A Lettország fővárosában rendezett futóversenyen induló, 29 éves Beatie Deutsch az első olyan, szigorúan ortodox zsidó nő, aki nemzetközi atlétikai versenyt nyert. A Jeruzsálemben élő ötgyermekes anyuka 1 óra 17 perc 34 másodperc alatt futotta le a 21 km-es távot.

“1940-ben … Tovább »

Haïm Korsia azt nyilatkozta, hogy együtt szenved katolikus testvéreivel a Notre Dame székesegyházat ért tragédia miatt.

Tegnap délután tűz ütött ki a párizsi Notre-Dame székesegyházban, és a lángok hamarosan átterjedtek az épület teljes tetőszerkezetére. A drámai képek … Tovább »

Szakály Sándor a kormányzati Veritas Intézet főigazgatója nemrég azt állította, hogy a numerus clausust előíró törvény nem nevezhető zsidótörvénynek. Ráadásul szerinte az a jogszabály jogfosztónak sem tekinthető. Az EMIH vezető rabbija a Klubrádiónak adott nyilatkozatában elfogadhatatlannak … Tovább »

A holokauszt utáni magyar történelemben a zsidóság mintha tabu lenne. Az volt a Rákosi-rendszerben, aztán a Kádár-rendszerben, de erről a témáról a rendszerváltás után is alig esett szó. Talán azt gondolják sokan, hogy az ’56-os forradalmat gyalázná meg, ha bizonyos negatív eseményekről is beszélnénk, mások esetleg a zsidók és a kommunista hatalom viszonyának boncolgatásától tartanak. A tabusítás okairól és hatásáról beszélgettünk Standeisky Éva történésszel, akinek Demokrácia negyvenötben címmel jelent meg nemrég könyve arról a történelmi pillanatról, amikor az egész folyamat más irányt vehetett volna.

A Vörös Félhold mentőautója elhajtott a merénylet helyszínéről segítségnyújtás nélkül.

Ala Wahib úgy jellemzi magát, mint „izraeli cionista arab”.

Világos útmutatást kaphattak az érdeklődők a Nyitott Esték a Rabbival című rendezvényen arra az aktuális kérdésre, hogy miképpen helyes viszonyulnunk a menedékkérők ügyéhez. Oberlander Báruch rabbi, a Budapesti Ortodox rabbinátus vezetője, nem csak azt hangsúlyozta, hogy segíteni kell az „idegeneken”, hanem arra a félelemre is reagált, amely a zsidó közösségekben az iszlám híveivel kapcsolatban kialakult. Az EMIH által szervezett beszélgetésen Juhász Attila politológus előadásából az is kiderült, hogy a menedékkérők befogadásáról szóló uniós jogi keretrendszer összeomlóban van.

Hatalmas kincsről mond le a magyar állam a Várnegyed nagyszabású felújítása során, ha minden úgy marad, ahogy az a tervekből látszik. A világviszonylatban is egyedülálló középkori zsidó műemlékek feltárása kimaradt a rendezési tervekből. A zsido.com összeállítása.

A zsidó jog szerint az életveszély elől menekülő bevándorlókat kötelességünk befogadni és ellátni, amennyiben nem bizonyítható, hogy közvetlen veszélyt jelentenek a már itt élőkre. Ugyanakkor mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a már itt élők biztonságban legyenek és az újonnan érkezettek mihamarabb integrálódjanak az európai társadalomba – állítja Oberlander Báruch rabbi az alábbiakban olvasható tanulmányában. A Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetője részletesen és mélyrehatóan mutatja be a témához kapcsoló bibliai, talmudi és más zsidó jogi és etikai forrásokat.

Mit mutat a Jobbik tapolcai győzelme? Helyi jelenség vagy országos áttörés? És mit mond ez az eredmény a magyar társadalomról? A Jobbik szavazói a szélsőséghez vonzódnak vagy csak az eddigi elitet utasítják el? Őszinte-e a párt „cukisági” fordulata? A zsido.com ezekre a kérdésekre kereste a választ egy történész, Ungváry Krisztián, egy politikai elemző, Ceglédi Zoltán és egy kommunikációs szakember, Fabricius Gábor segítségével.

Banksy több mint húsz éve alkot a világ minden táján. A világhírű művész igazi személyazonosságát a nagyközönség nem ismeri. Valószínű, hogy az angliai Bristolból származik, az első műveit ott alkotta. Egyes vélemények szerint női művészről van szó, mások szerint viszont egy hét művészből álló alkotóközösségről.

A Kuruc.info bezárását nagy eredménynek tartaná, de nem hisz abban, hogy a mögötte álló eszme ne keresne új felületet magának. Sokkal inkább a jogi következmények következetes levonását tartja a legfontosabb elérendő célnak. Bodnár Dánielt, a Tett és Védelem Alapítvány vezetőjét a neonáci honlap elleni fellépés állásáról és a Jobbik konszolidációs kísérletéről is kérdeztük.

Az utóbbi hónapok egyik központi közéleti etikai kérdése, az ügynöklisták nyilvánossá tétele, és az ezzel kapcsolatos ügy­nöktörvény volt. Alábbi tanulmányunkban a Háláchá (a zsidó jog) álláspontját vázoljuk nagy vonalakban, elsősorban a zsidó közösséget érintő kérdések kapcsán. Az itt közölt cikk kivonata annak a hosszabb terjedelmű publikációnak, ami a Magyar Jog következő számában fog napvilágot látni.

Izraeli választási sorozatunkban a pártok kampányfilmjeit mutatjuk be.

„Mindenható Isten, elismerjük mindenkori függőségünket Tőled, és könyörgünk áldásodért miránk, szüleinkre, tanárainkra és hazánkra. Ámen”  1959-től ez az egy mondatos fohász kavarta fel az amerikai közvéleményt.

„A rabbigyűlés megmozgatja az antiszemita szavazókat”

A Magyarország német megszállására emlékeztető emlékmű állításáról szóló 2013. december 31-i kormánydöntéssel sikerült immár sokadjára a történelmi emlékezet darázsfészkébe tenyerelni. Könnyen belátható: ha azt mondjuk, és emlékműbe kövülve hirdetjük, a „németek megszállták” az országot, akkor egyben azt is sugalljuk, hogy ami a megszállás után történt (lásd deportálások: 1944. május 15. – július 6.) az nem a mindenkori magyar kormány és a magyar társadalom felelőssége, hanem a megszálló hatalomé, mely csak eszközként használt fel egy magatehetetlen apparátust.

Először is engedjék meg nekem és feleségemnek, Marionnak, hogy kifejezzük őszinte hálánkat, amiért erre a rendkívüli ülésre meghívót kaphattunk, amely a magyar Chábád Lubavics mozgalom 20 éves működésének tiszteletére űlt össze
 

Köves Slomó rabbi „A Magyar-zsidó együttélés – együtt a közös jövőért” címmel megrendezett konferencián elhangzott beszédét adjuk közre.