Rubin Eszter második regénye a Bagel, kicsit olyan, mint egy modern Dekameron. Igaz, jóval rövidebb változatban, és nem egy pazar, vidéki kastélyban, hanem egy hangulatos kis pékségben pörögnek az események, de az ironikus, sőt szatirikus hangvétel legalább annyira jelen van ezekben a … Tovább »

“A nagymama azt mondja, itt van eltemetve az a lány is, aki a szomszéd házban lakott,
mindjárt a nagymamáék mellett. Ott lőtték le a Liszt Ferenc téren, amikor egyszer kenyeret
hozott valahonnan. Napokig ott feküdt temetetlenül, a kenyeret sem vette el mellőle senki.
Letakarták egy barna … Tovább »

„– Miért hozták be, kedves? Utcáról?
– Kommunistaságért.
– Azt hittem kurva, kedvesem, mert olyan fiatal.”
Juhász Borbála 2001-ben, a Rubicon hasábjain elsőként hívja fel a figyelmet arra a tényre, hogy az 1956-os forradalomból hiányoznak a nők. „Ha mégis feltűnnek, csupán … Tovább »

Gát Annával és Réz Annával a népszerű Üvegplafon sorozat ötletgazdáival beszélgettünk

Rotschild Klárát (1903 – 1976) sokféleképpen emlegeti az utókor: a divat királynője, KGST-s Mata Hari, a vörös divatdiktátor, Kádár Jánosné és a Tito házaspár ruhatervezője.

Szabó Magda születésének centenáriumán életművére, pályaképére és némely, vészkorszakot és zsidóságot érintő motívumára emlékezünk.

Ocskay Lászlóról

Prohászka Ottokár és Dienes Valéria kapcsolata a spiritualitás jegyében

Alább néhány olyan könyvet szemlézünk, amelyek elsősorban nőkről szólnak.

A Romantikus Erőszak, neonáci zenekar Rózsafüzér és revolver című számával állított emléket a hírhedt, kiugrott nyilas szerzetesnek, Kun Andrásnak, aki Kun páter néven vonult be a gyilkos hatalom történetébe, és a hazafias rockzenekar szerint „vértanú lett a keresztfán”.

Polgár Lea második regénye, A damaszkuszi mester a Noran Libro kiadó gondozásában jelent meg. A szerzővel legújabb könyvéről, írásról, haszid legendákról beszélgettünk.

Könyveit sokan olvassák. Felnőttek, gyerekek egyaránt. Az író anyai és apai ágon is rendelkezik zsidó gyökerekkel, de erdélyi, sváb, sőt svéd felmenői is akadnak.

Nicole Krauss örvénylő világától nehéz szabadulni.

Öt éhező zsidó nő 1944-ben a lichtenwörthi lágerben képzeletben ismét a családi tűzhelynél állt és főzött.

Rubin Eszter Barhesz című regénye kétségtelenül ennivaló könyv. Egy huszonegyedik századi zsidó család mindennapjaiba enged betekintést. Van benne élet, halál, méz és keserű üröm, mert „Nevetés közben is fáj a szív”, ahogy Salamon király egyik ősi bölcsessége mondja.

Rubin Eszter nevével már korábban is találkozhattunk különböző gasztrokalandozások során. Barhesz című regénye pedig új ízt adott a csajos könyveknek. Itt volt tehát az ideje, hogy szóra bírjuk ezt a különleges szakácsot.

Amikor sokkolnak a női portálok

Kováts Judit első regénye egyszerre hiánypótló és szokatlan könyv a kortárs magyar irodalomban.

Házasságlevelek után menyasszonyi ruhák.