetésen cseréltünk eszmét a „Mi a női iroda­lom?’ kérdésköréről. Témánkkal a Zsidó Múzeum időszakos, „A Zsidó nő” c. ki­állításához kapcsolódtunk.
Meghívott vendégeink; azok hatan, akik az asztal … Tovább »

„Az én-jeim mellérendelésekben léteznek egymás mellett…”
Fabó Kinga költővel beszélget Pécsi Katalin a női identitásokról, a versbeli identitásokról és a szerepekről

Véleményed szerint létezik-e speci­ális női irodalom?

– Először a besorolhatóságról … Tovább »

Esztertáska

Éppen hogy véget ért az idei Zsidó Nyári Fesztivál, melyen mi is kivettük a ré­szünket. A zsidó nő c. nagy sikerű kiállítás utolsó napján tartottuk meg az „Elmeséletlen történetek” első felolvasását, a Zsidó Múzeumban. Felhívásunkra számos kézirat és … Tovább »

Bruck Edith-ről, az Olaszországban élő, magyar származású írónőről hosszú évek óta nem hal­lott a magyar olvasó.
A „Ki téged úgy szeret” c. regénye 1959-ben szenzációként hatott az olasz könyvpiacon: a szer­zőnőt úgy emlegették, mint „az életben maradt Anna Frankot”. … Tovább »

Interjú Pearl Abraham amerikai íróval

Könyvét, az 1995-ben az USA-ban megjelent, A rabbi lányát a napokban adta ki az Ulpius-Ház.
A szerzőnő is részt vett a könyvbemutató alkalmából rendezett kerekasztal beszélgetésen, melynek témája a zsidó identi­tás volt. Másnap a deliért … Tovább »