Összesen 46 találat (1 - 20) : Götz Eszter.
Kácsor Zsolt hatodik regénye olyan utat nyitott a magyar irodalomban, amely nemcsak előd nélküli, de alighanem követhetetlen is. Annyira egyedi, hogy az olvasó, ha végre rászánja magát, hogy felnyissa, rögtön bele is pirul.
József Attila Szabad-ötletek jegyzékével vagyunk így: … Tovább »
Nem szokványos, hogy egy művész, akinek a pályája korán kezdődött és nagyon hosszú időt ölel föl, kilencven éves korában kezd önéletrajzot írni. Szinetár Miklósnál azonban semmi sem szabályos.
Tizenhét évesen minden idők legfiatalabb színházművészeti főiskolása lett, … Tovább »
Negyedik verseskötete jelent meg az idén Turi Tímeának – ha a gyerekkorában írt két gyerekkönyvet nem számítjuk felnőtt irodalmi munkásságához.
Mindenesetre termékeny versíróról van szó, még akkor is, ha ő maga nem szereti a „költő” kifejezést, még kevésbé azt, … Tovább »
Tompa Andrea új regénye nem holokauszt-történet, nem is Erdély közelmúltbeli történetét dolgozza fel, bár mindkettő erős vonulatot alkot benne. Mégis, a könyv sokkal inkább élet és halál viszonyáról szól, arról, hogy vajon áldozat-e az, aki itt maradt, aki történetesen elkerülte … Tovább »
Nemrég jelent meg Lugosi Viktória ötödik regénye Akit itt felejtettek címmel, amelyben a holokauszt traumáját egy túlélő életútján keresztül, a következő generáció tapasztalatai alapján közelíti meg. A regény különlegessége, hogy az 1945 és 1948 között Deszken működő cionista … Tovább »
Márton László új regénye sok szempontból mestermű, még ha dagályosnak is hangzik az állítás. De szakadjunk el a nagy szavaktól való félelemtől, ahogyan minden egyéb félelemtől és szorongástól – tegyünk úgy, ahogyan a regény főszereplője reagál a saját élettörténetére: … Tovább »
Márton László új regénye sok szempontból mestermű, még ha dagályosnak is hangzik az állítás. De szakadjunk el a nagy szavaktól való félelemtől, ahogyan minden egyéb félelemtől és szorongástól – tegyünk úgy, ahogyan a regény főszereplője reagál a saját élettörténetére: … Tovább »
Lehet-e múlt időben beszélni a holokausztról? Milyen rombolást végez a következő nemzedékek személyes életében a túlélő szülők, nagyszülők sorslenyomata? Hogyan, miért és meddig él tovább? Seres László kisregénye, a Láger sztornó a második generáció öröklött Auschwitz-élményét … Tovább »
Egy éppen hogy felnőtté vált fiú áll egy százhalombattai ház poros udvarán a nyári hőségben, körülötte a ház egész berendezése, tárgyai, ruhák és fényképek, bútorok, és ő iszonyú erővel szaggatja, veri, aprítja, amit csak ér. Végiglocsolja benzinnel, meggyújtja. Elpusztítani … Tovább »
Osztályellenségek címmel jelent meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kiadásában Dombi Gábor könyve, amely az 1951–1953 közötti kitelepítések zsidó áldozataival foglalkozik. A kötet szerzőjével beszélgettünk a holokauszt utáni magyar zsidóság jórészt még megíratlan történetéről, … Tovább »
Minden tekintetben pompás várostörténeti könyv Bolla Zoltán Újlipótvárosról szóló munkája. Nem csupán szép és alapos, de egyedi hangvétele, a témában való otthonosság, a történelem iránti érzékenység, és mindenekelőtt az a szerető gondosság, amivel a városrész épületeit, … Tovább »
Az utóbbi években megjelent néhány regény kapcsán érdemes megvizsgálni, hogyan látja a kortárs magyar irodalom – nem pusztán a kortárs, hanem kifejezetten a mai – a zsidóságot, mint irodalmi témát.
Az alábbiakban öt regény valamiképpen közösnek látható terrénumán … Tovább »
„Rejtett mintázat feszíti szét a családot, a történelem mintázata.”
Barbarczy Eszter kritikus, eszmetörténész, filozófus, publicista, szerkesztő, műfordító, egyetemi tanár – ezért is meglepő, hogy a legújabb kötetével a szépirodalom területére lép. Ebben huszonkét … Tovább »
A költészet napján olvashatják interjúnkat Zoltán Gábor íróval, a Szép versek 1944 – Abszurd antológia szerkesztőjével.
Szép versek 1944: ezzel a címmel jelent meg Zoltán Gábor új kötete. A 2016-os, nagy visszhangot keltő Orgia és a 2018-as Szomszéd után ismét a vészkorszakot … Tovább »
Egy magánjogi skandalumnak köszönhetjük, hogy a 20. század szorongással teli világáról olyan pontos leírással rendelkezünk, mint amit Kafka művei hordoznak.
Ha Max Brod, Kafka barátja és életművének későbbi gondozója követi a haldokló utasításait, amit később a végrendeletében … Tovább »
2004-ben megrázta a magyar színházi világot a hír: az első számú színikritikus, a rettegett tollú, briliáns műveltségű Molnár Gál Péter, ismert nevén MGP, beszervezett ügynökként tizenöt éven át jelentett a belügynek.
MGP a szokott tömör és pontos stílusában ennyit … Tovább »
Három hangon szólal meg Aranyossi Magda újra kiadott önéletírása.
Az egyik a szerzőé, a párttörténeti irodalomból valaha ismert nőmozgalmáré, aki memoárját – hiányosságokkal, aprólékosan cenzúrázva és tulajdonképpen félbehagyott formában – először 1978-ban publikálta … Tovább »
Öt frissen megjelent kötet. Szerzőik a negyvenes írógenerációhoz tartozó nők, egyazon korosztály, hasonló élettapasztalattal. Ami ezen túl összefűzi őket, az a zsidó gyökerekhez és/vagy a mai zsidó identitáshoz való viszonyuk; van, akinél ez nyíltan, a történetek központi részeként … Tovább »
Rövid időn belül kétszer is végigolvastam Pető Andrea kötetét. Nem mintha könnyen felejthető lenne, sőt, nagyot üt az olvasón – mind témájával, mind azzal a magára mért tárgyilagossággal, amivel a szerző ezt a rendkívül érzékeny területet megközelíti. De muszáj volt újra … Tovább »
Elmondani az elmondhatatlant címmel jelent meg Pető Andrea történész kötete a második világháború alatt Magyarországon elkövetett nemi erőszakról.
A szerző körbejárja a kérdést: milyen arányban követtek (és nem utolsósorban: miért követhettek) el nemi erőszakot a magyar … Tovább »