Hamasz-Izrael háborúSzombat Előfizetés

Hírek, lapszemle

Spiró György: Ki mindenkit ne olvassanak

A végállomáson ülök a villamoson, nem indul, délfelé jár, fejemet az ablaküvegnek támasztom, és bámulok kifelé. A Moszkva téren valószínűtlen alakok imbolyognak a hőségben, árnyék sehol. Mindig újra lenyűgöz a környék, ilyen csúfat még a Balkánon is ritkán találni.

Felmentenék-e ma az eszlári zsidókat?

Bächer Iván, az úr ír. Olykor zongorázik a Spinoza Házban. Olykor kabarét konferál ugyanott. Száz évvel ezelőtt, a kabaré őskorában, lehetett viccelni mindenen.
 

A Libanoni keringő a kritikusok kedvence

A Libanoni keringő című izraeli animációs munka lett a legjobb film az amerikai Filmkritikusok Nemzeti Társaságának díjátadóján.
 

Az EU soros elnöke szerint védelmi jellegű az izraeli szárazföldi hadművelet

"Az Izraeli Védelmi Erők hadművelete feltárta, hogy a palesztin családok otthonaiban tárolja a Hamász a terror- és robbanóeszközöket, rakétákat, bombákat, fegyvereket, valamint lőszereket"

A háború fogságában

Furcsa, sajátos kettősség jellemzi a közel-keleti konfliktus, szűkebben: a palesztin-izraeli háború magyarországi tudati "lecsapódását".
 
tovább >

Programok

[2009-01-08]
Jazz Showcase – jazz-tehetségbörze

A Művészetek Palotája által rendezett első Jazz Showcase tehetségbörzén 2008-ban a közönség már megtapasztalhatta, micsoda aranytartalékkal büszkélkedhet a hazai jazzélet, hány meg hányféle úton járnak fiatal jazzmuzsikusaink. 

[2009-01-08]
A várható ismeretlen: Sándor Ivánnal Vári György beszélget

A szerzőt regény- és esszéírói ténykedésének közös kérdéseiről és eltérő kérdésirányairól faggatnánk következő rendezvényünkön. 

[2009-01-11]
Korunk nagy elméi: Mérő László

A méltán igen népszerű szakember mostani előadásának apropója új könyvének megjelenése. Az Elveink csapodár természete az elvek, az érzelmek, a hit és a tudomány erejét, valamint korlátait járja körül. 

[2009-01-14]
Szántó T. Gábor: Törvénytelen behatoló, vagy törvényen kívüli őr?

Előadássorozat a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Szombat folyóirat szervezésében. A Szabad Zsidó Tanház programjában a zsidóság kultúrájának, történelmének és vallásának alapkérdései mellett kiemelten szerepelnek korunk problémái, melyekre megpróbálunk a zsidóság kultúrájából merített, korszerű válaszokat adni.

[2009-01-22]
Budapest Bár

A Budapest Bár Farkas Róbert zenekara és projektje. Robit a Besh o dromból, a Romano Dromból és a Kistehén tánczenekarból ismerheti a közönség. A Száztagú Cigányzenekar prímásaként kezdte pályafutását, de néhány éve nagyon sok műfajban otthonosan mozog, és jövőre fejezi be hegedű tanszakon a Zeneakadémia Tanárképző Intézetét. 
tovább >
MazsikeEmlékezésMetazin

A Kasztner-transzport

kasztner_rezső.jpg
Nem akarok a Fischer István és Karsai László/Molnár Judit között folyó viszályba („Kasztner Rezsőről”, Szombat.org lapszemléje, 2008. október 15) keveredni, csak egy már majdnem mítosszá vált történelmi hibának szeretnék véget vetni. 


Olvasói levél

 

Ladislaus Löb / 2008. október 20.

Nem akarok a Fischer István és Karsai László/Molnár Judit között folyó viszályba („Kasztner Rezsőről”, Szombat.org lapszemléje, 2008. október 15) keveredni, csak egy már majdnem mítosszá vált történelmi hibának szeretnék véget vetni.

Gyerekkoromban a Kasztner-transzport tagja voltam. Idén jelent meg Angliában a könyvem, amelyről Sárközi Mátyás – kereszttűz áldozatává válva – számolt be az ÉS 34. számában (Ladislaus Löb, Dealing with Satan. Rezső Kasztner’s Daring Rescue Mission, London: Jonathan Cape 2008, magyar kiadás előkészületben). Ott részletesen beszéltem Kasztner történetéről, a saját emlékeimről és a szelektív embermentés erkölcsi problémáiról. Itt csak egy számról van szó.

Úton útfélen olvassuk, hogy Kasztner Rezső 1684 embert mentett ki Budapestről Svájcba. Ez tévedés.  Molnár és Karsai kivételesen 1690-re kerekítik, de ők is tévednek. 

A tévedés forrása maga Kasztner. 1946-ban megirt német nyelvű jelentésében (Der Kasztner-Bericht, München 1961) ő írja, hogy a vonat 1684 utassal indult el. Valóságban senki sem tudja, hányan szálltunk a vagonokba 1944. június végén Pesten, és hányan ugrottak le és fel az utazás első fázisában. Viszont amikor Bergen-Belsenbe érkeztünk és rögtön elkészült egy lista, minden valószínűség szerint 1684-en voltunk.

Bergen-Belsenből két transzportban kerültünk Svájcba. Az első augusztusban ment és 318 emberből állt. A második decemberben követte; a határon Kasztner 1368 személy átvételét igazolta, de egy Svájcban felállított lista csak 1351 nevet mutat.

Nem vitás, hogy a bergen-belseni tartózkodásunk folyamán a ‘magyar táborban’ három ember halt meg és nyolc gyerek született. Da azt nagyon kevesen tudják, hogy a németek 17 személyt Bergen-Belsenben visszatartottak: Brand Joel rokonait Eichmann bosszúvágya miatt; a Kassovicz családot, mint román állampolgárokat; valamint a Kertész és a Weiss házaspárt azért, mert tilalom ellenére kapcsolatba léptek a lányaikkal, akiket egy másik táborszakaszban fedeztek fel. 

A viták továbbdúlnak. Megegyezésre kevés a kilátás. Jó lenne, ha legalább ott, ahol lehet, a tényeket tárgyilagosan megvizsgálnánk.

A Kasztner-vonattal sem 1684 sem 1690, hanem kb. 1670 ember menekült Svájcba.
        

Ladislaus Löb (Löb László)
Emeritus Professor of German
University of Sussex
Brighton
UK