Hírek, lapszemle
Sólyom László köztársasági elnök aláírta azt a sokat bírált törvénymódosítást, amely büntethetővé tette Magyarországon a holokauszt tagadását. Hibás döntés volt-e Sólyomé, vagy csupán részleges megoldás?
Áprilistól három év börtönbüntetésre ítélhetik azt, aki a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, rendelkezik a büntető törvénykönyv módosítása, amit a parlament február végén fogadott el, és amit Sólyom László köztársasági elnök szerdán aláírt.
Raj Tamás nyugalmazott főrabbi temetésére 2010. március 10-én, szerdán 13:00 órakor kerül sor a Kozma utcai zsidó temetőben. Utolsó útjára és búcsúztatójára, testvére, Raj Ferenc rabbi és Kardos Péter főrabbi várja az elhunyt híveit, hogy minél többen, kísérjék utolsó útjára hazánk legendás rabbiját, nagyon sokunk szellemi tanítóját, mesterét.
Az elmúlt húsz év során valaha kormányzati pozícióba került politikai erőkben rengetegen csalódtak: e csalódottak közül kerül ki a Jobbik számos támogatója. De vajon mit ígér a magát nemzeti radikálisnak nevező párt programja, retorikája és gondolatvilága?
A két világháború között zsidó származásuk miatt külföldre menekült festőművészek munkásságát bemutató kiállítást rendeznek Késői hazatérés címmel Budapesten a Holokauszt Emlékközpontban április 16-tól nyár végéig.
tovább >
Programok
Háromnapos programsorozatot szentel a Trafó a rasszizmus kérdésének március 8. és 10. között: a neves kortárs író, Elfriede Jelinek darabjai mellett a programban szerepel drámapedagógiai foglalkozás, beszélgetés, előadás a "kedélyes zsidózásról". A programok egy része ingyenes.
Két férfi, lépések és formációk vibráló csendekkel pontozott, hipnotikus füzére, a kar és a kéz Gatra igen jellemző rajza, két lélegzetelállító koreográfia, előbb Schubert, majd Gustav Mahler, Riad al Sunbati és a The Beatles zenéjére. A Franciaországban élő izraeli táncművész, a tiszta tánc műfajában alkotó koreográfus Emanuel Gat alig egy évvel nagy sikerű vendégjátéka után ismét Budapestre érkezik. Tavaly lendületes salsa egy perzsaszőnyegen, most két gyönyörű duett!
„Kisszínházi” estek ismert és kevésbé ismert írónők regényeiből. Nem csak hölgyeknek, élőzenével és gasztronómiával
Az Izraeli Kulturális Intézet és a Bálint Ház Könyvklubjában együtt olvassuk izraeli írók könyveit. A beszélgetést egy vállalkozó kedvű résztvevő moderálja.
Szabad Zsidó Tanház, előadássorozat a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Szombat folyóirat szervezésében.
tovább >
A Kasztner-transzport

Nem akarok a Fischer István és Karsai László/Molnár Judit között folyó viszályba („Kasztner Rezsőről”, Szombat.org lapszemléje, 2008. október 15) keveredni, csak egy már majdnem mítosszá vált történelmi hibának szeretnék véget vetni.
Olvasói levél
Ladislaus Löb / 2008. október 20.
Nem akarok a Fischer István és Karsai László/Molnár Judit között folyó viszályba („Kasztner Rezsőről”, Szombat.org lapszemléje, 2008. október 15) keveredni, csak egy már majdnem mítosszá vált történelmi hibának szeretnék véget vetni.
Gyerekkoromban a Kasztner-transzport tagja voltam. Idén jelent meg Angliában a könyvem, amelyről Sárközi Mátyás – kereszttűz áldozatává válva – számolt be az ÉS 34. számában (Ladislaus Löb, Dealing with Satan. Rezső Kasztner’s Daring Rescue Mission, London: Jonathan Cape 2008, magyar kiadás előkészületben). Ott részletesen beszéltem Kasztner történetéről, a saját emlékeimről és a szelektív embermentés erkölcsi problémáiról. Itt csak egy számról van szó.
Úton útfélen olvassuk, hogy Kasztner Rezső 1684 embert mentett ki Budapestről Svájcba. Ez tévedés. Molnár és Karsai kivételesen 1690-re kerekítik, de ők is tévednek.
A tévedés forrása maga Kasztner. 1946-ban megirt német nyelvű jelentésében (Der Kasztner-Bericht, München 1961) ő írja, hogy a vonat 1684 utassal indult el. Valóságban senki sem tudja, hányan szálltunk a vagonokba 1944. június végén Pesten, és hányan ugrottak le és fel az utazás első fázisában. Viszont amikor Bergen-Belsenbe érkeztünk és rögtön elkészült egy lista, minden valószínűség szerint 1684-en voltunk.
Bergen-Belsenből két transzportban kerültünk Svájcba. Az első augusztusban ment és 318 emberből állt. A második decemberben követte; a határon Kasztner 1368 személy átvételét igazolta, de egy Svájcban felállított lista csak 1351 nevet mutat.
Nem vitás, hogy a bergen-belseni tartózkodásunk folyamán a ‘magyar táborban’ három ember halt meg és nyolc gyerek született. Da azt nagyon kevesen tudják, hogy a németek 17 személyt Bergen-Belsenben visszatartottak: Brand Joel rokonait Eichmann bosszúvágya miatt; a Kassovicz családot, mint román állampolgárokat; valamint a Kertész és a Weiss házaspárt azért, mert tilalom ellenére kapcsolatba léptek a lányaikkal, akiket egy másik táborszakaszban fedeztek fel.
A viták továbbdúlnak. Megegyezésre kevés a kilátás. Jó lenne, ha legalább ott, ahol lehet, a tényeket tárgyilagosan megvizsgálnánk.
A Kasztner-vonattal sem 1684 sem 1690, hanem kb. 1670 ember menekült Svájcba.
Ladislaus Löb (Löb László)
Emeritus Professor of German
University of Sussex
Brighton
UK
Kávéházak Budán
A zsidósnak minősített pesti és a kereszténynek elkönyvelt budai városfél mitológiája már a polgári korszak századfordulós önképében is tartalmazta a több irányú kiterjesztést. Eszerint egyik oldalon áll(t) a polgárosult, nagyvárosias, zsidós és kávéházas Pest, a másikon a múltba tapadt, kivárosias, keresztény, vendéglős és kocsmás Buda. Érdekes és fontos kávéházak – húzódik máig az ítélet –, csak a pesti oldalon voltak... ...»

A lányom születését követő sabbatkor az ő zsinagógájába mentem, ő hívott fel a Tórához, ő írta be Ráhel nevét a nagykönyvbe. Nem is mentem volna máshoz. 1991-ben, az (akkor talán még szépnek hitt) ...»

Teljesen asszimiláns családban nőttem föl az I. kerületben. A Naphegy és a Krisztinaváros volt szűkebb pátriám, ahol minden utcát és minden lépcsőt ismertem. Gyerek- és ifjúkorom egy hajdan jobb napokat ...»

2010. február 21 és 28 között nyílt hetet tartott Európa első Izraeli Kulturális Intézete (IKI), a Paulay Ede utca 1 szám alatt. Az intézet, mely a tervek szerint 2010 őszén nyitja meg kapuit a ...»

Gyomorszorító asszociációink támadhatnak mindkét előadás bírósági tárgyalásjelenetét látva, ahol a tanút megmérgezik, a bírót megfélemlítik. A társadalomkritika a városi képviselőtestület ...»
tovább >
|