Hírek, lapszemle
A júniusi 7-i Európai Parlamenti választásoknak az előzetes várakozásokhoz képest meglepő magyarországi eredményeit sokan és sokféleképpen próbálták magyarázni, ám az elemzők, politológusok többnyire csak megérzésekre, becslésekre, a választási adatok felületes összevetésére hagyatkoztak.
A középjobb számára alaposan fel van adva a lecke, hogy szembenézzen a magyar társadalom (benne a cigányság, cigány-nem cigány együttélés) alapvető problémáival.
Üdvös egységben protestálnak ortodox zsidók és hithű muzulmánok Jeruzsálemben a Frank Gehry amerikai építész tervezte múzeum ellen, amelyet a Wiesenthal-alapítvány emelne egy korábbi muszlim temető helyén.
Az olimpiai részvétel ígéretével, no meg zsarolással csábították haza Londonból, a nácik végül a berlini Olimpiai stadionba szóló állójeggyel szúrták ki a női magasugrás német csúcstartója, Gretel Bergmann szemét.
Izrael vezető bankja, a Bank Hapoalim Jair Szerusszit, az igazgatótanács elnökhelyettesét nevezte ki augusztus 1-i hatállyal az igazgatótanács elnöki posztjára.
tovább >
Programok
Az Olajfák hegyén című összeállításban többek között Mezei András, Ignotus, Lászlóffy Aladár versei hangoznak el Pindroch Csaba előadásában.
Jacques Brel a belga énekes, zeneszerző, szövegíró szerzeményeit Fellegi Balázs énekli.
A Jazzrael együttes Magyarországon egyedülálló klez-jazz formációja Jáger Bandi vezetésével.
Hihetetlen, de idén júliusban ünnepli ötvenedik születésnapját Suzanne Vega. Két héttel a jeles évforduló után személyesen is gratulálhatunk neki: a zseniális énekesnő július 25-én a Gödör Klub teraszán lép fel!
Augusztus 30. és szeptember 7. között rendezik meg Budapesten, új helyszíneken a XII. Zsidó Nyári Fesztivált.
tovább >
A Kasztner-transzport

Nem akarok a Fischer István és Karsai László/Molnár Judit között folyó viszályba („Kasztner Rezsőről”, Szombat.org lapszemléje, 2008. október 15) keveredni, csak egy már majdnem mítosszá vált történelmi hibának szeretnék véget vetni.
Olvasói levél
Ladislaus Löb / 2008. október 20.
Nem akarok a Fischer István és Karsai László/Molnár Judit között folyó viszályba („Kasztner Rezsőről”, Szombat.org lapszemléje, 2008. október 15) keveredni, csak egy már majdnem mítosszá vált történelmi hibának szeretnék véget vetni.
Gyerekkoromban a Kasztner-transzport tagja voltam. Idén jelent meg Angliában a könyvem, amelyről Sárközi Mátyás – kereszttűz áldozatává válva – számolt be az ÉS 34. számában (Ladislaus Löb, Dealing with Satan. Rezső Kasztner’s Daring Rescue Mission, London: Jonathan Cape 2008, magyar kiadás előkészületben). Ott részletesen beszéltem Kasztner történetéről, a saját emlékeimről és a szelektív embermentés erkölcsi problémáiról. Itt csak egy számról van szó.
Úton útfélen olvassuk, hogy Kasztner Rezső 1684 embert mentett ki Budapestről Svájcba. Ez tévedés. Molnár és Karsai kivételesen 1690-re kerekítik, de ők is tévednek.
A tévedés forrása maga Kasztner. 1946-ban megirt német nyelvű jelentésében (Der Kasztner-Bericht, München 1961) ő írja, hogy a vonat 1684 utassal indult el. Valóságban senki sem tudja, hányan szálltunk a vagonokba 1944. június végén Pesten, és hányan ugrottak le és fel az utazás első fázisában. Viszont amikor Bergen-Belsenbe érkeztünk és rögtön elkészült egy lista, minden valószínűség szerint 1684-en voltunk.
Bergen-Belsenből két transzportban kerültünk Svájcba. Az első augusztusban ment és 318 emberből állt. A második decemberben követte; a határon Kasztner 1368 személy átvételét igazolta, de egy Svájcban felállított lista csak 1351 nevet mutat.
Nem vitás, hogy a bergen-belseni tartózkodásunk folyamán a ‘magyar táborban’ három ember halt meg és nyolc gyerek született. Da azt nagyon kevesen tudják, hogy a németek 17 személyt Bergen-Belsenben visszatartottak: Brand Joel rokonait Eichmann bosszúvágya miatt; a Kassovicz családot, mint román állampolgárokat; valamint a Kertész és a Weiss házaspárt azért, mert tilalom ellenére kapcsolatba léptek a lányaikkal, akiket egy másik táborszakaszban fedeztek fel.
A viták továbbdúlnak. Megegyezésre kevés a kilátás. Jó lenne, ha legalább ott, ahol lehet, a tényeket tárgyilagosan megvizsgálnánk.
A Kasztner-vonattal sem 1684 sem 1690, hanem kb. 1670 ember menekült Svájcba.
Ladislaus Löb (Löb László)
Emeritus Professor of German
University of Sussex
Brighton
UK
Turul-etetés és disznóláb a Cipőkben
A konfliktus Liane Lang brit fotóművész alkotásával kezdődött. A művésznő köztéri szobrok átértelmezésével foglalkozik, Budapesten pedig ezúttal egy latexből készült jobb kezet helyezett a XII. kerületi Turul szobor csőrébe. Pár napra rá jött is a „válasz”, ismeretlenek disznólábakat helyeztek a Cipők a Duna-parton című emlékmű cipőibe.
...»

A „Hukát” komor és rejtélyes fejezet. Elhangzik benne a vörös tehén hamvának parancsolata, szó esik a szomjas és fáradt nép lázongásáról, és a vízfakasztásról, melynek Mózesre nézve szomorú ...»

Az utóbbi időben egyre gyakrabban hallhatók olyan hangok, amelyek szerint az izraeli-palesztin megegyezés csak akkor lehetséges, ha a Hamasszal is tárgyalásokat kezdünk. Ilyesmit ma már nemcsak Európában, de az ...»

Bécsbe készülünk Sávuot hosszú hétvégéjén, de nem fűlik hozzá a fogam. Mintha nem esne jól idegen közegben tölteni az ünnepet. Elindulunk, de az autópálya felé menet, rövid vívódás után, végül ...»

Egy súlyos, krónikus betegségben szenvedő 17 éves fiúnak és beteg édesanyjának a sorsát szeretném megosztani Veletek, akik testvérek vagytok a hitben és készek vagytok két ember életben-maradásáért ...»
tovább >
|