2010. április 19. hétfő, 18:00 óra
Szombat Szalon / Palesztin menekültek – mítosz és valóság, Budapesti Könyvfesztivál – díszvendég Izrael és Amosz Oz
Vendégek:
Heller Ágnes filozófus, Vári György irodalomkritikus
Házigazdák:
a Szombat szerkesztői
Időpont: április 19. hétfő 18:00 óra
Helyszín: Bálint Ház
Pontos cím: Budapest VI. ker., Révay u.16.
A lap a helyszínen megvásárolható
Támogató: MASZRE
„A palesztin–zsidó viszony újabb tragikus paradoxona – s ezt már sokan megfogalmazták – hogy az eredeti képletet tekintve nem elnyomók és elnyomottak, gyarmatosítók és gyarmatosítottak, meghódítók és meghódítottak kerültek szembe egymással, hanem a történelem kárvallottjai.”
(Novák Attila)
„Az egyik dolgozatot Manal, egy Ramle városában született és felnőtt arab hallgató írta az arabok kiűzéséről Ramle es Lod városokból az 1948-as, vagy más néven: a Felszabadító háború során. Szülei soha nem beszéltek erről, s ő mindezekről csak a szeminárium során értesült. Amikor az anyagot gyűjtötte a saját népe kényszerű távozásáról a szülővárosából, egy izraeli könyvet olvasott a témáról.”
(Katz Katalin, izraeli magyar ajkú szociológus, aki szemináriumot vezet Jeruzsálemben a Soa és a Nakba emlékezetéről)
„Ben Gurion egyértelműen olyan kevés arabot szeretett volna látni a zsidó államban, amilyen keveset csak lehetett, és reménykedett benne, hogy kivándorolnak. De a kiűzés egyértelmű parancsba adásától Ben Gurion mindig tartózkodott...”
(Benny Morris izraeli történész)
„az arab média nem csupán aránytalanul felnagyította az eseményeket, de nem létező atrocitásokról is beszámolt”
(Efrajim Karsh izraeli történész)
„Máig megvan apám útlevele, aki már nem tudott visszatérni a falujába. Menekültként soha nem tudja elfeledni az ember a gyökereit. A zsidó nép is ehhez hasonló, kétezer év alatt számtalanszor próbálták áttéríteni, asszimilálni, mindhiába.”
(Ahmad Abdelrazek budapesti palesztin nagykövet)
„Nézze, háború volt, ahol a zsidók a túlélésért küzdöttek. Az arabok biztosak voltak benne, hogy győznek. Vezetőik Kairóból és Damaszkuszból távozásra szólították föl a palesztinai arabokat, hogy könnyebben végezhessenek a zsidókkal.”
(Aliza Bin-Noun budapesti izraeli nagykövet)
„Egyszer, mint minden háború, ez is véget ér majd, s a végső kompromisszumban felosztjuk közös házunkat két lakásra...”
(Interjú Amosz Ozzal)
„Évente mégis körülbelül 4500 könyv jelenik meg, ami világviszonylatban is kiemelkedő. Naponta mintegy 20 új könyv jelenik meg, hozzávetőleg évi 1.5 milliárd sékel, vagyis 75 milliárd forint a forgalom, s mindezek alapján Izrael máig a könyv népe…”
(Shiri Zsuzsa riportja az izraeli könyvkiadásról)
Pesti (és budai) zsidó szemmel nézve nem rossz hónap ez a szeptember: alig egy hete nyílt meg a világelső új izraeli kulturális központ egy csinos belvárosi palotában, szeptember 5-én pedig az óbudai
Környezettudatos-e a zsidó hagyomány? Nyilván igen, mint arra annyian rámutattak. Nyilván nem, mert egy néhány évtizedes fogalmat anakronizmus ráhúzni több évezredes forrásokra. Nyilván igen is, meg nem is,
Szeptember 1-jén Budapesten, a Paulay Ede u. 1. alatt, Natan Saranszki, egykor bebörtönzött szovjet refuznyik, későbbi izraeli miniszter, ma a Szohnut (Jewish Agency) elnöke részvétele mellett nyitotta meg kapuit
A zöldpártok hívei idegenkednek a tekintélyelvű konzervatív pártoktól... A szekularizáció és modernizáció gyermekei. Urbánusok. A zöldek haszonélvezői a jóléti társadalomnak, de egyúttal a fogyasztói
